Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; UPopPlugin has a deprecated constructor in /home/personalizatepro/pszichologia.szeszterke.ro/wp-content/plugins/maxblogpress-unblockable-popup/maxblogpress_unblockable_popup.php on line 41

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; UPop has a deprecated constructor in /home/personalizatepro/pszichologia.szeszterke.ro/wp-content/plugins/maxblogpress-unblockable-popup/mup-lib/include/mup.cls.php on line 14
Pszichológia kidolgozott tételek | attitűd

Posts tagged attitűd

A változással szembeni ellenállás: az attitűdök védelmét szolgáló elemek

0
Share

Szociálpszichológia, 36. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

36.Tétel A változással szembeni ellenállás: az attitűdök védelmét szolgáló elemek

A meggyőzés ellen a leghatásosabb a tudatosság. Azok az ingerek, melyeket nem észlelünk tudatosan, befolyásolják az attitűdöket, laboratóriumi körülmények között, de mindennapi életünkre több okból, kevésbé vannak hatással.

Tudatküszöb alatti meggyőzés: amelyek túl halványak vagy túl gyorsak ahhoz, hogy az emberek tudatukban legyenek.

  • 1957-ben Az USA-ban egy mozi közönsége egy meggyőzési hadjárat célpontja lett, úgy, hogy nem tudtak róla. Miközben a filmet nézték „Egyél pattogatott kukoricát.” és „Igyál Coca-Colát! Mondatok jelentek meg többször a vásznon a másodperc töredékéig. A mondatok annál gyorsabban jelentek meg, minthogy a nézők látták volna, az ital eladás l8%-al nőtt, a kukorica eladás 50%-al. (Brean, 1958).
  • A kutatások igazolják, hogy érzékelésünket befolyásolhatják olyan ingerek, amelyek nem tudatosulnak bennünk. (Uleman és Bargh, 1989).
  • Egy ingerrel való többszöri találkozás, növeli az embernek, az adott inger iránti rokonszenvét.
  • A puszta észlelésnek ez a hatása akkor is fellép, ha az emberek nincsenek tudatában, annak, hogy az ingert korábban látták, hallották, vagy milyen gyakran.
  • Még ha nem is vagyunk tudatában egy befolyás forrásának, a tudatküszöb alatti befolyásolás következtében megváltozott értékelések viselkedésként manifesztálódhatnak.
  • Annak ellenére, hogy befolyásolhat minket a tudatunkon kívüli információ, befolyása megszűnik, amint tudatosul bennünk, hogy mit láttunk vagy hallottunk.(Martin)
  • Ezek szerint a küszöb alatti befolyás nem tud minket olyan cselekedetekre rávenni, amit nem akarunk megtenni, amíg gondolkodás is van a dologban.
  • Ha előzetesen figyelmeztetnek minket egy meggyőzési kísérlettel kapcsolatban, az segít a meggyőzéssel szembeni ellenállásban.
  • Az előzetes tapasztalat szintén sikeres védekezés a meggyőzéssel szemben.

Beoltás: Mc.Guire szerint a meggyőzéssel szembeni ellenállás legjobb módja, ha elpróbáljuk az ellenérveket. A fertőzések elleni oltások analógiájára, azáltal serkentik a szervezet védekezését, hogy legyengített fertőzésnek teszik ki. Az érvekkel szembeni immunitás is megszerezhető hasonló módon.

  • A serdülők beoltása dohányzás ellen: Idősebb diákok 7 és 8 osztályos tanulókat „oltottak be”, gyakoroltatták velük, hogyan álljanak ellen, kortársaik által alkalmazott dohányzásra csábító érveknek. „Tiszta hülye lennék, ha rágyújtanék csak azért, hogy felvágjak előtted”. Nyomon követték a 9 évfolyamig őket, sokkal kevesebben dohányoztak, mint kortársaik, akik nem voltak „beoltva”.
  • A beoltás és a hirdetések hatásossága: azok az üzenetek, amelyek az ellentétes vélemények ki védésére irányulnak, megerősítik a kialakult nézeteinket. (Kiesler,1971; Batson,1975). Gyakran alkalmazott hirdetési módszer, a versenytársak állításainak megcáfolása és a saját termék felsőbbrendűségének bizonyítása.(Belch,1981; Wilke és Farris, 1975).
  • Azok a hirdetések, melyek csökkentik az emberek félelmeit a veszélyekkel kapcsolatban, sokkal sikeresebbek, mint azok, amelyek csak az eszközök hatékonyságát hangsúlyozzák ( Szybillo és Heslin, 1973). Pl. légzsákot népszerűsítő reklámok. Az emberek félnek az ok nélküli felfúvódás következtében adódható veszélytől. Azok sikeresebbek, melyek ezt a félelmet csökkentik.
  • A saját szerepünk felismerése az attitűd, változásban képessé tesz bennünket arra, hogy a meggyőzést olyan folyamatnak lássuk, ami erősít, és nem legyőz bennünket.
  • Ha fontos felhívásokra nyíltan, de kritikusan reagálunk, a meggyőzés inkább informáló, mint összezavaró, és inkább szélesíti, mintsem leszűkíti az attitűdtárgyak értékelését.

Share

Az attitűd hatása a viselkedésre

0
Share

Szociálpszichológia, 35. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

35.Tétel Az attitűd hatása a viselkedésre

Az attitűdök két módon kapcsolódnak a viselkedéshez: 1). közvetlen módon váltják ki a konzisztens viselkedést. 2). A szándékok alapos megfontolása után gyakorolnak befolyást a viselkedésre.

  • Fazio (1992): a kísérletben, akiknek kialakult attitűdjeik voltak az ételekről, gyorsabban választottak attitűdjeikkel összhangban, mint akik bizonytalanok voltak abban, hogy mit kedvelnek és mit nem. Az attitűdök közvetlen úton irányították a cselekvést:a preferált ételeket kiválasztották, a többi az asztalon maradt. Az attitűdök azért tudják automatikusan irányítani a viselkedést, mert:

Az attitűdök fókuszálják a figyelmet: megmondják, merre nézzünk.

  • Az 1973-ban az USA-ban kirobbant Watergate ügyben Nixon elnök ellen vizsgálat indult, az újraválasztásának időszakában, illegális tevékenység ügyében. Ezt követően le is mondott. A kutatók megvizsgálták a közvéleményt: akik ellene szavaztak, azok érdeklődéssel figyelték a fejleményeket a médiában, akik pedig mellette szavaztak, nem követték a híradásokat.
  • Ez gyakori jelenség ilyen szituációkban: az attitűdök hajlamosak beszűkíteni az emberek figyelmi fókuszát, olyan információk felé orientálva őket, amelyek leginkább összhangban vannak véleményükkel és elfordítva őket a cáfoló bizonyítékoktól (Fazio; Frey 1986)

Az attitűdök elfogulttá teszik az értelmezést: megmondják, mit kell látnunk.

  • Nem csak a figyelmet fókuszálják szelektíven, hanem az információ értelmezését is befolyásolják.
  • Asszimiláció= egy megalapozott attitűdhöz közel eső információ, úgy tűnik, mintha teljesen megegyezne azzal. Pl. egy újságcikk az egyetemünket a legtekintélyesebbek közé sorolja, a nézetünk megerősítéseként fogjuk fel, hogy a mi egyetemünk a legjobb a környéken.
  • Szembeállítás (kontraszt)= a nézetünkkel ellentétes információ. (Pl. ha a mi intézményünk a rangsorban utolsó.) a nézetünkkel ellentétes információ azonnali elutasításra talál, mint ami teljesen hamis.
  • Az attitűdök másik befolyása az értelmezésre: az emberek meggyökeresedett nézetei a kétértelmű bizonyítékok eltorzítására késztetik őket oly módon, hogy azok az ő eredeti attitűdjeiket támogassák. (Charles Lord és munkatársai 1979) két fiktív tanulmányt mutattak be:
  • Az egyik tanulmány bizonyította, hogy a halálbüntetés elrettenti a bűnözőket – ez az elképzelés egyezik a halálbüntetést támogató attitűddel.
  • A másik tanulmány cáfolta az elsőt és a halálbüntetést támogatók nézeteivel egyezett.
  • Mind az ellenzők, mind az egyetértők, a saját nézeteikkel azonos tanulmány mellett álltak ki, és még erősebben hittek benne.
  • A vegyes vagy kétértelmű információ, még szélsőségesebbé teszi a meggyökeresedett nézeteket.
  • Amikor a kialakult attitűdök felszínre kerülnek a gondolkodásunkban, befolyásolják, hogy mire figyelünk, és hogyan értelmezzük azt, amire figyelünk. Ennek következtében sok bizonyítékot találunk nézeteink alátámasztására.
  • Attitűdjeink olykor elfogulttá teszik észlelésünket (Fazio). Amikor ez megtörténik, az attitűdök elfogulttá teszik az attitűdtárgyak észlelését, a tárgy pozitív tulajdonságait.
  • Ha egy negatív attitűd idéződik fel, a tárgy kedvezőtlen attribútumai vállnak kiugróvá. (Akik szeretik a fagyit, annak látványa aromát és sima krémes ízt idéz fel. Akik nem szeretik, azoknak a magas kalória és zsírtartalma jut eszükbe).
  • Amikor az emberek a tárgy legkiugróbb tulajdonságaira reagálnak, ezt követi az attitűddel összhangban álló viselkedés (Eagly és Chaiken) Így elfogadjuk, vagy elutasítjuk a fagyit.
  • A tárgyakkal kapcsolatos attitűdök, közvetlenül befolyásolják a tetteket. Egy tárgy sajátos tulajdonságaira irányítják a figyelmet és befolyásolják az arról kialakított értelmezésünket, így az attitűddel megegyező viselkedés valószínűbbé válik. Más esetekben az attitűdök, összetettebb, módon váltanak ki viselkedéseket.

Indokolt cselekvéselméletek: az attitűdök a szociális normákkal együtt, fontos forrásai a szándékoknak, amelyek a viselkedést kialakítják. Amint a tényleges szándékok létrejönnek, ezek válnak a tényleges viselkedés legfontosabb előrejelzőivé.

