Share

Kulturális antropológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Lewis Henry Morgan az ősi társadalmak fejlődési fokait tanulmányozva azt mondja, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki hét különböző kategóriában. Melyek azok?

A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakulnak ki, és folyamatos fejlődésen mennek keresztül. A legfontosabbak ezek közül úgy általánosíthatók, mint azoknak a sajátos eszméknek a fejleményei, amelyekkel külön-külön kapcsolatban állnak. A tanulmányokat és felfedezéseket figyelmen kívül hagyva ezek a következők:

I. Lét fenntartás
II. Társadalomszervezet
III. Nyelv
IV. Család
V. Vallás
VI. Otthoni élet és építkezés
VII. Tulajdon

A létfenntartási javak termelését fokozták és tökéletesítették a különböző egymást nagy időközökben követő tehcnikai vívmányok, amelyek a találmányokkal és felfedezésekkel többé-kevésbé közvetlen kapcsolatban állottak.

A társadalomszervezet csíráját a vadság korában a nemzetségi szervezetben kell keresnünk, majd e csíra változó alakjait ennek az intézménynek egyre fejlettebb formáin keresztül egészen a politikai társadalom kialakulásáig nyomon kell követnünk.

Az emberi beszéd a legkezdetlegesebb és legegyszerűbb kifejezési formákból fejlődhetett ki. A taglejtés- vagy jelbeszédnek, amint erre már Lucretius is rámutatott, meg kell előznie a tagolt beszédet ugyanúgy, ahogyan a gondolkodás is a beszéd előtt tart. Az egyszótagú nyelv megelőzte a többszótagút, amint ez ugyancsak korábbi a konkrét szavakból álló nyelvnél. Az emberi értelem tudatos törekvés nélkül pusztán azzal hozta létre a tagolt beszédet, hogy hasznosította a magánhangzókat.

A családot illetően megállapíthatjuk, hogy fejlődési fokozatai a konszangvinikus és affinális rokonság rendszereiben, valamint a házassági szokásokban mutatkoznak meg; ezek együttes vizsgálata teszi lehetővé, hogy a család fejlődését több, egymás után következő formán keresztül nyomon követhessük.

A vallásos eszmék fejlődésének kutatásánál olyan, e tárgy természetéből következő nehézségekkel kell számolnunk, hogy a vallást talán sohasem fogjuk teljesen kielégítően megmagyarázni. A vallás olyan mélyre eresztette gyökeeit az ember képzeletvilágába és érzelmeibe, tehát a tudásnak olyan bizonytalan elemein alapszik, hogy nincsen primitív vallás, amely ne groteszk módon és bizonyos fokig érthetetlenként jelenne meg előttünk. Ez a téma csak annyiban tartozik a munkánkhoz, amennyiben fejtegetéseinket alkalmilag kiegészíti.

Az építészet, mivel a családformával és az otthoni élet rendjével szoros kapcsolatban áll, megközelítően teljes képet nyújt arról a fejlődésről, amely a vadság kora és a civilizáció között ment végbe. Fejlődését a vadember kunyhójától a civilizált nemzetek kiscsaládjának házáig követhetjük nyomon, s változó formáiból megismerhetjük azokat a láncszemeket, amelyek a fejlődési sor kezdetét a végponttal összekötik.

A tulajdon eszméje lassan alakult ki az emberi elmében, kialakulásának folyamata mérhetetlen időt vett igénybe. Első ízben a vadság korában formálódott ki, s ennek a korszaknak, valamint a barbárság korszakának minden tapasztalatára szükség volt, hogy csírája kifejlődhessék, és az emberi szellem elkészüljön arra, hogy magát a tulajdon korlátozó befolyásának alávesse. A tulajdonnak, mint minden érzelmet felülmúló szenvedélynek az uralomra jutása jelzi a civilizáció kezdetét. Az emberiség nem csupán a civilizációt késleltető akadályokat küzdötte le, de általa sikerült létrehozni a területen és a magántulajdonon alapuló politikai társadalmat is. Az olyan kritikai vizsgálat, amely a tulajdon eszméjének a fejlődésével foglalkoznék, az emberi szellem történetének sok szempontjából leginkább figyelemre méltó területére vonatkozó tudásunk alapjait vetné meg.

Forrás: Paul Bohannan – Mark Glazer: Mérföldkövek a kulturális antropológiában (tanulmányi útmutató – CD)

http://en.wikipedia.org/wiki/Lewis_H._Morgan

www.freeweb.hu/ekfkomm/tanegyseg/altkommelm/kiseloadas/ositars.doc

Share