Share

Szociálpszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone, 278-282

A társadalmi felelőség normája előírja,hogy az egyéneknek segíteniük kell, más embereken, akik az ő segítségüktől függenek. Berkowitz feltételezi, hogy a proszociális viselkedés egy társas helyzetben érzett felelősség közvetlen függvénye. Egy kutatás kimutatta, hogy az emberek annál többet tesznek meg partnerükért, minél függőbb helyzetben van a partner. Feltételezték, hogy az érzékelt függőség működésbe hozza a társadalmi felelősség normáját, ami viszont a proszociális válaszokat motiválja. A proszociális cselekedetek azonban áldozatot kívánnak, ami megkerülhető a felelősség másokra hárítása révén. Más közreműködők jelenléte a felelősség megoszlását teszi lehetővé.

Schwartz és Howard az altruizmus olyan folyamatmodelljére tettek javaslatot, amely öt egymásra következő lépést ír elő:

odafigyelés ® motiváció ® kiértékelés ® védekezés ® viselkedés

A normák olyan értékeken alapulnak, amelyeknek számos oldala van. Schwartz az értékeket olyan hiedelmekként határozza meg, amelyek kívánatos végkifejletre vonatkoznak, túllépnek a sajátos helyzeteken, irányt mutatnak a viselkedés, az emberek és az események kiválasztásában vagy kiértékelésében, és viszonylagos fontossági sorba rendeződnek.

Az empirikus alapon levezett kétdimenziós értékszerkezet föltárta, hogy a jóindulat és az egyetemesség egymással szorosan összefüggenek. Feather arra mutatott rá, hogy az értékek befolyásolják a helyzetek kognitív-érzelmi értékelését és alternatívák választásának vonzerejét.

A tisztesség normái

Az emberek az önmaguk által megszolgált nyereségek és ráfordítások szintjének megfelelően követik a normatív elvárásokat. Az emberek emelet osztják az igazságos világba vetett hitet. Következés képpen a tisztesség normáját alkalmazzák saját maguk és mások előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban. Különösen azt feltételezik, hogy az a látvány, hogy más valamiképpen hátrányt szenved, a szemlélekből empatikus válaszokat vált ki.

Miller eredményei egy kétszintű egoizmus-altruizmus modellben összegezhető: az emberek először is fontolóra veszik, hogy mi a saját tisztességes részesedésük. Az emberek emellett empatikus érzelmet élnek át, és altruista módon viselkednek (olyan feltételek mellett, hogy személyes tisztességük standardja kielégüljön), amennyiben mások balszerencséje igazságtalannak tűnik. Nyilvánvaló , hogy nehéz altruista módon viselkedni, ha valaki azt kockáztatja, hogy vele tisztességesen járnak-e el.

A társadalmi rendszerek nézőpontjából a proszociális viselkedést érintő elmozdító és gátló hatásokkal kell számításba venni.  A gátló hatások olyan normákra vonatkoznak, amelyek az egoista irányultságot támogatják. A segítségnyújtásnak például számos helyzetben normatív korláti vannak.

Gruder, Romer és Korth. leírja az önszufficiencia normáját, ami azt foglalja magában, hogy elsősorban az áldozatoknak kellene vigyázniuk önmagukra. Az áldozatok meggondolatlanul cselekszenek, a segítő válaszok elfojtódhatnak.

Share