Posts tagged belső elválasztású mirigyek

A gerincesek hormonális rendszere

0
Share

Állatpszichológia, 16. tétel, pszichológia távoktatás

A hormonok olyan szabályozó funkciójú vegyületek, amelyeket belső elválasztású mirigyek vagy neuroszekréciós sejtek termelnek az idegrendszerben. A mirigyek által termelt hormonokat a keringés szállítja, míg a neuroszekréciós sejtek által termeltek axonokon is eljuthatnak a célszervekhez.

A hormonok szabályozzák: növekedést, anyagcserét, vízháztartást, szaporodást és számos viselkedésforma megjelenését.

Kémiai szerkezetük alapjánb három csoportra oszthatjuk a hormonokat:

  • Peptid hormonok és glikoproteinek: inzulin, LH, FSH, STH
  • Szteroid hormonok: mellékvesekéreg hormon, tesztoszteron, ösztrogének
  • Tirozin származású hormonok: pajzsmirigy hormon, TH, T3

Az idegrendszer tanulmányozása során láttuk, hogy az idegek jobbára a finoman árnyalt jelek gyors tovavezetésére specializálódtak. Az endokrin rendszer ehhez képest lassú, krónikus jelátvitelre specializálódott és a szervezeten belül a nagyobb távolságok áthidalására a keringési rendszert használja fel. A szervezet funkcióinak szabályozásában tulajdonképpen együttesen vesz részt az idegrendszer és az endokrin rendszer.

A gerincesek endokrin rendszere

A gerinceseknél az evolúció során keletkezett leglényegesebb változás, hogy a hormonokat előállító sejtek két nagy csoportra váltak szét:

Hipofízisben

 

  • a hipotalamuszhoz kapcsolódik
  • összeköttetésben van az agy számos kp-jával
  • szorosan együttműködnek
  • fontos átkapcsolók az idegrendszer és hormonrendszer közöttt
    • a hátsó hipofízis lebenyében olyan axonok vannak, melynek sejtteste a hipotalamuszban van, ezek a neuroszekréciós sejtek, a hipofízisbe ürítik a hormonokat
    • az első lebenyt a hipotalamusz szabályozza egy sajátos keringési rendszeren keresztül
  • közvetlenül ható és serkentő mirigyeket is termel
  • hormonjai a peptidek
  • az elülső lebenyben: növekedési, pajzsmirigy- és mellékvese-serkentő (TSH, ACTH) hormon, és a tejelválasztást és ivadékgondozási magatartást szabályozó prolaktin (a gerincesekben mindig ua. hatást fejti ki)., tüsző- és sárgatest-serkentők (FSH, LH)
  • középső lebeny: melanoforákat serkentő hormon (MSH) –színváltozás
  • hátsó lebeny: oxitocin és vazopresszin (ionháztartás, méh és tejmirigyek simaizomzatának összehúzása)

Belső elválasztású mirigyekben

  • pajzsmirigy
  • mellékvese
  • hasnyálmirigy
  • petefészek: a hipofízis trophormonja serkeni
  • here: a hipofízis trophormonja serkeni
  • placenta
  • mellékvese: szteroidok- a test vízháztartása, elektrolit-egyensúlya, anyagcsere; adrenalin, noradrenalin –stressz-és vészreakciók
  • tobozmirigy: aminok, fehérjék, pepdidek. Pl.: meletonin (szaporodási ciklus és aktivitás napszakos ritmusa)
  • egyszerűbb szerves, ált. szteroidok

A kémiai receptorok: a célszervekben vannak, specifikusan reagálnak adott hormonokra. A különböző hormontermelők legtöbbje feed-back mechanizmusokkal csatolódik egymáshoz.

Példa:

A szexuális magatartással, illetve a hormonok hatásával kapcsolatban Hinde a kanárik szaporodási viselkedését vizsgálva négy fontos tényezőre hívja fel a figyelmet:

  1. A szexuális magatartás szorosan összefonódott a fészeképítéssel és nem lehet önmagában megmagyarázni
  2. A külső ingerek olyan hormonális változásokat indukálnak, melyek hozzáadódnak a magatartás hatásához
  3. A hormontermelés változását sok tényező együttes hatása váltja ki
  4. A hormonoknak maguknak is sokféle hatásuk van

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://mek.niif.hu/05100/05150/05150.pdf

Share

A rovarok hormonális rendszere

0
Share

Állatpszichológia, 15. tétel, pszichológia távoktatás

A hormonok olyan szabályozó funkciójú vegyületek, amelyeket belső elválasztású mirigyek vagy neuroszekréciós sejtek termelnek az idegrendszerben. A mirigyek által termelt hormonokat a keringés szállítja, míg a neuroszekréciós sejtek által termeltek axonokon is eljuthatnak a célszervekhez.

