Share

Személyiségpszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás

F.R. által kidolgozva

A relációs fogalmak

Olyan fogalmak, amelyek nem tárgyi jellegűek és kapcsolatokat írnak le: üt, lép, dob, elkap, stb. Predikátumok és argumentumok léteznek.

Schank (1972) szerint a relációk mögött szemantikai primitívák húzódnak meg. Nagyon sok cselekvést jelző ige egy tucatnyi primitívával leírható (acts). pl. ptrans (fizikális transzfer egyik helyről a másikra), ingest (levegő vagy táplálék bevitele), stb.

A procedurális reprezentációk

Ezek az ismeretek többnyire implicit jellegűek, sokszor enaktív módozatok, azaz valamilyen mozgásos cselekvés elemeit is magukba foglalják. Ezek lehetnek készség szintűek, automatizáltak, kivonhatóak a tudatos kontroll alól. A procedurális reprezentációk bonyolultak: sémákba, keretekbe, forgatókönyvekbe szerveződnek.

A sémák

A séma már az észlelés szintjén is működik Neisser (1976) szerint. A séma e modellben irányítja és meghatározza a környezet felderítésének módját, aminek az eredménye a tárgyról alkotott kép lesz. Ez a kép azonban a módosítja a sémát, minden újonnan látott tárgy megváltoztatja a sémát, ami tehát dinamikus, változó és leíró ereje a tapasztalat révén nő.

Kant a világ percepcióját szervező szerkezeteknek tekinti a sémákat. Olyan szerveződések, amelyek az analóg helyzetekben való cselekvés képességével ruháznak fel bennünket. Az egy adott cselekvéssorra vonatkozó sémák száma nagyon eltérő egyénenként. Egy kezdő sakkozónak vagy szakácsinasnak nagyon kevés használható sémája van, a sakkmester és mesterszakács azonban több tízezer sémával is rendelkezhet, ami azt jelenti, hogy nagyon sok játékfelállásban vagy kulináris feladatban ismerősként mozog.

Bartlett (1932) hogy az események megértését és felidézését befolyásolják a személy tudásai és elvárásai, az emlékezet inkább sémaszerű újraalkotás, mintsem egyszerű felidézés. (Baddeley könvy: az emberek új dolgokra már létező struktúrák segítségével emlékeznek, ezeket nevezte Bartlett sémáknak.)

Keret és forgatókönyv

Minsky (1975) szerint a világ percepciója kereteken át valósul meg. Ez azt jelenti, hogy az észlelt világnak valamilyen értelmezési keretet is adunk. Egészen másképpen reagálunk, hogyha az utcán látunk egy veszekedést és másképpen, ha egy színházi jelenetben vagy filmben látjuk. Ez utóbbi esetben tudatában vagyunk annak, hogy ez nem a valóság, csupán annak egy modellje.

A forgatókönyv elméleteket Schank és Abelson (1997 Baddeley könyvben) dolgozta ki. A forgatókönyv egy cselekvéssor egy sztereotipikus eseménysor kapcsán, amelyben léteznek szereplők, események, üres helyek. Forgatókönyvet a gyakran átélt cselekvéssorokra alakítunk ki. Így lehetővé válik, hogy az üres helyeket, azaz a szövegben épp nem specifikált részeket háttértudásunkkal egészítsük ki. Mivelhogy mindannyian ismerjük az étkezés az étteremben forgatókönyvét, ha megkérdezzük ismerősünket, hogy mit csinált a tegnap este, és azt a választ kapjuk, hogy az estét egy étteremben töltötte, akkor nem kell neki részletesen elmesélnie azt, hogy hogyan foglalt helyet, miként adta le a rendelést és mily módon fizetett, mivel ezek a háttértudásunk részei, tudjuk hogyan zajlanak egymás után ezek a történések. Természetesen vki, aki a borneói esőerdőben élte le az egész életét, nem fogja tudni kiegészíteni az üres helyeket.

A forgatókönyvek alapvetően a közös kulturális feltételezések gyűjteményei.

Ebben az értelemben nemcsak a társalgás megértésében hasznosak, hanem abban is, hogy segítségükkel megjósoljuk, hogy mi fog történni a jövőben, ez pedig lehetővé teszi, hogy az ember megfelelően viselkedjen bizonyos társas helyzetekben. Egy másik kultúra épp azért jelent szórakozást és frusztrácit, mert jól begyakorolt forgatókönyveink, mint pl. a bélyegvásárlás, másként működnek.

Étkezés egy étteremben forgatókönyv (megérkezés, rendelés, evés, távozás). A forgatókönyv tartalmazza a megfelelő tárgyakat, személyeket (a szerephelyeken) és alcselekvéseket is.

