Perceptuális konstanciák

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 8. tétel, pszichológia távoktatás

Antal Erika által kidolgozva

Minden szenzoros modalitásban léteznek konstanciák.

A perceptuális konstanciák már igen korán, hat hónapos kor körül kezdenek kialakulni.

A perceptuális konstanciák az agy azon képességeire utalnak, hogy meg tudja őrizni egy tárgy fizikai jellegzetességeinek, azaz alakjának, méretének, színének észleletét akkor is, ha a tárgyról érkező sznezoros bemenetek drasztikusan megváltoznak.

Bár a konstancia korántsem mindig tökéletes, mégis a vizuális észlelés fontos és nélkülözhetetlen mozzanata. Hiányában az aktuális helyzetek esetlegességeitől függően az elefántok olykor kisebbeknek látszanának a pockoknál, a fekete macskák világosabbaknbak a fehér macskáknál.

Ha egy tárgy színe vagy alakja minden mozdulatunkkor, vagy a tárgy minden elmozdulásakor megváltozna, akkor – mivel vele együtt módosulna a tárgyról a korai felismerés szakaszában alkotott benyomásunk is, a felismerés egyszerűen lehetetlenné válna.

Annak ellenére, hogy a receptorainkat bombázó ingerek folyamatosan változnak, mi a környezetünket mégis állandónak érzékeljük. (Péládul, ha kinyitjuk a szoba ajtaját, más formában látjuk az ajtót, mint, amikor az csukva van. Mégsem hisszuk azt, hogy megváltozott az alakja, tudjuk, hogy téglalap alakú. Vagy a tojást ha a sötét pincében nézzük, feketének tűnik ugyan, de mégsem hisszük, hogy megváltozott a színe, továbbra is tudjuk, hogy fehér. Vagy a távolból felénk közeledő személyről sem hisszük azt, hogy rohamosan növekedik. Például a levegőben a repülő kicsinek tűnik, holott nagy és ezt is tudjuk.)

Mozgásészlelés: Egyik klasszikuspszichológiai példája az ú.n. phi-jelenség: egy fénypont felvillanását ha egy másik fénypont felvillanása követi azt látjuk, hogy elmozdult.

A valódi mozgásészlelés: a mozgást a látókéreg speciális sejtjei kódolják, ezek egyes mozgásokra kisülnek, másokra nem.

Élénkség- és színkonstancia:

–          A színkonstancia a látórendszer azon képessége, hogy a forráshullámhossztól függetlenül mindig a tárgyak valódi fényvisszaverési jellemzőit tükrözze.

–          Az élénkségkonstancia arra utal, hogy egy bizonyos tárgy észlelt élénksége még akkor is alig változik, ha a fényforrás ereje (és így a tárgyról visszaverődő fény mennyisége is) jelentősen nő vagy csökken.

A világosság- és színkonstancia azon alapszik, hogy összehasonlítjuk a különböző tárgyakról visszaverődő fények intenzitását.

Alakkonstancia: – az a jelenséget, hogy az észlelt forma a retinális kép megváltozása ellenére állandó marad (a kinyitott, vagy becsukott ajtó esete)

Nagyságkonstancia: – a legtöbbet tanulmányozott konstancia, vagyis az, hogy a tárgyak méretét távolságuktól függetlenül viszonylag állandónak látjuk. (Elefánt és pocok példája)

Konstanciák és illúziók – Ames-szoba (olyan trükkös szoba, amelynek egyik sarka távolabb van tőlünk, és alacsonyabban is, mint a másik, így a hozzánk közelebb álló személy magasabbnak tűnik. Akkor is úgy fogjuk fel, hogy azért látszik magasabbnak, mert közelebb van, holott tudjuk, hogy ez csak illúzió. Filmekben használják, amikor a szereplőket péld.  „törpék” veszik körül.

Modalitási illúzió (na, ezt próbáltam megmagyarázni az előbb) – sok illúzió azért jöhet létre, mert az észlelőrendszer akkor is fenntartja a konstanciákat, amikor nem kellene.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük