Share

Kulturális antropológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Balázsi Rózsa

Lewis Henry Morgan az ősi társadalmak fejlődési fokait tanulmányozva azt Mondja, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki hét különböző kategóriában. Melyek azok?

Antropológia emberekkel, mint komplex szociális lényekkel foglalkozik, melyek rendelkeznek a beszéd, a gondolkodás és a kultúra képességével.

– tudománya a világon mindenfelé élő emberek életének biológiai és kulturális aspektusainak megértéséről szól. Minden ember azonos alapvető biológiai jellemzőkkel születik, de attól függően, hogy hol nő fel, különböző éghajlattal, ételekkel, nyelvekkel, vallásos képzetekkel stb. találkozik. Az embert azonban nem csak a környezete formálja, hanem az a világ is, ahol él. Az antropológia fő célja megérteni azokat az általános kényszereket, melyek között az emberek élnek, és azokat a különbségeket, melyek nyilvánvalóak az egyes társadalmak és kultúrák között.

Az antropológia témáinak köre óriási. A kutatók manapság a diszciplína egyik vagy másik területére specializálódnak. Néhányan, az úgynevezett fizikai- vagy biológiai antropológusok olyan témákat vizsgálnak, mint például, hogy hogyan fejlődtek az emberek és az emberszabásúak az évezredek, évmilliók során, illetve a genetikus és magatartásbeli kapcsolatunk a főemlősökkel. Mások, akiket szociál- vagy kulturális antropológusoknak hívnak, azt a számtalan módot tanulmányozzák, ahogy a különböző emberek megszervezik önmagukat, hogy biztosítsák a stabil mezőgazdasági termelést vagy a közösségi életet. Vizsgálhatják az embereknek a világ működéséről alkotott elképzeléseit, ahogy azok megjelennek a vallási képzeteikben és gyakorlatukban., az emberek által létrehozott anyagi formákat, mint például a házaik, ruházatuk, kézművességük és művészetük.

1.) Lewis Henry Morgan az ősi társadalmak fejlődési fokait tanulmányozva azt mondja, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki hét különböző kategóriában. Lewis Henry Morgan1818-1881
Élete és munkássága:

Lewis H. M. egyike volt a XIX. Század legnagyobb hatású gondolkodóinak,  az antropológia, és a kapitalizmus és a világpolitika jövője szempontjából nézve is.

– meggyőződéses kapitalista volt, az evolúcióról írott műve, ahogy azt Marx és Engels értelmezte,

– keresztény középosztálybeli polgár, ügyvéd és üzletember volt. Az ipari forradalom ugyan érdekelte,de más forradalom bizonyosan nem.
-13 gyermekes, régi massachusettsi-i családból származott, amely nyugatnak ment, New York állam északi részébe

-. Iskoláit kitűnően végezte,  az Union College-be harmadéves hallgatónak vették fel.

– tehetséges szónoknak és vitázónak bizonyult.

– Az egyetemi fokozat megszerzése után 1840-től 4 éven át jogot tanult. Ebben az időszakban kezdte meg az amerikai indiánok,különösen az irokézek egy életen keresztül tartó tanulmányozását.

– Gordiuszi csomó néven titkos társaságot alapított, amelyet az Irokéz Törzsszövetség mintájára szervezett meg. Tagjai éjszaka, tábortűz mellett, eredeti ruhákban tartották megbeszéléseiket. A társaság késŐbb az Irokézek Nagy Rendjé -vé nŐtte ki magát, amelynek kinyilvánított céljai közé tartozott, hogy elmélyedjen az indiánok tanulmányozásában, elŐmozdítsa ügyüket, segítse mővelŐdésüket és védelmezze jogaikat az agresszív és igazságtalan kormányzati politika ellen. 1874-ben, miután sikeresen képviselte érdekeiket a földviták során, Morgant a szeneka törzs tiszteletbeli tagjává választották.
Azt követŐen,hogy ügyvédi vizsgáit letette, három éven keresztül Aurora melletti családi farmjukon dolgozott, mivel gazdasági recesszió és az ügyvédek túl nagy száma miatt New York állam nyugati részén nem tudott munkához jutni.
1851-ben a New York állambeli Rochesterbe költözött és ügyvédi irodát alapított barátjával és volt osztálytársával, George F. Danforth-szal. A vállalkozás rendkívül sikeresnek bizonyult. Még ebben az évben megházasodott és megjelentette a League of the Iroquis (Az irokéz szövetsége) című művét. Ezt tekintik az elsŐ tudományos beszámolónak egy indián néprŐl, s mint néprajzi leírás, ma is mérvadó.
1858-ban Michigan állam északi részébe utazott. Itt tartózkodása alatt kezdett érdeklŐdni a hódok iránt, ami egy évtized kutatásai után, 1868-ban(Az amerikai hód és építményei) című művet eredményezte.
Michiganben azt is felfedezte,hogy az odzsibua indiánok rokonsági rendszere pontosan olyan,mint az irokézeké.

– csaknem 70 törzset tanulmányozott, majd megfogalmazta elméletét, amely szerint egyetlen rokonsági rendszer jellemzŐ az összes észek- amerikai indián törzsre.
-1870-ben adta közre  (Az emberiség konszangvinikus és affinális renszerei) című munkáját. Ez máig alapvetŐ mű és adatgyűjtemény.
Főműve: Az  Ősi társadalom. 1877 E könyvben Morgan a család fejlŐdésérŐl vallott sémáját és az unilineáris leszármazási csoportról készített elemzését adja közre. Morgan utolsó műve a Houses and House-Life of the American Aborigines (Az amerikai bennszülöttek házai és családi élete).

Morgan politikai érdeklődése :konzervatív párti politikusként New York állam parlamentje alsó házának, majd szenátusának tagja volt 1861-1869-ig..
Több irodalmi csoport, (Nemzeti Tudományos Akadémia) és az Amerikai Egyesület a Tudományos Haladásért) tagja volt.

1880-ban Morgan támogatta egy régészeti expedíció szervezését a pueblók vidékére.

1881. decemberében meghalt.Vagyona nagy részét letétbe helyezte azzal a cállal, hogy a Rochesteri Egyetem keretében egy nŐi kollégiumot alapítanak belŐle.
Az ősi társadalom

 

-Az emberi történelem civilizációt megelőző korszakot tárgyalja, hogy miként teszi meg az ember azt a lépést, hogy a társadalmiság útjára lépjen.

-könyve megírásának indítékai, újabb adatokkal kívánja bizonyítani, hogy az emberiség életmódja a történelem hajnalán kezdetleges volt,hogy erkölcse és szellemi képességei tapasztalatainak növekedésével fokozatosan fejlŐdtek és hogy a civilizáció felé vezetŐ úton . – nem karosszék-antropológusok közé,tartozott,személyesen ismerte az általa leírt irokéz, szeneka és más Őshonos népcsoportokat,

-azt gondolta,hogy tudományos kutatás célja a civilizáció folyamatának megragadása, amelyhez az egyes kultúrák esettanulmányszerű leírása csak egy-egy lépcsŐfokot jelent.
-Munkája -evolucionista séma, amely szerint minden evoluciós fokozatnak bizonyos technikai és létfenntartási típus felel meg

-a technikai innovációk megváltoztatják a társadalom homeosztázisát oly módon, hogy szükségszerűvé tszik új szociokulturális jegyek kialakulását az életbenmaradás érdekében

Morgen által elképzelt fejlődési fokok:

1 Létfenntartás – a túlélés érdekében javaj termelése-életbenmaradsáshoz szükséges javak, a technikán keresyztül

2.Társadalomszervezet: a csiráji a vadság korától a  nemzetségektől a politikai társadalmakig

3.Nyelv: a legkezdetlegesebb-egyszótagú- bonyolult nyelvig

4.Család:- a komszangvinikus( vérszerinti leszármazáson alapulo

-az affinális-rokonsági leszármazás

5.Vallás-eszmék fejlődése- nem lehet kielégíté magyarázatot adni, a vadság korában nincs vallás, nincs Isten képzet, a tudás bizonytalan elemeken alapszik

6.Otthoni élet, építkezés- a családformával és az otthoni élet rendjével kapcsolatos: a vadember kunyhótól a -a civilizált ember házáig

7.Tulajdon: eszméje lassan alakult, sok időt vett igénybe, a vadság korában az élelem halmozása után kezdődik az uralomrajutásig

Társadalomszervezeti forma

Minden társadalomszervezeti forma két általános alapformára vezethető vissza.