A hormonok szabályozzák: növekedést, anyagcserét, vízháztartást, szaporodást és számos viselkedésforma megjelenését.

Kémiai szerkezetük alapjánb három csoportra oszthatjuk a hormonokat:

  • Peptid hormonok és glikoproteinek: inzulin, LH, FSH, STH
  • Szteroid hormonok: mellékvesekéreg hormon, tesztoszteron, ösztrogének
  • Tirozin származású hormonok: pajzsmirigy hormon, TH, T3

Az idegrendszer tanulmányozása során láttuk, hogy az idegek jobbára a finoman árnyalt jelek gyors tovavezetésére specializálódtak. Az endokrin rendszer ehhez képest lassú, krónikus jelátvitelre specializálódott és a szervezeten belül a nagyobb távolságok áthidalására a keringési rendszert használja fel. A szervezet funkcióinak szabályozásában tulajdonképpen együttesen vesz részt az idegrendszer és az endokrin rendszer.

A gerinctelenek hormonrendszere

Legalaposabban a rovarok hormonális rendszerét tanulmányozták. A legfontosabb 5 hormon, öt különböző helyen termelődik. A példa a szöcske hormon termelő szerveit tartalmazza, de ezek a legtöbb rovarfajban megtalálhatók:

  1. A corpus cardiacum neuroszekréciós sejtjeiben, amely az agy mögött elhelyezkedő páros szerv
  2. A corpus allatum, a nyelőcső mellett elhelyezkedő ugyancsak páros szerv
  3. Protorakális mirigy, hosszúkás, a fej első részében található
  4. A női ivarmirigyek
  5. A hím ivarmirigyek

A rovarokra jellemző, hogy a hormontermelő sejtek szorosan kapcsolódnak az idegrendszerhez és a keringési rendszeren keresztül össze is vannak kapcsolva. A gerincteleneknél már megjelennek az idegsejtek által termelt neuroszekrétumok. A hormonok célszerve gyakran egy másik hormontermelő mirigy.

Példa:

Roeder az imádkozó sáska szaporodási viselkedését tanulmányozta. A nagyobb nőstény kopuláció közben elfogyasztja a hímet, de ez nem szakítja meg a 30 perces folyamatot és a nőstény a megtermékenyítés és a peterakás előtt jut jelentős mennyiségű táplálékhoz.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://mek.niif.hu/05100/05150/05150.pdf

Share

A belső elválasztású mirigyek rendszere

0
Share

Neuropszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás

A belső elválasztású mirigyek rendszere

Endokrin rendszer – a test sejtcsoportjait közvetve, hormonok révén szabályozza.

A hormon egy vegyület.

Az idegrendszer aktiválja az izmokat és a mirigyeket.

A hormonokat a belső elválasztósú mirigyek közvetlenülk a véráramba választják ki.

A hormonok a véráram által szétáramlanak a testben és különböző sejtekre más-más módon hatnak.

A sejtek olyan receptorokkal vannak felszerelve, amelyek csak azokat a hormonokat ismerik fel, amelyeket az adott sejt befolyásolására szántak.

A receptorok a hormonokat a sejtbe juttatják.

mirigy -> hormon -> vér -> receptor -> sejtek

A hormon és a neurotranszmitter közötti különbség

Hormon: nagy távolságot megtehet a testben és számos különböző sejttípusra hat.

Neurotranszmitter: szomszédos neuronok között hat.

Egyes vegyületek mindkét funkciót ellátják.

