Fejlődéslélektan, 12-13. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor
13.tétel
Filmnézés: a méhen belüli fejlődés;
Szenzomotoros fejlődés és alkalmazkodás csecsemőkorban
Biológiai változások az első év folyamán:
a testsúly megháromszorozódik, a testhossz kb. 25 cm-rel nő. Ez a test arányainak módosulásával jár együtt. Születéskor a fej a test teljes hosszának 25%-a, egyéves korban 20%-a, felnőtt korban 12%-a. A testarányok változásával a súlypont süllyedése jön létre, ami megkönnyíti a 2 lábon való egyensúlyozást, a járást.
A csontozat eleinte viszonylag lágy és csak fokozatosan keményedik meg, először a kéz és a csukló csontjai csontosodnak, ez teszi lehetővé a tárgyak megfogást, emelését. Az izmok hossza és vastagsága is fokozatosan növekszik.
Az idegrendszer mérete és komplexitás növekszik, jelentős a szinapszisok számának emelkedése (szinaptogenetikus robbanás-az agy ebben az időben erősen túltermeli a szinapszisokat, melyek idővel az egyéni tapasztalatok hatására megerősödnek, vagy megsemmisülnek).Az adott agyterületek fejlődése eltérő ütemű (fejlődési csúcsok: 2,5-4. hó –látókéreg; 6. hó- mozgatókéreg-koordinált nyúlás, lábmozgás; 7-9.hó homloklebeny, prefrontális kéreg- akaratlagos viselkedés)
Az észlelés és mozgás összehangolása /Szenzomotoros fejlődés:
Az észlelés függ attól mit teszünk, a cselekvés pedig attól amit észlelünk. Szoros visszacsatolás!!
„A csecsemők-csakúgy,mint a felnőttek- azért észlelnek, hogy a cselekvéseikhez információt gyűjtsenek, és azért cselekszenek, hogy több információhoz jussanak” (Gibson,1997)
Nyúlás, fogás:
– az észlelés és a cselekvés röviddel születés után kapcsolatba kerül. Az észlelés és a cselekvés először a nyúlásban és megragadásban nyilvánul meg, de ez még nem koordinált mozgás.
– 2,5 hónapos korban a babák képesek lesznek akaratlagos mozgáskontrollra, a sikeres nyúláshoz szükséges koordináció ekkor még nagy koncentrációt igényel- ide-oda tekintenek a kezük és a tárgy között..
-5 hónapos kor körül a csecsemők fel tudják mérni, hogy tárgy kívül esik a megragadhatóság határán
-9 hónapos korukra egy pillantás elég a mozgás vezérléséhez, a tárgyak megragadása integráltnak, reflexszerűnek tűnik.
-7-12 hónapos kor közötti időszakban kéz és az ujjak finommotoros mozgása kifinomult és koordinált lesz , 12 hónapos korra már olyan helyzetbe tudják rendezni az ujjaikat, amely éppen megfelel a megfogni kívánt tárgy méretének (8. hónap: fogás ujjakkal, ollófogás; 12. hónap: hüvelyk szembefordítása, csipeszfogás).
– a finom mozgásos készségek fejlődése során a tárgyak manipulálási módja is fejlődik: először csak forgatják a tárgyakat, később mozgatják, rázzák, és egy majd két kézzel tartják, végül egy cselekvéssorozat részeként tudják használni azokat.
Gibson: kézmozgás fejlődik ® manipuláció tárgyakkal ® tárgyak megismerése ® környezetről tudás ® környezet felett kontroll.
Helyváltoztatás:
– a helyváltoztatás, vagyis az önálló közlekedés központi szerepet játszik az első év vége felé végbemenő változásokban
– mielőtt azonban a hatékony helyváltoztatás megkezdődhetne a csecsemőknek integrálniuk kell különféle testrészeik mozgását
– első hónapok-kéreg alatti reflexek vezérelte mozgás, térddel, lábujjakkal tolómozgás (ez 2 hónapos kor után megszűnik)
– 2 hónapos kortól felemelik a fejüket és tartják
– 3. hónap összehangolt karmozgás- odébbhúzhatják magukat, kicsit később négykézláb vannak de csak előre hátra ringatják magukat.