  • Sternberg,(1990): a szándékok úgy segítik az attitűdök viselkedésben való megnyilvánulását, hogy felidézik bennünk a szándékolt viselkedésről szóló tudásunkat.
  • Wegner és Vallacher,(1986): a szándékok a nagyon általánostól a nagyon specifikusig változhatnak, az a szint pedig amelyen szándékainkról gondolkodunk, meghatározza azt a potenciális viselkedésünkről szóló információ fajtát, amely aktiválódik.
  • Sternber(1990): a szándékok oly módon segítik az attitűdök viselkedésben való megnyilvánulását, hogy felidézik bennünk a szándékolt viselkedésről szóló tudásunkat.
  • Miller: Ahogy létre jön a szándék, és a releváns viselkedéssel kapcsolatos információk aktiválódnak, a következő lépés a tervezés.
  • A szándékok kialakítása, a viselkedésről való tudás aktiválása és a tervek kiválasztása után készen állunk az eltervezett viselkedés kivitelezésére. Amint elkezdünk cselekedni, tetteink vagy megfelelnek attitűdjeinknek vagy nem.
  • Carver és Scheier (1990): Az emberek szándékaik fényében ellenőrzik a viselkedésüket: ha a viselkedés csökkenteni látszik a jelenlegi és a vágyott állapot közötti eltérést, a cselekvés a cél eléréséig folytatódik. Ha, a cselekvés hatástalan, növelhetjük intenzitását, újra cserélhetjük, vagy elhagyhatjuk.
  • Ajzen és Fishbein(1980): A szándékok befolyásolásával az attitűdök figyelmesebb és megfontoltabb módon irányítják, az attitűddel konzisztens viselkedést Ez nem jelenti azt, hogy az attitűdök, a szándékok és a tervek szándékosan újraalakulnak minden alkalommal, amikor új helyzetbe kerülünk.
  • Az attitűdöknek a szándékok vonatkozásában és a szándékoknak a viselkedéssel kapcsolatban történő átgondolása, nagyobb erőfeszítést és összpontosítást kíván, mint egy attitűdtárgy kiugró tulajdonságaira történő reflexszerű reakció. Az ilyen jellegű gondolkodásra késztető motiváció és alkalom határozza meg azt a módot, ahogy az attitűdök befolyásolják a viselkedést.
  • Amikor azonnal cselekedni kell és a döntésnek nincs komoly következménye, a viselkedés közvetlenül az attitűdtárgy észleléséből létrejöhet. Amikor a kockázat nagy és alapos megfontolásra van lehetőség, az attitűdök, a szándékokra gyakorolt hatásuk révén irányíthatják a viselkedést.

Share

Az attitűdök mérése, gyakori módszerek és eszközök

0
Share

Szociálpszichológia, 29. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

29.Tétel Az attitűdök mérése, gyakori módszerek és eszközök

Az attitűd közvetlenül nem mérhető, csak indikátorokon keresztül. A mérések legtöbb módszere azon a feltevésen alapszik, hogy az attitűdök mérhetők a személyeknek az attitűdtárgyakról alkotott véleményeivel, vagy hiedelmeivel (pl. Thurstone, 1931; Likert,1932)

  • Majdnem minden módszer az attitűdök egydimenziós elgondolásán alapul.
  • Közvetlen mérési módszerek: a személytől közvetlenül kérdezik meg attitűdjeit, véleményeit, önleírásokat kell adniuk. Az attitűdmérés klasszikus megközelítései ezeket a technikákhoz tartozik.
  • Közvetett (indirekt) mérési módszerek: úgy próbálják mérni, hogy az attitűddel rendelkező személy ne legyen tudatában az attitűd mérésének. Előnye, hogy kevésbé veszélyeztetik a társas kívánatosság vagy az énbemutatás motívumai.

Likert-skála: 1932-ben fejlesztette ki. A Thurstone skálával szemben, az előnye, hogy egyszerű és nem költséges.

  • 1. lépés: kb.100releváns item összegyűjtése.(a mérendő attitűdtárgy szempontjából releváns). A kutató dönti el, hogy adott item az attitűdtárgy vonatkozásában (+) vagy (-), esetleg semleges attitűdöt tükröz, és kiküszöböli-e? vagy sem. Nincs szükség nagyszámú megítélő segítségekre, mint a Thurstone skálánál.
  • 2. lépés: a minta tagjait arra kérik, hogy az itemeket, helyezzék el egy 5 fokozatból álló skálán.. A kutatók így minden itemre egy +2 (az attitűdtárgy iránt kedvező) és -2 (az attitűdtárgy iránt kedvezőtlen) közti pontszámot kapnak.
  • 3. lépés: A pontszámok összesítésével kiszámítanak egy előzetes attitűdpontszámot, annak érdekében, hogy minden item csak a kérdéses attitűdöt mérje. Elvégeznek egy item analízist. (minden itemre kiszámítják, hogy az miként korrelál az itemekből adódó, öszpontszámmal). Mivel csak azok az itemek jelzésértékűek a mögöttes attitűd szempontjából, melyek magasan korrelálnak az attitűdpontszámmal. Minden itemet mely nem teljesíti ezt a követelményt, kihagynak a végső skálából. A végső skála, már teljesíti Likert belső konzisztenciára vonatkozó követelményét (minden egyes item nagymértékben korreláljon az összegzett pontszámmal).

