Neuropszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás
Szenzoros kód, transzdukció, receptor
Transzdukció az a fordítási folyamat, amely által az agy számára érthető elektromos jelekre lefordítódnak az érzékszervek által észlelt fizikai enerigák – mechanikai, fény, kémiai.
Receptorok az érzékszervek azon specializált sejtjei, amelyek a transzdukciós folyamatokat végrehajtják. A receptor egy sajátos neuron, amely, amint aktiválódik, elektromos jeleket továbbít a kapcsolódó idegsejtekhez. Az elektromos jel az agyban érzékleit élményt hoz létre.
Érzékelőrendszereink így kapcsolják össze a külső élményeket a szubjektív élményekkel.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Szenzoros kód, transzdukció, receptor
A környezetből származó mechanikai, kémiai, fény és hőenergia egyaránt ingert jelent a szervezet számára, amelyet a törzsfejlődés során az ingerek felfogására kialakult receptorok és receptorrendszerek fognak fel. Egyes receptorok érzékszervekbe tömörülnek (pl.szem), míg mások a test különböző pontjain elszórtan találhatóak.
Minden receptor rendelkezik egy neki megfelelő adekvát ingerrel. Az adekvát ingernek megfelelő energiafajta kis mennyiségben is érzékelési folyamatot tud elindítani.
Mindegyik érzéklet csak egy bizonyosfajta ingerre érzékeny, pl. a látás a fényre, a hallás és a tapintás a mechanikai energiára, a szaglás és az ingerlés a kémiai energiára. Az agy azonban ezek egyikét sem érti meg, ő csak az idegimpulzusok elektromos jeleinek nyelvén beszél. Mindegyik érzékletnek le kell „fordítania” az általa felfogott fizikai energiát elektromos jelekre, hogy ezek eljuthassanak az agyba. Ezt a fordítási folyamatot nevezzük transzdukciónak
A transzdukciót (a fizikai energia akciós potenciállá való átalakítását) az érzékszervek erre specializált sejtjei a receptorok hajtják végre.
A receptor egy sajátos neuron (v. specializált idegsejt), amely ingerek felvételére alkalmas.
A receptor amint aktiválódik, elektromos jeleket továbbít a kapcsolódó idegsejtekhez. A jelek végighaladnak a gerincvelőn az agykéreg fogadó területéig. Minden érzékleti modalitás különböző agyi fogadó területtel rendelkezik. Az elektromos jel az agyban érzékleti élményt hoz létre. Amikor pl. érintést érzünk az élmény valahol az agyban jelentkezik nem a bőrünkön. Ellenben az elektromos impulzusokat amelyek az érintés élményét hordozzák, a bőrben levő receptorok által gerjesztett elektromos impulzusok okozzák, Érzékelőrendszereink így kapcsolják össze a külső eseményeket a szubjektív élményekkel.
Ingernek azokat a külső és belső hatásokat nevezzük, melyek az idegrendszert elérve érzékelést idéznek elő.
Mivel a receptoroktól az agykéregig futnak az impulzusok az érzéklet fajtáját az ingerelt agykérgi terület határozza meg. Pl. a nyakszirti lebeny látóközpontjának ingerlésével éppúgy látásérzet alakul ki mint a szembe jutó fény hatására. (Ez a magyarázata annak, hogy egyes idegrendszeri betegségek hallucinációt okoznak).