1977-ben Schank és Abelson forgatókönyveiket beépítették a SAM nevű számítógépes programba, mely így képes volt válaszolni az éttermekkel kapcsolatos kérdésekre.

Bower, Black és Turner (1979) azt vizsgálták, hogy a forgatókönyvek koncepciója milyen mértékben segíti az emberi emlékezetet. A kísérleti személyek által visszaidézendő történetekbe általuk ismert forgatókönyvek elemeit helyezték el. Különféle torzítások jelentkeztek. A ksz-ek felidéztek olyan részleteket is, amelyek a történetben nem szerepeltek, de forgatókönyvükben nyilván igen. Ha a történet a forgatókönyv elemeit felcserélt sorrendben tartalmazta, a felidézés során a ksz-ek a forgatókönyv szerint helyes sorrendben idézték azokat fel. Ezek a torzítások egybevágnak Bartlett séma koncepciójával.

A forgatókönyv konzervatív, azaz csak azt tárolja, amit az egyén tud, így az emlékezetnek csak egy részét magyarázhatja meg. Bower és mtsai rámutattak, hogy az emberek leginkább azokat a részleteket jegyzik meg, melyek eltérnek a forgatókönyvtől, pl. a pincér csirke helyett halat hoz.

Schank ezért megpróbálta kutatásait kiterjeszteni az emlékezet dinamikus aspektusaira is (1982). Kiindulópontja Bower megfigyelése, mely szerint az emberek hajlamosak összekeverni a hasonló forgatókönyveket, pl. az orvoshoz és a fogorvoshoz menetel forgatókönyvét. Annak ellenére, hogy a gyakorlatban ritkán követünk el ilyen tévedéseket, könnyen észrevesszük a két helyzet közt fennálló analógiákat, még akkor is, ha a részletek eltérőek. Vagy pl. ha vki egy óráig áll sorban a postán egyetlen bélyegért, eszébe juthat az a szituáció, amikor vki 1-2 liter benzinért elmegy a benzinkútra. Itt tehát a „sok hűhó semmiért” forgatókönyv egyik példájából analóg módon elvonatkoztatva jutunk el a másikig. Schank elképzelése szerint az eseményekkel kapcsolatos emlékezet a létező forgatókönyvek alapján történő ilyen elvonatkoztatásokra épül.

Az emlékezet dinamikusabb megközelítése szerint  (Schank, 1982) léteznek:

-tervek: specifikus célokat és motivációkat tartalmaznak

-jelenetek: azon általános struktúrák, melyeken belül a cselekvések megvalósulnak.Helyzetleírásokból, célokból, a célok megvalósítása érdekében végzett cselekvésekből állnak. Egy jelent valszleg jó néhány MSZCS része lesz.

-Memória Szerveződési Csomag(MSZCS), ami színeket (szcenárió) tartalmaz, azaz kontextuális információt ad a reprezentációhoz:

pl. fogorvosi rendelő, vagy vonatállomás váróterme.

Egy MSZCS több jelenet létrehozásában vesz részt.

A fogorvosi látogatás jelenet pl. 3 MSZCS-hez tartozik: egészségmegőrzés, szolgáltatás, szerződés. Az egészségmegőrzés MSZCS pl így épül fel: probléma felismerése, megoldás kigondolása, időpont egyeztetés. Az  egészségmegőrzés MSZCS nemcsak a fogorvosi látogatás jelenethez kapcsolódhat, hanem egyéb betegség elleni védekezés jelenettel is.

Az MSZCS-k magasabb rendű meta MSZCS-kbe szerveződnek, mint pl az utazás koncepciója, mely magában foglalja a repülővel vagy hajóval utazás, a szállásfoglalás, stb. MSZCS-jét is.

-Tematikus Szerveződési Pontok. Ezek tematikus alapon szervezett eseménysorok, melyek kevésbé kötődnek kontextushoz. Például a Romeó és Júlia TSZP-je az, hogy hogyan kell megküzdeni a fiataloknak a szülői tiltásokkal, a közös jövő érdekében.

Tematikus Absztrakciós Egységek (Dyer nevéhez fűződik a fogalom), a fentiekhez hasonló tudásszerkezetek, melyek terv-cél mintázatokat reprezentálnak. Ezeket olyan közmondások példázzák, mint: “Az idejében megtett kis erőfeszítés busásan megtérül”.

 

Összefoglalásként elmondható, hogy a sémaelméletek nagyon jó ad-hoc magyarázatokat nyújtanak az emberi viselkedésre, probléma viszont, hogy nincs prediktív értékük.

További gubancot jelent az is, hogy a sémák nagyon rugalmatlanok, márpedig a személyek arra is képesek, hogy váratlan szituációkat megoldjanak.