Probléma:

  • az egyenlő intervallumok skálájának követelményeit nem pontosan elégítik ki (Petty és Cacioppo,1981; Stroebe,198o).
  • a közepes attitűdpontszámok esetében adódik, mert az ilyen pontszámok következhetnek abból, hogy a válaszolók minden itemre közepes választ adnak, mint a nagymértékben inkonzisztens válaszmintákból.

Az egy itemből álló becslő skála:

  • kutatók megfogalmaznak 1 kérdést, melyről azt gondolják, hogy lehetővé teszi az attitűd közvetlen felbecsülését.
  • A kérdéshez egy több fokozatból álló skálát kapcsolnak: pl. „mennyire elégedett az életével?” A nagyon elégedett = 7től, az egyáltalán nem elégedett=1 ig.
  • A reprezentatív közvélemény kutatásban elégséges, ott használják.

Thurston skála, az egyenlőnek látszó intervallumok skálája: az attitűdök kvantitatív mérését teszi lehetővé.

  • 1 lépés: Az item sorozat elkészítése. 100 megállapítás (vélemény) összegyűjtése ( ami  rövid, egyértelmű és releváns az attitűdtárgy szempontjából). Tartalmaznia kell a szélsőségesen negatív nézetektől a szélsőségesen pozitív nézetekig az attitűdre vonatkozóan. Ezek származhatnak a kutató intuíciójától, szakértőtől vagy irodalomból.
  • 2. lépés: A megállapítások értékelése. Kb. 100 reprezentatív személy értékeli a sorozat minden itemét egy 11-es skálán. Ez a skála jelzi, hogy egy item az attitűdtárgy szempontjából mennyire kedvező (vagy kedvezőtlen). Az értékelők, minden véleményt egyenlő intervallumok alapján sorolnak be.
  • 3. lépés: A skálaérték kiszámítása: A sorozat itemeinek tulajdonított kategória értékek számtani átlaga vagy mediánja adja az adott item skálaértékét.
  • 4. lépés: itemkiválasztás: A skála végső kialakításához 20 vagy 30 item kiválasztásához, három kritériumot kell figyelembe venni.
  • 1). az itemeknek le kell fedni az attitűd-kontinuum egészét és egymástól egyenlő távolságra kell lenniük.
  • 2). a többértelműség kritériuma szerint minden olyan itemet ki kell zárni, melyre nézve az előzetes értékelést végző személyek értékelése nagymértékben változó.
  • 3). az irrelevancia kritériumának megfelelően, minden olyan itemet ki kell zárni, mely nem differenciál azon személyek között, akik pozitívabb illetve kevésbé pozitívabb attitűdökkel rendelkeznek, mert a kérdéses attitűdtárgy szempontjából irrelevánsak.

A végső skálában random módon jelennek meg az egymástól eltérő skálaértékű itemek. A személyek megjelölik a megállapításokat, amelyekkel egyet értenek. A nyert attitűdpontszám, az elfogadott állítások skálaértékének átlaga.

Jelenleg ritkán használják. Okai: az emberek nem képesek saját véleményüktől független értékelésre, nagyon időigényes és drága. Stroebe: csak a rank-order skálák jellemzőivel rendelkezik.(kétségbe vonja, hogy valóban intervallum-skála).

Szemantikus differenciál: (Osgood,Suci és Tannenbaum (1957) fejlesztette ki, hogy . egyetlen skálán lehessen mérni az attitűdöket.

