Share

Kognitív pszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

5.Tétel Következtetés és döntéshozatal

Az absztrakt szabály elméletek: azt feltételezik, hogy az emberek a kijelentés logikában használatos szabályokhoz hasonló szabályokat alkalmaznak a premisszákra, amikor érvényes deduktív következtetéseket hoznak.

  • A hibákat a premisszák hibás megértésének vagy más feldolgozási nehézségnek (mint a munkamemória korlátai) tulajdonítják
  • Az elméleteket főleg a propozicionális következtetésekre alkalmazták, és kiterjedt ellenőrzésnek vetették alá, ahol a fő állítások megfeleltek a kapott adatoknak.
  • A feltételezést, hogy a megértési folyamat érvénytelen következtetéseket produkál, a bizonyítékok, nem erősítik meg, mert hasonló hatásokat figyelhetünk meg, érvényes következtetésekre vonatkozóan is.

A konkrét szabály elmélet: több típusát javasolták a kutatók a Wason féle szelekciós feladat konkrét anyagokon alapuló változatainak magyarázatára.

  • A megmutatkozó hatásokat konkrét korábbi ismeretek felidézésével és alkalmazásával lehet megmagyarázni.

Cheng és Holyoak: az emberek viszonylag absztrakt, ugyanakkor kontextus függő sémákat használnak a szelekciós feladat megoldásában. Ezeket pragmatikus következtetési sémákat nevezték (megengedő és kényszerítő sémáknak).

Pragmatikus sémaelmélet:

  • Az emberek által alkalmazott szabályok olyan konkrétak, amennyiben az adott helyzetekre érzékenyek.
  • A kontextus függő szabályok 2 típusát vizsgálták: a megengedő és kényszerítő sémákat.
  • A megengedő sémák szabályai a köv. formában jelennek meg: Ha valakinek X-et kell tennie, akkor eleget kell tennie az Y- előfeltételnek azaz, ha egy szabály érvényességét kell ellenőriznünk, mely megengedő helyzetet hoz létre akkor a séma megfelelő szabályát alkalmazzuk.
  • A kényszerítő sémákat azokra a helyzetekre javasolták, amikor valakinek meg kell tennie valamit. A szabályok formája itt : „Ha az A helyzet áll elő, akkor a C cselekvést kell végrehajtani”.
  • A hibák két forrásra vezethetők vissza: 1) a helyzetet nem tudjuk megfelelően leképezni valamilyen pragmatikus sémára. 2) a sémák más következtetéseket generálnak, mivel a szabályok nem mindig felelnek meg a kijelentés logika által megkövetelt szabályszerűségeknek.

Sok vizsgálatot végeztek el a pragmatikus sémaelmélet ellenőrzésére és sok megerősítő bizonyítékot találtak.

  • Azt is kimutatták, hogy a teljesítményt a feladatban javítja a megengedő séma absztrakt megfogalmazása.
  • Jackson és Griggs kísérleti eredményei azt jelzik, hogy ez a facilitáló hatás más tényezőknek tulajdonítható.

Modellelmélet (az absztraktszabály-elmélet és a konkrétszabály-elmélet után a3-ik)

  • A következtetés 3 szakaszban megy végbe: először megértjük a premisszákat és megalkotjuk modelljüket, azután ebből a modellből levonunk egy lehetséges következtetést, majd megpróbálunk alternatív modelleket találni a premisszákra, melyekben a levont konklúzió nem áll meg.
  • Az elméletet leginkább a szillogisztikus következtetésekben vizsgálták részletese. Az eredmény: minél több alternatív modellt kell felállítani az érvényes következtetés levonásához, annál nagyobb az esély a hibázásra.
  • A vétett hibák természete tükrözi, azokat a következtetéseket, melyeket a kísérleti személyek, a kezdeti, nem kellőképpen értékelt modell alapján vontak le.

Következtetés kutatás értékelése:

  • a kutatók egyet értenek abban, hogy az emberek elvben racionálisak.
  • Ha megvizsgáljuk: a propozicionális következtetések, a szelekciós feladatok és a szillogisztikus következtetések kísérleti eredményeit- mindhárom elméletcsoport értékelhető.
  • Jelenleg a modellelmélet jobban megfelel a feltárt tényeknek, mint az absztrakt szabály- elmélet, és mindkét elmélet jóval sikeresebben magyarázza meg a kísérleti eredményeket, mint a konkrétszabály-elmélet.

Döntéshozatal: A döntéshozatallal foglalkozó kutatások azt vizsgálják, hogy bizonyos nagyon erős feltételezések mellett az emberek hogyan hoznak optimális döntéseket. Az egyéneknek sok érzelmi és egymásnak ellentmondó tényezőt kell figyelembe venni, amikor arról döntenek, hogy melyik alternatíva mellett tegyék le a voksot. A normatív elmélet képletbe foglalva jellemzi ezt a választást (Fischhoff,1988) pl. ∑… a könyv 475 oldalán lévő képlet !!! nem tudtam beírni bocsi!!!!

  • Ahol egy adott cselekvés várható értékét, a cselekvés lehetséges következményeinek értéke (W), valamint valószínűségének (P) értéke közötti viszonyban van kifejezve.
  • A kutatások azt próbálták meg behatárolni, hogy az emberek milyen mértékbe térnek el a modellekben megfogalmazott elvektől. Ezért a kutatásokat a torzító preferenciákvizsgálata címszó alatt jellemzik (pl. Evens, 1989).
  • Bayes tétele: megadja a választ, arra, hogy valakinek a hite, hogyan változik meg egy hipotézis (H) valószínűségében (P) új adatok (E) fényében.P(H/E)=P(E/H  x  P(H)/P(E) ahol P(E)= P(E/H) x P(H)+P(E/Ha) x P(Ha)
  • A valószínűség és statisztika normatív elméleteinek alkalmazása megmutatta, hogy az emberek intuitív fogalmaikra hatnak az előítéletek. Tversky és Kahnemann kimutatta, hogy sok általános tendencia határozza meg a döntéshozatal folyamatát különböző kontextusokban. Két ilyen általános tendencia: 1) az elérhetőségi heurisztika ami arra utal, hogy konkrét példák vagy események hozzáférhetősége alapján ítélik meg az emberek egy osztály gyakoriságát, vagy egy esemény bekövetkeztének valószínűségét.
  • 2)A reprezentativitás heurisztikája a célelem hasonlóságát hasznosítja egy osztály reprezentatív példányához, amikor az emberek arról alkotnak ítéletet, hogy egy tárgy vagy esemény mekkora valószínűséggel tartozik egy osztályhoz vagy folyamathoz.

 

Share