Posts tagged agyféltekék

Asszimetriák az agyban

0
Share

Neuropszichológia, 15. tétel, pszichológia távoktatás

Asszimetriák az agyban

A két agyfélteke látszólag egymás tükörképe, viszont bondoláskor kiderül, hogy a bal csaknem mindig nagyobb.

A jobb és a bal agyfélteke különbségei:

Jobb agyfélteke: sok hosszú, az egymástól elkülönült agyi területeket összekapcsoló idegrostokból áll

Bal agyfélteke: rövidebb, egy-egy területen belüli gazdag kölcsönkapcsolatokból áll (Geschwind és Galaburda, 1987)

Broca terület: a bal agyféltekében található az oldalsó árok felett, a beszédhangok létrehozásáéert felelős.

A többi beszéddel, írással kapcsolatos terület szintén a bal agyféltekében található a jobbkezesek esetén. A balkezesek esetében ez a funkciót szintén a bal agyfélteke vezérli vagy a bal és a jobb agyfélteke vegyesen.

Normálsi embereknél az egyik agyfélteke információi közvetlenül továbbítódnak a másikba a kérgestest (corpus calossum, híd) összekötő idegrostok kötege révén. Epilepszia esetén ez problémákat okozhat és esetenként átmetszik.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Aszimetriák az agyban

Első ránézésre a két agyfélteke egymás tükörképének tűnik. Holott, kimutatták hogya bal félteke nagyobb mint a jobb. A jobb félteke sok hosszú idegrostot tartalmaz, amely összeköti az agyi területeket.

A bal félteke rövidebb, és gazdag kölcsönkapcsolatokat biztosító idegrostokban.

Broca (1861) beszédképtelenségben szenvedő embereknél talált sérüléseket a bal agyfélteke homloklebenyében az oldalsó árok felett. A róla elnevezett Broca terület, felelős a beszédért.

A jobb agyfélteke hasonló részének sérülése viszont nem eredményez beszédképtelenséget.

A beszédközpont nem mindenkinél a bal féltekében van. Pl. balkezeseknél a jobb féltekében található.

Egészséges egyéneknél az agyféltekék egységes egészként működnek. A kérgestest (corpus callosum) kötege révén az egyik félteke információi továbbítódnak a másikba is.

Ennek az összekötő hídnak tulajdonítható, hogy epilepsziásoknál roham esetén a neuronkisülések átterjednek egyik féltekéről a másikra. Ennek megelőzésére műtétileg átmetszették a  kérgestestet.

Ezek a hasított agyú (split –brain) személyek.

Share

Nagyagy (agyféltekék), agykéreg, agylebenyek

0
Share

Neuropszichológia, 12. tétel, pszichológia távoktatás

Nagyagy (agyféltekék), agykéreg, agylebenyek

Az összes élőlény közül az ember nagyagya a legfejlettebb.

Agykéreg – cortex – szürkeállomány – mert a preparált agy kérgi rétege szürkének látszik – főleg idegsejtek testjeiből és mielinhüvely nélküli axonokból áll – kb. 3 mm vastag

A kéreg alatti rész mielinizált axonokból áll és fehérnek látszik.

  • szenzoros rendszer: látás, hallás tapintás
  • motoros terület: a testrészek mozgásai
  • asszociációs terület: emlékezés, gondolkodás
  • nyelv: az emberi agy legnagyobb része

Két agyfélteke: alapvetően szimmetrikus, előlről hátrafelé húzódó mély hasadék választja el őlet.

Mindkét félteke 4 lebenyre oszlik:

  • homloklebeny (frontális lebeny)
  • fali lebeny (parietális lebeny)
  • halántéklebeny (temporális lebeny)
  • nyakszirt lebeny (okcipitális lebeny)

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Nagyagy(agyféltekék), agykéreg, agylebenyek

Nagyagy (agyféltekék)

Részei: -jobb és bal oldali agyféltekék

-cortex ( agykéreg) borítja mindkét féltekét.

– mindkét félteke négy-négy lebenyre oszlik: – homlok(frontalis)

– fali (parietális) fej tetején a központi árok mögött

– halánték (temporális) az agy oldalán lévő mély hasadék, az oldalsó árok (fissura lateralis) határolja.

– nyakszirt (okcipitális) az agy hátsó részén

Az agykéreg  kérgi része, idegsejtekből és mielinhűvely nélküli axonokból áll. Színe után kapta a szürkeállomány  kifejezést is. Az agy belső része pedig fehér színű, mivel mielinizált axonokat tartalmaz.

Az érzékelő (szenzoros) rendszer minden részéből érkeznek információk a megfelelő agyi területekhez : -motoros régiók : test mozgatást, motoros válaszokat vezérli

-asszociációs területek: a gondolkodás, emlékezés, nyelvhasználat régiói

Fissura centralis = homloklebenyt a fali lebenytől elválasztó központi árok ( a fejtetőtől oldalirányban fut a fülek felé).

Share

Az agyvelő felosztása

0
Share

Neuropszichológia, 8. tétel, pszichológia távoktatás

Az agyvelő felosztása

  • Központi mag
    • nyúltvelő
    • kisagy
    • köztiagy
      • talamusz
      • hipotalamusz
    • kérges test
    • retikuláris (hálózati) rendszer
  • Limbikus rendszer
  • Agyféltekék

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Az agyvelő szerkezete, felosztása

A régiók elhelyezkedése alapján:

-hátsóagy ( a gerincvelőhöz legközelebb eső képleteket tartalmazza )

-középagy ( a hátsóagy előtt helyezkedik  és magába foglalja az agy középső részének képleteit.

– előagy ( az agy elülső (anterior) részének képleteit tartalmazza)

Funkcionális felosztás (Mac Lean):

– központi mag (a legalapvetőbb viselkedést szabályozza)

– limbikus rendszer (az érzelmeket szabályozza)

– nagyagy (a magasabb intellektuális folyamatokat irányítja)

(mi funkcionális felosztás szerint vizsgáljuk az agyat)

A központi mag: -kisagyi része: az egyensúlyt és az izomkoordinációt szabályozza.

-talamusz: az érzékszervektől érkező üzenezek kapcsolótáblája

-hipotalamusz (talamusz alatt) : irányítja a hormonháztartást, anyagcsere

Folyamatokat, hőmérséklet szabályozást.

Limbikus rendszer: az érzelmeket és az alapvető szükségleteket kielégítő tevékenységeket irányítja

Nagyagy: -agykéreg:a nagyagyat borító sejtek külső rétege, a magasabb mentális folyamatok központja, itt regisztrálódnak az érzetek, innen indulnak el az akaratlagos cselekvések, itt születnek meg a döntések sés alakulnak ki a tervek.

-két agyfélteke, mindegyike négy lebenyre oszlik:homlok(frontális), fali (parietális),

halánték (temporális), nyakszirt (okcipitális).

Share
Go to Top