Posts tagged axon

A neuron működése

0
Share

Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuron működése

A neuron (idegsejt) az idegrendszer alapegysége. Testünkben mintegy 100 billió neuron található, melyek különböző funkciókat látnak el a testünkön belül. Vannak érző, mozgató és interneuronok.

Minden élõ sejtre igaz az, hogy a sejthártyájának (membránjának) két oldala között elektromos potenciálkülönbség áll fenn, amely ingermentes állapotban körülbelül -80 mV nagyságú. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak, melynek kialakulását a membrán különbözõ ionokra vonatkozó szelektív permeabilitása teszi lehetõvé. A nyugalmi membránpotenciál fenntartása energiaigényes folyamat, ionpumpák mûködése által jön létre. A membrán szelektív permeabilitásának és az ionpumpáknak hatására a sejt belsejében magasabb kálium-koncentráció, míg kívül, az extracelluláris térben magasabb nátrium- és kalcium-koncentráció alakul ki.

Ha a membránpotenciál valamely ingerületi folyamat hatására megváltozik, akkor a sejthártya permeabilitása is megváltozik a különbözõ ionokra nézve, ioncsatornák nyílnak meg, vagy csukódnak be, és ionáramlás kezdõdik a sejt belseje és a külsõ tér között. Az ionáramokat két alapvetõ csoportra oszthatjuk: passzív és aktív áramokra. A membrán passzív áramokat létrehozó passzív áramvezetõ-képessége az idõtõl és a feszültségtõl független. Az aktív áramok leírásában szereplõ vezetõképességek viszont mind az idõ, mind pedig a membránpotenciál függvényei. Az idõfüggés az adott ionra szelektív ioncsatorna “kapuzási” (nyitási-csukási) folyamatainak sebességét írja le, míg a feszültségfüggés azt adja meg, hogy az ioncsatorna egy adott membránpotenciál-értéknél milyen valószínûséggel van nyitva.

Ha a membránpotenciál értéke elér egy küszöböt, a nátrium-csatornák hirtelen nyitott állapotba kerülnek, és a nátrium beáramlása következtében a külsõ és a belsõ oldal közötti potenciálkülönbség ugrásszerûen megnõ, legtöbbször pozitív értéket vesz fel (2.1. ábra). Ilyenkor mondjuk, hogy a sejt tüzel, vagyis akciós potenciál keletkezik, amely az idegsejt axonján végigterjedve jut el az axonvégzõdésekig, ahol neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki. A neurotranszmitterek a szinaptikus kapcsolatokon keresztül a posztszinaptikus sejtmembránhoz eljutva, annak két oldala közötti potenciálkülönbségben változást idéznek elõ, és így jön létre az ingerületátvitel neuronról neuronra.

A szinapszis folyamata:

ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis

Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/neuro/fej2.html

http://pszichologia.szeszterke.ro/a-szinapszis-tipusai-reszei-neuronhalozatok/

Share

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

1
Share

Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis: az ingerület átadása egyik neuronról a másikra.

Egy idegsejt akkor “tüzel”, amikor az ingerlés meghalad egy ingerküszöböt.

A neuronok nem érintkeznek közveltenül -> két neuron találkozásánál egy szinapszis rés található.

A szinapszis folyamata:

ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis

Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.

A szinapszis típusai:

  • ideg-ideg (neuro-neuronális)
  • ideg-izom (neuro-muszkuláris)
  • elektromos
  • kémiai

A szinapszis részei:

  • preszinaptikus membrán
  • szinaptikus rés
  • posztszinaptikus membrán

A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak, melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis típusai

A szinapszisokat szerkezetük és működésük alapján osztályozzuk.

Szerkezetük alapján:

1.  neuro-neuronális szinapszisok vagy interneuronális szinapszisok (ideg-ideg közötti)

2. neuro-effektoros vagy neuro-terminális szinapszisok

A neuro-neuronális szinapszisok négy félék:

a) axo-axonikus

b) axo-dendritikus

c) axo-szomatikus

d) dendro-dendritikus

A neuro-effektoros szinapszisok  kétfélék:

a) az információ közvetítés mechanizmusa

b) a posztszinaptikus komponensben kialakult állapot szerint

Az információ-közvetítés mechanizmusa alapján

a)      elektromos szinapszis

b)      kémiai szinapszis

A létrejött állapot alapján :

a) ingerlő kémiai szinapszis

b) gátló kémiai szinapszis

Részei

–         preszinaptikus membrán= végbunkó membránja  (axolemma)

–         szinaptikus rés

–         posztszinaptikus membrán= (a posztszinaptikus komponensek:sóma, dendrit, izomrost, vagy mirigy képezik ezeknek a sejthártyája alkotja a posztszinaptikus membránt.) A posztszinaptikus membránon sejtreceptorok (membránreceptorok) vannak, alatta pedig riboszóma és endoplazmás retikulum.

A végbunkó citoplazmájában mitokondriumot és kémiai mediátort (neurotranszmitter) tartalmazó hólyagocska (vezikulum) van.

A szinapszis = két idegsejt vagy idegsejt és végrehajtó szerv közötti morfológiai és funkcionális kapcsolat, amely gátolja vagy serkenti a posztszinaptikus komponenst.

Tehát, a szinapszisban részt vesz : egy peszinaptikus és egy posztszinaptikus komponens , valamint a kettejük között található szinaptikus rés.

Neuronhálózatok

Nem tudom itt mire gondolt ??????????????????????????????????????????????

