Állatpszichológia, 8. tétel, pszichológia távoktatás
Az állatok mozgásmintázatának követése a mozdulatok pontos, szabatos leírásán alapszik. A mozdulatok lehetnek egyszerűek vagy bonyolultak.
Az állati magatartás magatartáselemekre bomlik. A magatartáselemekből állnak össze a magatartásegységek, azaz a fajra jellemző meghatározott öröklött mozgásmintázatok. Az állat egyes akciói különböző mozgásmintázatokból, ezek szabályos ismétlődéséből, kombinációiból állnak. Az öröklött mozgásmintázatokat a környezet egy vagy néhány tényezője váltja ki, ezek a kulcsingerek.
Az összetett mozgásminták reflexek láncolatának tekinthetők.
A reflexek egyik sajátossága a kifáradás, melynek oka a motivációváltás vagy a túl gyakori ingerlés. A felfutási periódust követően az ingerlés eléri a maximumot, de ez nem tartható fenn korlátlan ideig, és lassan lecsillapodik, bár az inger ugyanúgy jelen van. Motivációváltás esetén az állatok nem minden esetben készek arra, hogy a kiváltó inger megjelenésekor egy adott viselkedésmintát mutassanak.
Az öröklött mozgásminták nem változatlanok, de minden faj egyedi, viszonylag sztereotip mozgásminta készlettel rendelkezik. A sztereotip mozgásminta készlet az adott fajnál sem jelenik meg minden esetben. A legtöbb udvarlási viselkedés nagymértékben sztereotip, mivel fő szerepe, hogy a fajhoz tartozó egyedeknek a párzásra való hajlandóságát jelezze. Kevés olyan magatartásmintázat ismeretes, mely a külső ingerek figyelmen kívül hagyásával zajlana le. A legtöbb nagymértékben függ attól a visszajelzéstől, ami a végrehajtásából adódik.
Sherrington 1906-ban Nobel díjat kapott a reflexek leírásáért.
Poliszinaptikus reflexek
A poliszinaptikus reflex bonyolultabb, az afferens és efferens neuronok között több közbeiktatott interneuron van. A szinapszisok száma változó, a szinaptikus késés nagyobb, az akciós potenciálok időben is széthúzódnak.
Poliszinaptikus az olyan reflex, amelynek idegi ívében kettőnél több idegsejt szerepel: az érzőneuron és a mozgatóneuron közé legalább egy közbeiktatott neuron (interneuron) is be van iktatva a gerincvelőben vagy az agytörzsben, így az idegi információ az érző- és a mozgatóidegsejt között egynél több szinapszison halad át. Minél több szinapszis átvitele vevődik igénybe a reflex kivitelezésében, annál bonyolultabb a reflex és annál inkább módosíthatóvá is válhat. Ha a több szinapszis között tanulással módosítható is van (lásd szinaptikus plaszticitás), akkor a reflex tanulással kissé megváltoztatható.
Példa:
A kutyák vakarózási reflexe – exteroceptív.
Forrás: tanulmányi útmutató (CD)
http://beri.uw.hu/jegyzetek/etologia.doc
xenon.bibl.u-szeged.hu/%7Evidaa/holi/02/elettan/tetelek/46.pdf
http://www.tankonyvtar.hu/biologia/oxford-typotex-biologiai-080905-52