  • Faktoranalízissel 3 olyan alapvető dimenziót azonosítottak be, melyekkel a fogalmak leírhatók: értékelés; erő; aktivitás faktorokként értelmezték.
  • Feltételezték, hogy az értékelés-faktoron nagy súlyt mutató (a faktorral magas korrelációt) melléknévpárok alkalmasak a személy kérdéses objektum iránt tanusított attitűdjének leírására.
  • A szemantikus diff.-al nyert attitűdpontszámok parametrikus skálák (a skálaértékek közt egyenlő távolságok vannak.
  • Reliabilitása (megbízhatósága) Robinson és Shaver (1969): hasonló a Thurston és Likert-skálákéhoz.
  • Könnyen alkalmazható különböző attitűdtárgyakra, de univerzális alkalmazhatósága, nem biztos.

Fiziológiai mérések: az érzelmi reakciók, fizikai reakciókkal járnak együtt (galvános bőrreakció, pulzusszám változás, a pupillák kitágulása stb.).

Az attitűdök objektív indikátora: a galvános bőrreakció (GBR).

  • A bőr elektromos ellenállását méri, ami az emberek érzelmi állapotával együtt változik. Ebből felbecsülhető az egyén attitűdtárgyra irányuló reakciója.
  • Az emocionális válaszok intenzitását mérik, irányát nem.
  • Az attitűd minőségét (+;-) voltát méri az (EMG). Bizonyos arcizmok jobban, mások kevésbé aktiválódnak a +, mint a – érzelmi állapotok esetén. Schwarz és munkatársai (1976)
  • Petty és Cacioppo (1981) le lehet olvasni, az EMG-ről, hogy a személyek az attitűdjükkel megegyező, vagy azzal ellentétes közlésre figyeltek-e.

A fiziológiai attitűdméréseket nem gyakran használják a gyakorlatban, mert nem érzékenyek az attitüdinális válasz minőségére, és mert technikai eszközök használatát feltételezik.

A viselkedés megfigyelése és a nem reaktív mérési eljárások: az attitűd mérési eljárásait a nyílt megfigyelhető viselkedésmintákból eredeztetik.

  • Amikor a viselkedést megfigyelik, a személyek tudnak róla.
  • A nem reaktív mérések során a személyek nem tdnak a megfigyelésükről, vagy bizonyos viselkedésmintáikat elemzik. (Pety és Cacioppo, 1981).
  • Marlowe, Frager és Nutall (1965) kísérleti személyei „színesek” iránti attitűdjeire abból következtetett, hogy mennyire készek színes diákoknak megmutatni az egyetem létesítményeit.
  • Campbell, Kruskal és Walace (1966) ugyanezekről az attitűdökről az iskolai órák ülésrendje alapján vont le következtetéseket. A távolság megfigyeléséből, ahogy a fehér és fekete diákok egymáshoz képest helyet foglaltak.
  • Milgram, Mann és Harter (1965) elveszett levél technikája. Felbélyegzett és olyan szervezeteknek címzett leveleket hagytak el, melyeknek ideológiája nevükből nyilvánvaló volt. (Kommunista Diákok Szervezete, UNICEF). A szervezetek népszerűségéről egy- egy városrészen belül pedig onnan következtettek, hogy a levelek milyen gyakorisággal érkeztek meg a szervezetekhez (a kutatók által bérelt postafiókba).
  • Jones és Sigall, (1971) hamis szonda módszere: ezzel olyan attitűdök is feltárhatók, melyet egyébként az emberek nem vallanának be. A kísérleti személyeket elektromos vezetékekkel egy készülékhez kapcsolják (hazugságdetektor). Az attitűdkérdéseket akkor teszik fel, miután meggyőzték a kísérleti személyeket, hogy a készülék képes a valódi attitűdök jelzésére. A módszer drága, ezért nem használják gyakran.

 

 

A nem reaktív módszerek előnyei és problémái:

  • Minél kevésbé beavatkozó egy mérési eljárás az önleírásos módszerekhez képest, annál kevésbé kockáztatja a tudatos torzítás lehetőségét
  • Nehéz meghatározni, hogy mit is jelentenek az objektív indikátorok egy vélemlny (attitűd) vonatkozásában.
  • Kétséges, hogy a viselkedéses indikátorok jellemezhetik-e az attitűdöket, illetve, hogy az attitűdöket kizárólag csak az attitűdtárgyra irányuló önleírásos értékelő válaszokkal kell és lehet-e mérni.
Share

Az attitűd fogalmának meghatározása, tárgya és összetevői

0
Share

Szociálpszichológia, 27. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

27.Tétel Az attitűd fogalmának meghatározása, tárgya és összetevői

Meghatározás: Attitűdnek nevezünk bármely kognitív reprezentációt, amely összegzi egy attitűdtárggyal- önmagunkkal, másokkal, tárgyakkal, cselekedetekkel, eseményekkel vagy ötletekkel, kapcsolatos értékeléseinket.

Szociális attitűd: Thomas és Znaniecki (19l8) vezette be a szoc.pszich.ba, hogy a lengyel parasztok mindennapi életét összehasonlítsa az USA-ban és Lengyelo.ban és a különbségeket magyarázza.

Rosenberg és Hovland(1960) Def:”az attitűdök arra szolgáló prediszpozíciók, hogy bizonyos ingerosztályokra, bizonyos válaszosztályokkal történjen reagálás”

Válaszosztályok (háromelemes attitűdmodell): ebben, az attitűdöt hipotetikus konstrukciónak tekinti, mely a viselkedést megelőző megfigyelhető inger (egyének, helyzetek, szociális problémák, szociális csoportok és más attitűdtárgyak) és az azt követő viselkedés között közvetít. (érzelmek, kognició, viselkedés)

  • Affektív (melyek a kedvelés és nem kedvelés értékelő viszonyulásai)
  • Kognitív (melyek az attitűdgyárakra vonatkozó hiedelmek vélemények és elképzelések)
  • Konatív/viselkedéses (melyek a viselkedési szándékok és cselekvéstendenciák) összetevőkből állnak.

Egyddimenziós modellek: csak egy attitűdkomponensre irányulnak.

Petty és Cacioppo,1981; Fishbein és Ajzen,1975, „az attitűd kifejezés úgy használandó, mint valamely személyre, tárgyra vagy problémára vonatkozó általános és időben hosszantartó pozitív vagy negatív érzelem”

  • Különbséget tesz: az attitűd fogalma, és a hiedelem fogalma, másfelől a viselkedéses szándék, és a nyílt cselekvés közt.
  • Hiedelem kifejezés: az attitűd tárgyára vonatkozik.(pl . Károly azt gondolja, hogy régi kocsija még megbízható)
  • Az attitűdök: azokat az érzelmeket jelentik, melyek az attitűdtárgyakhoz kapcsolódnak. Annak (+) vagy (-) értékelései. (Károly szereti régi kocsiját).
  • Viselkedési szándékok: egy megadott attitűdtárgy iránti meghatározott cselekvésre való készenlét. (Károly úgy döntött, hogy nem vásárol új autót). Nem feltétlenül történik meg a viselkedés. Például, ha konfliktusban áll a szociális normákkal., vagy az egyén arra vonatkozó elvárásaival.

Az attitűdök várakozásértékelés modellje (Fishbein,1963)

Hiedelmek és attitűdök közötti kapcsolat: Egy személy attitűdtárgyra (nukleáris erőmű) irányuló attitűdje a tárggyal asszociált tulajdonságok értékelése (pl. az emberiség jövőjének fenyegetése, vagy az energiaellátás biztosításának elkerülhetetlen technikai eszközei), valamint a várakozás eredménye.

  • Egy attitűdöt az egyes tulajdonságokkal asszociált érték- és várakozáskomponensek szorzatainak összege jósolja meg.
  • A három és egy dimenziós modellek vitájában, a kutatók még nem jutottak közös álláspontra.

 

Share
Go to Top