Share

A neuron részei, a neuronok osztályozása

0
Share

Neuropszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

A neuron részei, a neuronok osztályozása

A neuron részei:

  • sejttest (szóma): sejtmag, DNS, sejtszervecskék
  • dendritnyúlványok
  • axon:
  • Schwann-sejtek
  • Ranvier-féle befűződések
  • mielin- (velő)hüvely
  • végfácska (telodendrion)
  • végbunkók

A neuronok osztályozása

A nyúlványok száma alapján:

  • bipoláris neuronok
  • pszeudounipoláris neuronok
  • multipoláris neuronok

Funkció szerint:

  • szenzoros neuron – érző idegsejt
  • motoros neuron – mozgató idegsejt
  • interneuron – agy és gerincvelő

Mi található egy neuronban

  • sejtmag (DNS) – genetikai információ
  • sejtmagocskák (tigroid rögök) – riboszóma
  • csoportosulások – fehérjeszintézis
  • endoplazmatikus retikulum (ER) – anyag transzport
  • Golgi készülék – fehérjék tárolása
  • mikrofilamentumok / neurotubullusok – támasztó szerep
  • mitokondriumok

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A neuron részei, a neuronok osztályozása

A neuron részei:

A sejtmag, mely a sejttestben helyezkedik el,és tartalmazza a genetikai anyagot ( DNS).Innen indul ki a genetikai vezérlés.

Sejttestet vagy szómát, a sejthártya borítja. A sejttest citoplazmája tartalmazza a Nissl-féle testecskéket, amelyek a fehérje szintézisben játszanak szerepet. Valamint a neurofibrillumokat, amelyek szerkezetileg két félék:

neurofilamentum- támasztó szerepe van

–  neurotubulus – finom cső rendszer és az anyagok szállításában vesz részt, valamint ingerület továbbítási szerepe is van de csak lokális potenciálok esetén.

A neurofibrillumok a sejttestben és a nyúlványokban egyaránt jelen vannak.

Dendrit nyúlványok, a sejt testből erednek. Rövidek és dúsan elágaznak. Az ingert cellulipetálisan vezetik, nem rendelkeznek mielinhűvelyel, durva felületűek a dendrit tüskék miatt.

Axon vagy tengelynyúlvány, hosszú 1m is elér, rostszerű, a sejttest elvékonyodott részéből az axondombból ered, amit eredési kúpnak vagy generátordombnak is nevezünk. Vége elágazik, az ágacskák végbunkóban végződnek. Az elágazást végfácskának nevezik.

Az axont hüvelyek borítják. A  Schwann-féle hüvely, fagocita (faló) gliasejtekből áll, amelyek mielint termelnek. A sejtek nem érintkeznek egymással, és közöttük kialakulnak a Ranvier-féle befűződések. A mielin egy lipoprotein, ezáltal jó elektromos szigetelő (a sejt hártyának is meg van ez a tulajdonsága). Sem a Schwann sem a mielinhüvely nem folytonos. Ezzel szemben a Henle-féle hüvely folytonos, egymástól elszigeteli a rostokat, védő és tápláló szerepe van. Kötőszöveti rostok, sejtek, hajszálerek és vegetatív idegsejtek alkotják.

Neuronok osztályozása:

–         uni-, bi-, pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek – a nyulványok száma alapján.

Funkciójuk alapján 3 csoportba sorolhatól (lásd 1Tételben mindkét besorolás ki van fejtve)

Share

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

0
Share

Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Idegsejt = neuron = az idegrendszer alapegysége

A neuronok száma: mintegy 100 billió

A neuronok mérete:

  • a legkisebb 4 mikron átmérőjű
  • a legnagyobb 100 mikron is lehet

A neuronok alakja: változatos, tobbnyire hosszukas, gomb vagy csillag alaku

A neuronok sajátosságai:

  • dendritekkel és axonokkal rendelkeznek
  • kommunikálnak egymással
  • neurotranszmittereket tartalmaznak

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Az idegrendszert felépítő idegszövet, idegsejtekből (neuron).

Mérete: A neuronok nagysága 5-150μm. Legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelői motoros sejtek.

Alakja: változatos, a sejttestről kiinduló dendrit nyúlványok számától és ágaitól függően, találunk kerek, orsó, piramis és csillag alakú idegsejteket. A különböző sejtformák a funkcionális specializálódással függenek össze. Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4 csoportba osztjuk: uni-,bi-,pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek. Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a multipoláris(soknyúlványú) idegsejt.

Sajátosságai : ingerlékenység és ingerületvezetés.

Inger hatására, lehet az :fény, hő, mechanikai,kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt, válaszol ,ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik, ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás).stb.

Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük ingerületvezetésnek.

Erősségük szerint az ingerek lehetnek:

Küszöb alatti – nem képesek ingerületet létrehozni.

Küszöbinger – a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki..

Küszöb feletti inger – erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.

Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az idegszövet és viszont.

Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni. Az inger ki váltása az intenzitás és idő függvénye.  Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak nevezzük, ami nem más mint a küszöbinger. A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál rövidebb a kronaxiája és fordítva.

A neuronokat funkciójuk alapján  3 csoportba soroljuk:

– szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez.

– motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).

– interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz továbbítják.

A neuronok között, vagy azok körül előfordulnak nem idegi sejtek  A gliasejtek, amelyek10-szeresei a neuronoknak. Szerepük a neuronok rögzítése, de táplálják a neuronokat és az elhaltakat pedig felfalják.

Az idegsejtek elhelyezkedése

A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége. Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok(nucleus) formájában helyezkednek el. A gerincvelőben az idegsejtek abelső zónában, kívűlről fehérállománnyal körülvéve fekszenek. A központi idegrendszeren kívűl az idegsejtej idegdúcokat (ganglion) képeznek.

A tudomány jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.

Share
Go to Top