– 8-9. hónap összehangolt láb és kéz munka- mászás
– 10-12. hónap állás, bútorba kapaszkodva, lépegetés
Biológiai változások a második életévben és utána:
– első évhez képest lassabb növekedés és súlygyarapodás
– A homloklebeny és az érzelmi (agytörzsi) központok közötti kapcsolat, látó- és hallókéreg javul, gyorsul, megbízhatóbb lesz® éntudat, problémamegoldó készség, akaratlagos viselkedésirányítás, nyelv
– a biológiai érés során a gyermek egyre jobban képesek kontrolálni, karja, keze, hólyagja, végbele és lába izmait
– cselekedeteit egyre jobban össze tudja hangolni észleleteivel
Helyváltoztatás-a járáshoz szükséges képességek összehangolása:
– 10-14 hónap egyedül járás; lábmozgások összehangolása a testsúly áthelyezésével minden lépésnél (járó mozgást már 7 hónapos babáknál is meg lehet figyelni pl. mély vízben ezt azonban össze kell hangolni az állással, az egyensúlyérzettel, a testsúly áthelyezéssel)
– vizuális visszacsatolás: pl. padló dőlésszöge/testtartás
– később kialakul a stabil járás, oldalazva majd hátrafelé járás
– lépcsőzés segítséggel, majd segítség nélkül
– 24 hónapos kor ugrás
Finommotorika:
Ebben az időben nagyot fejlődik: labdadobás, könyvlapozás, olló, gyöngyfűzés, kanál, bögre, zokni stb.
Szobatisztaság
Az akaratlagos vezérléshez a hólyagból és a végbélből eredő érzékelőpályáknak elég éretteknek kell lenniük, ahhoz hogy az agykéregbe jeleket továbbítsanak. Ezután tanulják azt meg, ezeket a jeleket az ürítés szükségletével kapcsolják össze. Így lehetővé válik a záróizmok megfeszítésének és ellazításának megtanulása. A bilin való ürítés viszonylag hamar megtanítható, de a késleltetés képessége 15 hónapos kor előtt nem várható. A korábban elkezdett szoktatás relatív több időt vesz igénybe, mint a 15 hónapos kor utáni. Nappali szobatisztaság 2 évesen, de nem ritka a 3 sem. Az éjszakai szobatisztaság későbbre várható.
A kognitív fejlődés változása csecsemőkor végéig:
A kognitív folyamatok azok a pszichológiai folyamatok, amelyek segítségével a gyerekek elsajátítják, tárolják és használják a világról való ismereteiket.
Asszimiláció: a környezetet, a környezetről szerzett tapasztalatokat alakítja saját sémáihoz.
Akkomodáció: a cselekvési sémák megváltoztatása a környezet hatására
Ezek kombinációja hozza létre a kognitív fejlődés magasabb szintjeit
A kognitív fejlődés négy nagyobb szakaszból áll. Az első szakasz a csecsemőkorban jelentkező szemzomotoros fejlődés!!!(Ennek végén a gyerek cselekvés nélkül is képes a gondolkodásra és a világ mentális ábrázolására, ezt nevezzük reprezentációnak. Piaget szerint ez 18-24 hónapos korra fejlődik ki. A reprezentáció megjelenésének ideje nagyon vitatott.)
Kognitív fejlődés szakaszai Piaget felsoztása szerint:
1. szenzomotoros szakasz (születéstől-2.éves korig) :A csecsemők fejlődése elsősorban érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációjából áll. Ezen időszak hat alszakaszán keresztülhaladva a csecsemők elkezdik a rajtuk kívül lévő világ létezését felismerni, és azzal szándékos interakciókat folytatni. Alszakaszokat lásd lentebb!!!!!
