Poligénes öröklődés és multifaktoriális kóreredet

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Genetika, 19. tétel, pszichológia távoktatás

Poligénes öröklődés és multifaktoriális kóreredet

Hochbauer Jenőtől kaptam

Mi a különbség a monogénes és a poligénes öröklődés között?

Monogénes öröklődés: egyetlen génpár által meghatározott jellegek öröklődnek a mendeli szabályok szerint. Ezek olyan minőségi (discontinuus) tulajdonságok, amelyek vagy jelen vannak egy szervezetben vagy nem, és különböző funkciójú fehérjék (enzimek, struktúrfehérjék, receptorok) ép vagy hibás működésétől függenek.

Vannak azonban olyan tulajdonságok is, amelyek nem egymást kizárók, hanem változó mértékben érvényesülnek a populáció egyes tagjaiban. Ilyen mennyiségi vagy continuus tulajdonságok például az intelligencia, a testmagasság, a vérnyomás. A mennyiségi tulajdonságok széles skálán mozognak, a súlyosan szellemi fogyatékostól a legértelmesebbig vagy a törpétől a legmagasabb kosárlabdázóig, és sorolhatnánk a példákat. A minőségi jellegek populációs eloszlása normális eloszlási görbét (Gauss-görbét) ír le.

A mennyiségi jellegek öröklődésének alapja a poligénes öröklődés, amikor két vagy több locus alléljeinek – minor (kis hatású) génjeinek – összeadódó hatására vezethető vissza a különböző jellegek öröklődése. Ez azonban nem fejezi ki a mennyiségi jellegek megjelenésében kifejezett szerepet játszó környezeti hatásokat. Helyesebb tehát a multifaktoriális kóreredet kifejezés használata az olyan jellegekkel kapcsolatban, amelyek poligénes öröklődésűek és kialakulásukban a környezeti faktorok is szerepet játszanak.

Poligénes öröklődéskor a kromoszómák különböző helyein levő génpárok hatása együttesen érvényesül.

Mit jelent a poligénes/multifaktoriális öröklődés?

Lényege, hogy több gén együttesen fogékonyságot jelent egyes környezeti faktorokkal szemben. Alapjai a küszöbmodell segítségével érthetők meg: minél több a hibás gén a genotípusban, annál nagyobb a genetikai terheltség foka. A multifaktoriális kóreredetű jellegek bizonyos génszámküszöbérték körül a külső és/vagy belső környezeti tényezők provokációja következtében, azok jelenlétében jutnak érvényre. A genetikai és környezeti faktorok kombinációja egyes esetekben eléri a küszöbértéket, s ennek következtében megmutatkozik a kóros jelleg  Minél magasabb a genetikai terheltség a küszöbtől,  és/vagy minél nagyobb a provokáló környezeti tényező(k) hatása, annál súlyosabb lesz a multifaktoriálisan öröklődő kóros jelleg.

A küszöbérték felett, magas fokú genetikai terheltség mellett a provokáló környezeti hatások függvényében, a küszöbérték alatt pedig alacsony genetikai terheltség mellett döntően a provokáló környezeti faktorok hatására alakul ki a kóros állapot. Ebből következik, hogy a legmagasabb genetikai terheltség esetén esetleg a környezeti tényezőktől függetlenül, nagyon veszélyes környezeti faktorok esetén pedig minimális genetikai terheltség mellett is létrejöhet a kóros állapot. Utóbbira jó példa az egyik súlyos következményekkel járó környezeti hatás, a teratológiai ártalomként is felfogható, a terhesség során jelentkező anyai rubeola (rózsahimlő). Az anyai fertőzés megbízható diagnózisa esetén meglehetős biztonsággal előre jelezhetők bizonyos, a rubeolafertőzésre jellegzetes magzati rendellenességek. Ezek előfordulását és súlyosságát nem befolyásolja sem az anya sem a magzat genetikai állománya.

A betegségek súlyossága

Multifaktoriális kóreredetű jellegek esetén a betegségek változó súlyosságúak lehetnek. Például a nyúlajak/farkastorok legenyhébb formájában csak egyoldali nyúlajak, legsúlyosabb eseteiben viszont kétoldali ajak- és teljes szájpadhasadék található. A velőcsőzáródási rendellenességek súlyossága is változhat az anencephaliától (agykoponyahiány) a tüneteket nem okozó, 1-2 csigolyára terjedő rejtett spina bifidáig (spina bifida = nyitott gerinc). A szülőkön többnyire nem észlelhetők az adott rendellenesség tünetei. Ők a rendellenességért felelős génekből küszöb alatti mennyiséggel rendelkeznek, melyek hatása nem látszik külsőleg (a fenotípuson) az aktív egészséges gének túlsúlya miatt. A szülők több, különböző kromoszómákon elhelyezkedő hibás minor génje a meiosis során kombinálódhat úgy, hogy nagyobb hányad jut az utódba, mint a szülői genotípusban meglévő hibás gének fele.

Mekkora az ismétlődés kockázata?

Ha multifaktoriálisan öröklődő rendellenesség esetében a családfát vizsgáljuk, azon a rendellenesség halmozódását látjuk ugyan, de semmilyen szabályszerűséget nem figyelhetünk meg, ami hasonlítana a monogénes öröklésmenetre jellemzőkhöz. Elmondható tehát, hogy egy családon belül, multifaktoriális kóreredet esetén a kockázat mindig alacsonyabb, mint monogénes öröklődés esetén, de magasabb, mint az átlagpopulációban

A multifaktoriális kóreredet tíz fő jellegzetessége

1. A rendellenesség sok gén és a környezet kölcsönhatása eredőjeként alakul ki.
2. A betegség ismétlődésének kockázata egészséges szülők esetén 1-15%, attól függően, hogy hány beteg gyermek van és milyen súlyos a kórkép az adott családban.
3. A beteg gyermekei (ha a másik szülő egészséges) 1-15%-ban lesznek betegek.
4. Az egyik szülő 1-15%-ban maga is beteg.
5. A betegség a két nemben eltérő gyakoriságú lehet.
6. A rendellenesség ugyanazon a családon belül változó súlyosságú.
7. A családfa nem jellegzetes.
8. A vérrokonházassággal a genetikai terheltség – így a betegség gyakorisága is – nő.
9. Az összesített populációs gyakoriság magas. A multifaktoriális kóredetű fejlődési rendellenességek születési prevalenciája 1,2%, a krónikus betegségek gyakorisága 15%.
10. Az így öröklődő betegségek néhány súlyos malformatiót leszámítva az életkilátások szempontjából általában nem súlyosak.

Multifaktoriálisan öröklődnek a veleszületett izolált malformatiók, a modern társadalom betegségei (az ischaemiás szívbetegség egyes formái, a hypertonia, hipertenzió) és a pszichiátriai kórképek jelentős része (schizophrenia, depresszió, psychosisok).

+Asztma, cukorbetegség, epilepszia

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük