Share

Személyiségpszichológia, 28. tétel, pszichológia távoktatás

Nagy Eszter jegyzete alapján kidolgozta Pölczman Ildikó

Erik Erikson (1902-1994)

Frankfurti-német-zsidó anya, ismeretlen svéd apa, 3 éves korától a gyermekorvosa neveli. Karlsruheban telepedik le a család. Főiskola után művészként, szabadon él Európában.

A nácizmus ellen Koppenhágába majd Bostonba költözik. Később a Harvard Orvosi Karán tanít. Találkozik Henry Murrayval Kurt Lewinnel, Ruth Benedicttel. Majd a Yale-en és Berkeley-n tanít.

Egész életét az identitáskeresés tölti be. Sem a zsidók sem a ”nem zsidók közössége „ sem fogadja be. Azt, hogy apja nem a biológiai apja, serdülőkorában tudja meg, így identitáskeresése duplán akadályoztatott volt.

Elméletének kulcsfogalmai: énidentitás, kompetencia, pszichoszociális krízis.

E.Erikson a pszichológia történetében a személyiségfejlődés egyik legösszetettebb modelljét alkotta meg. Elméletét átfogja a fejlődés folyamatát a születéstől a halálig.

Ego-pszichológus, mint Anna Freud: hangsúly a társadalom és a kultúrán van.

E. Erikson

¨     az életen át tartó fejlődés elmélete: mindennek ami fejlődik, van egy fejlődési alapterve

¨     az emberi lehetőségek kibontakozásának elmélete

¨     krízis: fordulópont, sorsdöntő esemény, válság az új szakasz beköszöntével

n      Elemi pszichoszociális modalitások

¨     1. kapni, adni viszonzásul

¨     2. megtartani, elengedni

¨     3. létrehozni, valamivé válni

¨     4. létrehozni, együtt létrehozni dolgokat

¨     5. lenni valakinek, megosztania a létezést valakivel

¨     6. elveszteni és megtalálni másokban magunkat

¨     7. alkotni, gondoskodni

¨     8. lenni, szembesülni a nemléttel

n      Az életciklus krízisei

¨     csecsemőkor (0-1): ŐSBIZALOM-alapvető bizalom vagy bizalmatlanság – A csecsemők megtanulnak megbízni abba, hogy mások gondoskodnak alapvető szükségleteikről, vagy bizalmatlanok lesznek. Ha a gyermek szükségleteinek kielégítése akadályozott v. nem akkor történik amikor igazán szüksége van rá- nem alakul ki az ősbizalom. A krízishelyzetet a bizalom ki ill. Ki nem alakulása jelenti.

¨     kisgyermekkor (1-3): AUTONÓMIA_KÉTSÉGBEESÉS, avagy szégyen a kétely – Ebben az életkorban a gyermek fő tevékenysége az ürítést végző szerveire irányul. Ekkor tanulja meg kontrollálni.Az első olyan szakasz, amikor nyilt konfliktusba kerül környezetével, hiszen olyan dolgot kérnek tőle, ami nem áll összhangban saját késztetéseivel. Attól függően, hogy a család ezt a helyzetet hogyan irányítja, alakul ki a gyerekben az autonómia érzése. A gyermek tudatában kerül annak, hogy valamit egyedül is képes elvégezni. A gyerekek megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni, vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni fognak abban, hogy maguk is képesek a dolgokat megcsinálni.

¨     a játék kora (3-6): KEZDEMÉNYEZÉS-BŰNTUDAT – Gyermek fokozatosan leválik környezetéről, függetlenedik, rengeteg kezdeményezőkészséggel rendelkezik. Mindent meg szeretne tapasztalni, önálló akciókat szervez..Ha ez nem ütközik akadályba, kezdeményező és kreatív lesz. Ellenkező esetben,ha tiltásokkal szembesül, állandó büntudata lesz, szorongani fog attól, hogy helyesen cselekszik-e, kétségei lesznek saját erőforrásait illetően.A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövesség, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot érezzenek.

¨     iskoláskor (7-12): TELJESÍTMÉNY-VERSENGÉS vagy kisebbrendűség – A gyermek énképét saját iskolai teljeítménye függvényében alakítja. Szülői, rokoni elismerés ezen teljesítményhez kötött. Ha nem sikerül megfelelnie, kisebbrendségi érzés lesz urrá rajta. Pótcelekvés útján kompenzálni fog. Ha ez sport v. Művészeti tevékenység: akkor kialakul a teljesítményérzés. Ha nem lelkiismeretfurdalása, kisebbrendűségi érzése marad. A gyerekek megtanulják kompetensen és hatékonyan gyakorolni a felnőttek és kortársaik által becsült készségeket, vagy kisebbrendűnek érzik magukat.

¨     serdülőkor (13-20): IDENTITÁSKERESÉS-SZEREPKONFÚZIÓ – A serdülő megpróbálja felfedezni saját értékeit, pozitív vonásait, keresi a helyét a világban. Kiválaszt egy pár társadalmi szerepet, amit elfogadhatónak tart, ezt gyakorolja. Ha egyetlen szerepet sem talál, konfúz lesz, nem találja a helyét. Énképének összetevői között nem talál kongruenciát, énideálja eltávolodik énképétől és ez szerepkonfúzót eredményez. A serdülők egyfajta személyes identitást alakítanak ki a társas csoport részeként, vagy összezavarodnak abban a tekintetben, hogy kik ők, és mit akarnak az életben.

¨     fiatal felnőttkor (20-40): INTIMITÁS -IZOLÁCIÓ –  Befejezi a személy a tanulmányait és családalapításra törekszik. Megjelenik az intimitás igénye. A fiatal felnőttek intim élettársat találnak, vagy magányt és az elszigeteltséget kockáztatják. A személy beilleszkedik egy családba, baráti társaságot alakít ki, kialakítja saját életterét. Ha ez nem következik be: leválik saját korábbi környezetéről és magányos lesz. Vagy fontos számára a munkahelyen az egyre magasabb pozició, de ezeket össze kell tudni hangolni a családban betöltött szereppel. A konfliktus abból adódik, hogy a személy nem tud megfelelni mindkét elvárásnak.

¨     Felnőttkor (40-60): GENERATIVITÁS (alkotóképesség)-STAGNÁLÁS – A felnőtteknek termékenynek kell lenniük a munkában és fel kell nevelniük a következő generációt, vagy a tespedést kockáztatják. A legtöbben nem érzik magukat ahhoz, hogy változásokat eszközöljenek életükben.Legtöbben ekkor érik el alkotóképességük csúcsát. Megpróbál a személy még ki nem aknázott lehetőségeket megvalósítani, változtatni szeretne. Ha ez sikerül, nyugodtan készül az öregkorra. Ellenkező esetben stagnál, beletörődik abba, amit elért, úgy itéli meg nincs lehetősége a változtatásra.

¨     Időskor (60 után): INTEGRITÁS vagy KÉTSÉGBEESÉS – Kiértékelése az egyéni életnek. Az egyén elemzi eredményeit, teljesítményét, miket elért és elbírálja ezeket. Ha úgy itéli meg, nem volt hiábavaló az élete, nyugodtan várja a halált. Ezt nevezi Erikson ÉNINTEGRITS-nak.Az emberek megpróbálják korábbi tapasztalataikat értelmezni és meggyőzni magukat, hogy az életük értelmes volt. Ha az egyén nem elégedett kétségbeesés vesz rajta erőt, mert tudja, lehetetlen változtatnia.

 

 

 

 

 

 

A pszichoszociális erő és kapcsolatok tengelye

bizalom vagy bizalmatlanság                             remény – anyai személy

autonómia vagy kétely                                       akarat – szülők

kezdeményezés vagy bűntudat                          szándék – család

teljesítmény vagy kisebbrendűség                     kompetencia – szomszédság, iskola

identitás vagy szerepkonfúzió                           hűség – kortárscsoportok

intimitás vagy izoláció                                       szeretet – társ a barátságban

alkotás vagy stagnálás                                        gondoskodás – háztartás

integritás vagy kétségbeesés                              bölcsesség – emberiség

Az identitás krízis megoldásai

n      Moratórium: a krízis természetes megélése, melynek vége az identitás megtalálása

n      Identitásdiffúzió: nem képes elköteleződni, sok próbálkozás, de nem tartós.

n      Korai zárás: a diffúzió ellentéte, látszólag problémák megélése nélkül választ életpályát, identitást. Nem megküzdött, tehát érzelmi töltésben gyenge döntés.

 

Share