Agyalapi mirigy (hipofízis)

  • a hipotalamusz alatt található
  • a legnagyobb számú hormont termeli
  • szabályozza a többi belső elválasztású mirigy szekrécióját
  • funkciói: növekedés, idegrendszer, nemi aktivitás
  • kortikotropin elválasztó faktor (CRF)
  • adenokortikotrop hormon (ACTH)

stressz -> CRF -> agyalapi mirigy -> ACTH -> vér -> szervek -> 30 féle más hormon -> vészhelyzethez való alkalmazkodás

Mellékvesék

  • hangulat, energiaszint, stresszel való megküzdés – hozható kapcsolatba
  • adrenalin (epinefrin) választ ki
  • noradrenalin (norepinefrin) választ ki

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A belső elválasztású mirigyek rendszere

(endokrin rendszer)

Az idegrendszer, az izmok és mirigyek gyors aktiválásán keresztül szabályozzák a szervezet gyorsan változó eseményeit.

Mirigyek: a test különböző pontjain található szervek, amelyek nedveket (verejték, tej, hormonok) válsztanak ki.

Az endokrin rendszer a test különböző sejtcsoportjait a hormonokon keresztül szabályozza.

A hormonok-at a belsőelválasztású mirigyek közvetlenül a véráramba juttatják, így a testben szétáramolva a különböző sejtekre más-más hatást gyakorolnak.

A megcélzott sejtek olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek csak a saját működésükhöz szükséges hormonmolekulákat ismerik fel és a véráramból a sejtbe, juttatják.

A belső elválasztású mirigyek egy részét az idegrendszer aktiválja, a másik részét pedig a test belső vegyi állapotának változásai hozzák működésbe.

Agyalapi mirigy (hipofízis)

Az egyik legnagyobb belső elválasztású mirigy. A hipotalamusz alatt az agy egyfajta kinövése.

„főmirigynek is nevezik”

A legtöbb hormont termeli a mirigyek közül és szabályozza a többi mirigy működését is.

A növekedési hormontermelésért is felelős-alul termelés következménye: törpenövés

– túl termelés> óriásnövés

Az agyalapi mirigy által kibocsátott hormonok serkentik a :- pajzsmirigy

– nemi mirigyek

– mellékvese kéregállományának működését.

A belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer az aktivitási sebességben különböznek egymástól, mert míg egy ideg impulzus végig halad a testen a másodperc néhány századrésze alatt, addig a belső elválasztású mirigynek néhány másodpercre, vagy órákra van szüksége, hogy hasson.

Itt a hormon egyszer kibocsátásra kerül, majd a véráramon át a célponthoz, ami egy időigényesebb – folyamat.

Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz együttműködése jól példázza az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek komplex kölcsönhatását:

Stresszre a hipotalamusz kortikotropin (CRF) termeléssel válaszol, ami egy csatornán keresztül az agyalapi mirigyhez kerül. Ennek hatására az agyalapi mirigy az adrenokorticotrop (ACTH) hormont termeli, ami a véráramon keresztül a mellékvesékhez és a test egyéb szerveihez jut, melynek eredményeképpen kb. 30 féle  hormon kiválasztása, történik Segítve a szervezetet a vészhelyzetekhez való alkalmazkodásba.

A kortizol, a kognitív működést is befolyásolja. Kis mennyiségben javítja az emlékezetet, nagy mennyiségben bénítja, és a neuronok elhalását eredményezi.

A mellékveséknek fontos szerepük van a : hangulat, energiaszint és a stresszel való megküzdés beállításában. A mellékvesék belső velőállománya epinefrint és norepinefrint (adrenalin és noradrenalin) választ ki.

Epinefrin – vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágával a simaizmokra, a verejtékmirigyekre hat, szűkíti a gyomor és a belek ereit, gyorsítja a szívverést.

Norepinefrin – szintén vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. Az agyalapi mirigyet olyan hormonkiválasztásra készteti, amely a mellékvese kéregállományára hat. Az így kiválasztott hormon pedig a májat serkenti, hogy a vércukorszint emelésével biztosítsa a megfelelő mennyiségű energiát a szervezet számára a gyors cselekvéshez.

A belsőelválasztású rendszer hormonjai és a neurotranszmitterek a test sejtjei között hozzák-viszik az üzeneteket.

A neurotranszmitterek a szomszédos neuronok között közvetítenek, helyben hatnak.

A hormonok nagy távolságon hatnak és különböző típusú sejtekre eltérően hatnak.

A köztük lévő különbségek ellenére, némelyik mindkét funkciót ellátja. Pl., amikor neuronok választják ki az epinefrint és a norepinefrint, akkor neurotransmitterként működnek.

Amikor a mellékvesék választják ki, akkor hormonként működnek.

Share
Go to Top