2. műveletek előtti szakasz (2-6 év között): A kisgyerekek a világot a maguk számára, szimbólumokkal, szavakkal, képekkel gesztusokkal képzik le. A tárgyaknak, eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni tudjanak rá. Saját nézőpontjukat azonban nem képesek megkülönböztetni másokétól. Összekeverik az oksági viszonyokat
3. konkrét műveleti szakasz (6-12 év között): képessé válnak mentális műveletek végzésére. Ez lehetővé teszi, hogy tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak, szétválasszanak, sorba rendezzenek és átalakítsanak.
4. formális műveleti szakasz (12-19 év között): serdülőkorban elsajátítják azt a képességet, hogy egy problémán belül, minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondoljanak. Lelkesedés az elvont eszmék és a gondolkodás folyamatai iránt.
Alszakasz: Kor:
I. 0-1,5 hónapos
II. 1,5-4 hónapos
III. 4-8 hónapos
IV. 8 hó-1 év
V. 1-1,5 év
VI. 1,5-2 év
Jellemzők:
Reflexes cselekvések: akaratlan keresés, szopás, fogás, nézés, a látóteréből kikerülő tárgyakat nem keresi.
Elsődleges* cirkuláris** reakciók: saját testtel kapcsolatosak, a kellemes cselekvéseket elnyújtják. Az önmagukban élvezetes cselekvések ismételgetései. Az eltűnt tárgy után fordul.
Másodlagos*** cirkuláris reakciók: a csecsemő figyelme a külvilág tárgyaira irányul. Kezdi felismerni, hogy a tárgyak nem saját cselekvéseinek meghosszabbítása. Ha megnyom valamit és csipog újra nyomkodja, ismétli=kiterjesztett akciók, amik érdekes változásokat eredményeznek a külvilágban. Ha részben letakart tárgyat lát, utánanyúl, de ha az teljesen eltűnik, abbahagyja a keresést.
Másodlagos cirkuláris reakciók összehangolása:
Cél elérésére irányuló cselekvés képességének megjelenése. Sémák kombinációja a kívánt hatás eléréséhez:
pl. séma1: csapkodni a tárgyat, hogy hangot adjon
séma2: leejteni a dobozt
új tárgy esetén ebbe fogja beleejteni a dobozt, hogy hangot adjon….
A tárgyakat keresi, de elköveti az „A nem B hibát”. Tehát a tárgyat ott keresi, ahol legutoljára megtalálta, nem ott, ahova a szeme láttára elrejtették.
Harmadlagos cirkuláris reakciók:
A problémamegoldás eszközeinek módszeres változtatása; kísérletezés a saját test és a külvilág kapcsolatára irányulnak: azaz képesek cselekvéseiket a környezet módszeres megismerésének alárendelni.
A következményeket nem tudják elképzelni, gondolkodásuk a fizikai környezet manipulálásában merül ki. Már nem követik el az „A nem B” hibát, de ha a tárgy nincs ott, ahol ők gondolják, akkor összezavarodnak és általában nem folytatják a keresést.
Szimbolikus reprezentáció kezdetei:
Itt már megjelenik a (mentális) reprezentáció, azaz képesek fejben cselekedni, a fizikai környezetben nem észlelhető tárgyakról is gondolkodni. Eszerint tudja, hogy a tárgyak nem válnak semmivé, valahol lennie
kell, tehát ha átverjük őket (mint az előző szakaszban), akkor is kitartóan keresnek. Mozgó tárgyak valószínű
felbukkanási helye is már megjósolható (labda begurul az ágy mögé, nem alatta, hanem túloldalt keresik). Ez a tárgyállandóság.
* elsődleges, mert a csecsemő a saját testére összpontosít
** cirkuláris, mert önmagukhoz vezetnek vissza
*** másodlagos, mert a külvilág tárgyaira irányul
A kognitív fejlődés egyéb elemei:
– A kategorizáció, vagyis a közös tulajdonság alapján történő osztálybasorolás kezdete 3 hónapos korra tehető.
– Az emlékező képesség gyorsan növekszik az első év során
– Az emlékezet és a kategorizáció szerepet játszik az óvatosság kialakulásában, egyes kutatók szerint az óvatosság nem jöhet létre a korábbi események felidézésének képessége nélkül