Inspirálódj, tanulj, de ne másolj!
Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.
Szociálpszichológia, 33. tétel, pszichológia távoktatás
Kémeri Nagy Edit által kidolgozva
33.Tétel Pozitív/negatív érzelmek hatásmechanizmusa az attitűdök módisításában
A pozitív hangulat motivációs és kapacitásbeli konzekvenciái:
- A jó hangulat, felületes feldolgozáshoz vezet, mert hatással van a motivációra illetve a kognitív kapacitásra.
- Amikor az emberek jól érzik magukat, terhesnek találják a koncentrálást.
- Néhány kutatás azt sugallja, hogy a jó hangulat csökkenti a szisztematikus feldolgozás arányát, mert az emberek feje tele van egyéb gondolatokkal. Ezért, a kutatók több időt adtak az boldog alanyoknak az érvek feldolgozására, és segítettek nekik az üzenet fontos részeire koncentrálni.
- Mindkét stratégia megkönnyítette az meggyőző üzenetek feldolgozását, értékelését. Oka: az alanyok feladatát leegyszerűsíti, hogy több idejük van az információ kezelésére, és hogy kiemelték a lényeges pontokat.
Negatív érzelmek és meggyőzés:
- A félelemhez hasonló negatív érzelmek sokféle képen állíthatók a meggyőzés szolgálatába.
- Megfelelő adagolás esetén a félelem és az aggódás alapos feldolgozásra motiválhatja az embereket, de ha túlzásba visszük ezeket az érzelmeket, akkor felőrlik a kognitív kapacitást és gyengítik a motivációt, ami gátolja a szisztematikus feldolgozást.
- (ha nem iszod meg a tejet, csontjaid gyengék és törékenyek lesznek. Nem tudsz majd sportolni és játszani.) ez megváltoztatja a gyerek véleményét a tejről.
- A félelem hatásos a hirdetésben: a félelem a leggyakoribb negatív érzelem. Amikor a hirdetések arra emlékeztetnek minket, hogy a testszag, a rossz lehelet, a korpa, kitaszítottá tehet, a félelmünkre apellálnak.
- A politikusok ellenfelükről mondják, hogy elnézők a bűnözőkkel szemben, rémhírterjesztéssel próbálnak szavazatokat gyűjteni.
- Közegészségügyi kampányok ijesztgetéssel próbálják megakadályozni a túlzott napozást vagy az ittas vezetést.
- L987-ben az USA-ban a dohányzás visszaszorítására egy olyan hirdetéseket mutattak be, ahol megjelent 3 egészséges újszülött csecsemő, majd a negyedik alacsony testsúlyú baba, inkubátorban az üzenettel 96 dkg, napi 2 csomag. Egyszerű üzenettel zárul:”Ha terhes, ne dohányozzon”. A dohányzás 17 %- al csökkent.
- A kutatók olyan üzenetekre adott reakciókat hasonlítottak össze, amelyek különböző mértékű aggodalmat keltettek. A feltételezés, hogy az emberek rémisztgetéssel meggyőzhetőek, nem nyert megerősítést. (Janis és Feshbac).
- Diákoknak azt mondták, hogy a fogszuvasodás olyan megbetegedésekhez vezethet, mint: vesekárosodás, artritisz, paralízis vagy teljes vakság. Intenzív félelmet váltott ki az üzenet, de attitűdbeli változást csak nagyon keveset. Kevésbé volt hatásos, mint a többi diák által látott félelemkeltő felhívás.
Aggodalom és motiváció:
Hovland és kollégái: a negatív érzelmekre alapozó felhívások csak akkor hatásosak, amikor a fenyegetés elegendő, de nem túl nagy félelmet kelt.
- Ha egy üzenet semmiféle aggodalmat nem kelt, akkor figyelmen kívül hagyjuk, mint lényegtelent.
- Ha egy aggodalom épp a megfelelő szintű, az emberek oda fognak figyelni, remélve, hogy az aggodalmat kiváltó helyzet megszüntethető.
- Hogy egy félelemkeltő felhívás motiváló legyen, a személyeket meg kell győzni, hogy a negatív következmények velük is megeshetnek.(Leventhal, Rogers, Mewborn)
- Dawn Wilson és kollégái, ennek igazolására orvosokat kértek meg, hogy betegeiknek levelet küldjenek, amelyekben a dohányzásról való leszokást kérik enyhébb, vagy erősebb félelmet keltve. Akik enyhén, félelem, keltő és az abbahagyás előnyeiről szóló levelet kapták, csak 8 % próbált le szokni.
- Akik levelében az állt, hogy ha nem hagyják abba, meg fognak halni, ha folytatják, 30 % próbált leszokni.
- A túl nagy félelmet keltő üzenetek kiábrándítják a közönséget. Ha túl, nyomasztónak érzik, lekicsinyítéssel, tagolással, ellentmondással, vagy az info figyelmen kívül hagyásával válaszolnak. Ezt a reakciót nevezik védekező elkerülésnek.
- Hogy a védekező elkerülés ne következzen be, az üzenetnek tartalmaznia kell információt, hogyan kerülhető el a veszély.
- A leghatásosabb félelemkeltő üzenetek, amelyek tartalmaznak megnyugtató információt, azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülhetjük el a szorongást.
- Kutatás: félelemkeltő reakciókat vizsgáltak tetanusz megelőzésével kapcsolatban. Néhány erős félelemkeltő, enyhén, és egyáltalán nem .üzenetet tartalmazott. Emellett néhány információt is tartalmazott arról, hol kaphatnak védőoltást Leventhal 1965). Az erős félelemkeltő üzenetek pozitívabb attitűdöt eredményeztek az oltással kapcsolatban. Mint az enyhe vagy semmi szorongást nem keltők. Az attitűdváltozás mellett csak néhány üzenet vezetett valódi cselekvéshez.
- Azok, akik olyan üzenetet kaptak mely egyszerre váltott ki félelmet és az oltásra nézve specifikus információt tartalmazott, azok, elmentek beoltatni magukat.
Aggodalom és képesség: Amint félelmünk intenzitása nő, az emberek egyre nehezebben koncentrálnak az üzenet tartalmára és annak értékelésére.
- A stressz magas szintje, rontja a módszeres feldolgozáshoz hasonló kognitív feladatokban nyújtott teljesítményt (Darke, 1988)
Cristopher Jepson és Shelly Chaiken (1990): az hogy milyen gondosan, dolgozunk fel egy üzenetet attól függ, hogy a célszemély mennyire fél az üzenet tartalmától.
- Kísérleti személyeik egyetemisták voltak. Különböző mértékben féltek a ráktól. A rákszűrést népszerűsítő üzenet több indoklási hibát tartalmazott.
- A nagyon aggódók: felszínes feldolgozást mutattak: az üzenet tartalmának kevesebb részét tudták felidézni, kevesebb hibát vettek észre, a tartalom kisebb mértékű elaborációjával válaszoltak, mint a kevesebb félelmet átélő diákok
- A félelem nélküli olvasók gondosan feldolgozták az üzenetet.
- A félelemnek anélkül kell motiválónak lennie, hogy debilizáló lenne.
- Csak akkor, hat, ha kilátásba helyezett végeredmény hihető, a javasolt változtatás pedig kivitelezhető és biztosan enyhülést hoz.
- Csak a megfelelő arányokon múlik, hogy rávehessük az embereket: a dohányzás csökkentésére, a rákszűrés igénybevételére, a tej megivására stb.
- Mind a (+) mind a (-) érzelmek erősíthetik, vagy gátolhatják, a meggyőzést, csak különböző körülmények között.
Inspirálódj, tanulj, de ne másolj!
Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.