Posts tagged beszéd

Az ajkak és a fogsorok szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

0
Share

Az ajkak és a fogsorok szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

Logopédia, 7. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A szájüregben kapják meg a hangok végleges jellegüket, a kiejtési normákhoz alkalmazkodva. Itt helyezkednek el az ajkak, a fogak, a nyelv , a szájpadlás és az állkapcsok.

Anatómiai és funkcionális rendellenességeik beszédhibák forrási lehetnek, főleg ha több is kombinálódik egyszerre.

Az ajkak körkörös izmok, amelyek különösképpen a bilabiális (p, b, stb.) és a labio-dentális (f, v) mássalhangzók, valamint bizonyos magánhangzók (o, ö, u, ü) képzésében játszanak döntő szerepet, ezért sérülés esetén főleg ezek a hangok torzulnak.

A fogak közül a beszédben főleg a metszőfogak és a szemfogak játszanak szerepet, de bizonyos hangok képzésében a zápfogak is közreműködnek.

A fogak hiánya vagy rendellenességei (rendellenes fogsorállás, szabálytalanul nőtt fogak, „nyitott harapás” stb.) gyakran önmagukban is tipikus beszédhibákat okozhatnak. Ezek közül a legjellemzőbbek a fogközi selypesség és az oldalhangzósság.

Ha a nyelv és az ajkak működése megfelelő, ellensúlyozhatják a fogak rendellenességeiből adódó képzési nehézségeket és ép beszédet tehetnek lehetővé.

Share

A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

0
Share

A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

Logopédia, 6. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A nyelv a szájüregben található szervek közül a legjelentősebb a hangképzés szempontjából. Nagyon mozgékony, és minden irányban futó izmai révén bonyolult mozgásokra képes úgy az egész nyelvet, mint egyes részeit tekintve.

Vékony hártyával, a nyelvfékkel kapcsolódik a szájfenékhez. Ha ez a hártya le van nőve, azaz rövidebb a kelleténél és a nyelv hegyétől indul, megakadályozza a nyelvemelést és a r, l, t, d, s, zs, cs hangok képzését akadályozhatja. Intenzív nyelvtorna vagy súlyosabb esetben a nyelvfék felmetszése ajánlatos.

A nyelv anatómiai rendellenességei a szájtérhez viszonyított túl kicsi vagy túl nagy méret, illetve asszimetria, vagy „cakkozott” nyelvhegy.

Legtöbbször azonban a nyelv nem megfelelő működése és a helytelen nyelvmozgás beidegződések okoznak beszédhibákat. Nyelvtornával kezelhetőek.

A szájpadlás választja el az orrüreget a szájüregtől. Elülső része a csontos kemény szájpad, hátsó része pedig a lágy szájpad, ami nyelvcsapban végződik. Előforduló rendellenességei a szájpadhasadék (műtéttel és protézissel korrigálható), a gótikus (magasan ívelt) szájpad, ami torzító tényező lehet a r, l, és a réshangok esetében.

Ha a lágy szájpad túl rövid vagy túl hosszú, nyílt, illetve zárt orrhangzósságot idézhet elő.

Leggyakrabban a lágy szájpad renyhesége okoz orrhangzós beszédet.(orrhangzós színezet, dünnyögés).

Az alsó állkapocs mozgásával módosítjuk a szájtér méreteit, teret biztosítva a nyelvmozgásoknak.

Beszédhibákat favorizál, ha elhelyezkedése nem megfelelő a felső állkapocshoz viszonyítva (túl elől, vagy túl hátul ) , vagy ha mérete nem arányos a többi koponyacsonttal.

Arcizom és nyelvizom ügyesítő gyakorlatokkal ellensúlyozható bizonyos mértékben.

Share

Érzékleti modalitások: a hallás

0
Share

Általános pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Pölczman Ildikó által kidolgozva

A látás után a második legfontosabb érzékelésünk a hallás. A hallás ingere a hang, ami a tárgyak mozgása által a levegőben történő nyomásváltozással jön létre.

A hang 2 legfontosabb fizikai vonása:

1. Frekvencia  Hz

2. Intenzitás    dB

Az emberi fül 20-20.000 Hz rezgésszámú hangot képes érzékelni.

Hangintenzitás példái:

0-70 dB  csendtől az utcai zajig

70-90 dB  csúcsforgalom, éttermi zaj, kamionzaj

100 dB  légkalapács

120 dB rockkoncert, mennydörgés

140 dB sugárhajtású repülő

180 dB rakétaindítás

A hallás szerve : a fül           A fül észei: Külső fül, Középfül, Belső fül.

A fül több mint 1millió mozgó alkatrészével a test legkomplexebb apparátusa.

A hallást az ember számára az teszi különösen fontossá, hogy a legfontosabb kommunikációs eszközünk, a beszéd egyik összetevője.

A gyerekek hallása, hallókérgének kialakulása javarészt párhuzamos a beszédfejlődéssel.(kicsit megelőzi) A hallás kritikus periódusa a beszédre vonatkozóan 3 éves korig tart.