 

A séma elsajátításának három módját különböztetjük meg:

-gyarapodás: megjegyezzük egy létező séma új példányát, a meglévő repertoárhoz csatoljuk

-behangolás: a séma fogalmait jobban kidolgozzuk és új tapasztalatok alapján finomítjuk

-újrastrukturálás: új sémák létrehozása analógiás vagy indukciós úton

Forrás: jegyzet, Baddeley könvy

Garda Ildikó hozzájárulása a tételhez:

Emlékezés eseményekre, szövegekre és képekre Sémák, keretek és forgatókönyvek

Nyilvánvaló, hogy tudásunk sokkal összetettebb, mint valamilyen hierarchikus csoportosításon alapuló fogalomfelfogás, hiszen a fogalmak nagyon sokféle módon kapcsolódhatnak egymáshoz.

A séma definíciója: fogalmak strukturált csoportja, mely általános tudást hordoz. és események, képzetek, szituációk, tárgyak, stb… reprodukálására alkalmas.

Kant filozófiai elméletében a sémák velünk született szerkezetek, melyek a világ percepcióját szervezik össze.

A sémák sok, látszatra különböző formában jelennek meg, mégis vannak közös tulajdonságaik

-a sémákat relációk, változók/üres helyek és ezek értékei alkotják

-a relációk lehetnek egyszerűek (valami=valamivel,…), de lehetnek összetettebbek, kauzálisak (okoz, meggátol…)

-a változók/üres helyek fogalmakat vagy más alsémákat tartalmaznak

-az értékek azokra a konkrét fogalmakra vonatkoznak, melyek az üres helyeket betöltik

-a sémák általános, generikus tudást kódolnak, melyeket sok konkrét helyzetben alkalmazhatunk

-a sémákban gyakran üresen maradnak a betöltendő helyek, vagy alapértelmezés, feltételezés (default) kapcsolódik hozzájuk.

Schank és Abelson forgatókönyv-elmélete. A történetek megértése során számos mögöttes következtetést vonunk le. Ezt forgatókönyveink segítségével tesszük. Ezek cselekvéssorozatokat tartalmaznak, melyeket egymás után végrehajtunk, amikor egy sztereotipikus esemény lezajlik

Milyen bizonyítékai vannak a forgatókönyv-elméletnek és a sémáknak?

– legalább 15 olyan cselekvés van, mely az emberek tudását alkotja arról, mit is jelent étteremben étkezni.

– ha egy cselekvés része egy forgatókönyvnek, gyorsabban tudunk róla döntéseket létrehozni (pl.:az étterembe jutás része-e az éttermi forgatókönyvnek).

A forgatókönyv-elmélet javított változata Schank dinamikus memóriaelmélete. Erre azért volt szükség, mert hamar kiderült, hogy bizonyos forgatókönyveket összekeverünk, mert nem határolódnak el élesen, a forgatókönyvek rugalmatlanok és végül nehezen magyarázható meg ebben az elméleti keretben az, hogy akkor is tudunk célirányosan viselkedni, ha nincsen forgatókönyvünk. Ez azt jelenti, hogy léteznek még elvontabb szerkezetek is, melyekkel felül tudunk kerekedni a forgatókönyv merev szerkezetén. Erre Schank és Abelson a tervfogalmát vezette be; ezek olyan célok, melyekkel bárki rendelkezhet. Schank új, dinamikus memóriaelméletének alapfogalmai az MSZCS, a TSZP és a TAE;

MSZCS: Memória Szerveződési Csomag, ezeket általánosított eseménycsoportok, színek alkotják, ilyen pl. a várószobaszín, mely érvényesülhet az orvosnál és az ügyvédnél is. Ezek bevezetésével a rendszer sokkal rugalmasabb lett, mert ezek a színek tetszés szerint kombinálhatók. Egy hierarchiát kell elképzelnünk, melyben az általános cél található legfelül, alatta a cselekvéscsoportokra vonatkozó színek és legalul vannak a konkrét cselekvések.

TSZP: Tematikus Szerveződési Pontok, ezek kevésbé kötődnek konkrét helyzetekhez és tematikus alapon egész eseménysorozatokra vonatkoznak. Ilyen TSZP-t hívunk elő pl., amikor a West Side Story a Rómeó és Júliára emlékeztet bennünket (“Közös cél elérésére való törekvés külső ellenállással szemben”)

TAE: Tematikus Absztrakciós Egységek (Dyer nevéhez fűződik a fogalom), a fentiekhez hasonló tudásszerkezetek, melyek terv-cél mintázatokat reprezentálnak. Ezeket olyan közmondások példázzák, mint: “Az idejében megtett kis erőfeszítés busásan megtérül”. szerint rendezni.

Share