1 Az idŐben korábbi forma személyekre,s kizárólagosan személyi kapcsolatokra épülés társadalomnak nevezhetŐ.
2 A társadalomszervezet második formája a területen és a magántulajdonon alapszik,s az elŐbbitŐl állam névvel különböztetjük meg.

Létrejött a politikai társadalom,melynek szervezete földterületeken alapszik, s a tulajdonhoz, továbbá a személyekhez való viszonyát a területi kapcsolatok határozzák meg.

A görögök és a rómaiak szellemi képességeinek teljes kifejlŐdése volt szükséges ahhoz, hogy miután már eljutottak a civilizációba, létrehozzák a községet, azaz a démost, s ezzel megalkossák a társadalom szervezetnek azt a második nagy formáját amely a civilizált nemzeteknél napjainkig fennmaradt. Az Ősi társadalomban ez a területen alapuló szervezet ismeretlen volt. Létrejötte választóvonalat jelentett az Ősi és a modern társadalom között.

Az Ősi társadalomban leírtak alapján Morgan véleménye az, hogy az emberiség történetének menete csaknem mindenütt azonos volt, és az értelem tevékenysége is mindenütt egyforma.
A fejlŐdésnek több különbözŐ szakaszát különböztetjük meg egymástól.

A korábbi a vadság ezen belül a vadság alsó, középsŐ és felsŐ foka,

A barbárság és ezen belül is alsó, középsŐ és felsŐ foka. E korszakok mindegyikének más-más kultúrája és többé kevésbé sajátságos és jellegzetes életmódja volt.

A civilizáció állapota-a fonetikus ábécétőé napjainkig
A létfenntartás módjai
A vadság alsó fokán az emberiség eredeti lakóhelyein gyümölcsökön és gyökereken alapuló természetes létfenntartást folytatott. Csak egyetlen találmányról, a nyelvrŐl mondhatjuk el, hogy ebben az idŐben alakult ki.Erőforrások kiaknázása pótlás nélkül.
A vadság középsŐ foka : amikor az emberek a halat veszik magukhoz táplálékként, mely a mesterséges táplálék elsŐ formája, mivel nem lehet fŐzés nélkül fogyasztani, valószínő, hogy a tüzet erre a célra használták. A haltáplálék viszont lehetŐvé tette, hogy az emberiség éghajlattól és helytŐl függetlenítse magát. Raktározni, tárolni
A vadság felsŐ foka: az emberek már liszt tartalmú termesztett növényekkel táplálkoznak. Kialakul a kert mővelés. Amerikában ez az újítás az indiánok letelepülését és a falusi élet kialakulását eredményezte.
Barbárság alsó foka: az emberek már eljutottak arra szintre, hogy hús és tejtáplálékot vegyenek magukhoz.-fazekasság megjelenése, felhalmozás, munkamegosztás, kersekedelem, árucsere
Barbárság középső foka: kialakul a korlátlan élelemtermelés szántóföldi műveléssel. Az emberek ekkor gondolattal elŐször arra, hogy csökkentsék az erdŐterületeket és nagy földdarabokat vonjanak művelés alá. Vas megmúvelése, eszközök tökéletesítése, fegyverek

Barbárság felsőfoka-háziállatok-domesztikáció, kereskedelmni és politikai központok létrejötte
Különféle családi formák alakultak ki:
Vérrokonsági család-konszangvinikus-fivérek és unokahugok csoportházasságán alapuuló
Punauluacsalád-puna uno-megjelenik a közvetlen testvérek közötti házasság tilalma
Pároscsalád-páros család-átmenet a csoport és monogámia között-bármikor megszakítható
Patriarckális család-egy férfinak több felesége is van
Monogám család-egy férfi csak egy nőt vehet el
Az emberi fejlődés mértéke
Ahhoz, hogy az ember elérje a civilizáció állapotát szükséges volt, hogy előbb rendelkezésére álljanak a civilizáció feltételei. Minden den korszakban megtalálható a fejlődés.

Share