A hallás folyamata: Hangrezgés-Külső fül-Hallójárat-Dobhártya-Középfül-Hallócsontocskák-Belső fül folyadéka-Hártyás csiga-Corti Szerv-VIII.agyideg-Hallóközpont

A hallóőályák mindkét fülnél mindkét agyféltekébe eljutnak és több idegmagban átkapcsolódva érkeznek a hallókéreghez.

Mechanikai ingerből elektromos impulzus: A szőrsejtek membránjaiban az ioncsatornák áteresztőképessége megváltozik mivel a folyadék mozgásba hozza a sztereocilliumokat( csoportot képező sejtnyúlványok, ezek is szőrsejtek).Þ Az idegi impulzusokká alakított ingerületet a bipoláris érzősejtek az agytörzsbe szállítják.ÞEz a középagyba jut át, aminek sejtjei feldolgozzák a hang irányát, a frekvenciaváltozásokat.ÞTalamuszba jut. Innen már frekvenciaosztályozás szerint jut tovább a hanginformációÞ a Hallókéreg elsődleges oszlopaiba, halántéklebeny felső tekervényeibe.

A hangforrás térbeli helyzetét: A 2 fülből érkező azonos hangok által aktivált neuronok határozzák meg.

A hallókéreg szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrelÞ zenei hang+érzelem.

A hallás és a beszéd:

Az embert érő hangingerek fontos forrása a beszéd. Ezek a hangok is először a hallóközpontba, majd onnan a bal halántéklebeny Wernicke-területre.Itt: halott és olvasott beszéd megértése.

A látómezőből az írott szöveg képe a gyrus angularis-ban alakul át auditív ingerekre, ezután jut a Wernicke-területre. Itt zajlik a beszéd elsődleges megformálása majd kerül át a bal homloklebeny hátsó részébe, a Broca-központba, majd a motoros kéregbe, ami a gégét, ajkat, nyelvet vezérli.

A Wernicke-mező sérülése esetén a teljes beszédtevékenység károsul. A Broca-terület sérülése csak a beszédkészséget csökkenti vagy szünteti  meg, de a beszéd megértését nem.

A motoros és érzőközpontok a 2 agyféltekében szimmetrikusan helyezkednek el, a beszédközpont az emberek 95%-nál a bal agyféltekében van, függetlenül jobb vagy balkezes-e.

Az auditoros feldolgozás elméletei:

Hely-és frekvenciaelméletek.

Békésy György( 1940) -1960 Nobel-díj

Elmélete szerint a magas frekvenciák az alaphártya távolabbi részeit ingerlik, ezt helyspecifikus ingerlésnek nevezzük.

A helyelméletek szerint: a különböző frekvenciák a csiga különböző részeit ingerlik. Ez nem magyarázza azt a jelenséget, amikor az alacsony frekvencia az egész alaphártyát megrezegteti.

A frekvenciaelméletek szerint: pedig az egyes frekvenciáknak a hallóideg azonos számú kisülése felel  meg. Ez viszont azt nem magyarázza, hogy a magas frekvenciáknak túl nagy számú kisülést kellene imitálni.

 

Share

A nyelv és az agy kapcsolata. A beszéd kialakulása

0
Share

Neuropszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás

A nyelv és az agy kapcsolata. A beszéd kialakulása Wernicke Geschwind modell. Afáziák

A beszéd: az artikuláció mechanikus folyamata, a hangok meghatározott szekvenciális szabályán alapuló jelrendszere.

A nyelv: a szóbeli szimbólumok közlésének és megértésének képessége.

  • verbális: tartalmi, propozicionális – a domináns agyfélteke vezérli
  • nem verbális: emocionális: gesztusok, mimika – a jobb agyféltekevezérli

Nyelvi funkciók: a nyelv különböző megjelenési formái: beszéd, írás, olvasás.

A hangképzés képességének feltételei.

Hangfeldolgozás képessége – akusztikus szekvenciális feldolgozás

Az agyféltekék morfofunkcionális asszimetriájának kialakulása – antropomorf plaszticitás, munkamegosztás

Beszédképesség: fázia; beszédzavar: afázia.

Agykérgi nyelvterületek:

  • Broca terület: Broca – 1861 – motoros beszédzavar- artikulációs kódok,

izomtevékenységek sorozata -> aktiválják az ajkak, nyelv és gége izmait -> kiejtett szó

  • Wernicke terület: Wernicke – 1874 – vezetéses afázia – szenzomotoros beszédmező – auditoros kódok és szavak jelentései

hallott szó -> a szavak jelentése továbbítódik a Broca területre -> artikulációs kód -> hallókéreg -> Wernicke terület

írott szó -> látókéreg -> gyrus angularis -> Wernicke terület

Wenicke-Geschwind modell: Gwschwind dolgozta ki, 1979-ben alapul véve Karl Wernicke 1874-ben kidolgozott modelljét a nyelv produkciójáról és megértéséről.

Afáziák

  • motoros (Broca) afázia: a szavak helyes kiejtése sérül
  • szenzoros (Wernicke) afázia: nem értik a szavakat, jelentés nélküli beszéd
  • tiszta szósüketség
  • globális afázia
  • amnesztikus afázia (anomia)
  • transzkortikális afázia
    • motoros
    • szenzoros
    • kevert
  • szubkortikális afáziák

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share
Go to Top