Posts tagged beszédmegértés

A beszédmegértés, a beszédhasználat és a beszédhangok kiejtésének vizsgálata

0
Share

A beszédmegértés, a beszédhasználat és a beszédhangok kiejtésének vizsgálata

Logopédia, 19. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A beszédmegértés és beszédhasználat vizsgálata

 

  • Beszédmegértés (egyszerű utasítások végrehajtása a rendelkezésre álló tárgyakkal)

 

  • Szókincs vizsgálat (tárgyképek megnevezése)

 

  • Fogalomalkotás vizsgálata

 

  • Relációs viszonyok megértésének és használatának vizsgálata

A beszédhangok kiejtésének vizsgálata

 

  • Pöszeség és orrhangzósság esetén

– a beszédhangok kiejtése összefüggő szövegben (mondókák, kiszámolósok, mesélés eseményképek alapján)

– a beszédhangok és szótagok kiejtése szavakban (speciális képsor segítségével)

– a beszédhangok izolált kiejtése (utánzás, hangutánzók)

 

  • Disarthria, súlyos diszlália esetén

– a beszédhangok kiejtése szavakban

– a beszédhangok kiejtése mondókákban, versikékben, dalokban

– a beszédhangok kiejtése képről mesélés közben

– a beszédhangok kiejtése hosszú, nehezen tagolható szavakban

 

  • A beszédhang vizsgálata

– elemi hangképzés (tiszta, fátyolos, rekedt, préselt)

– hangszín (nazális, orális)

– hangerő (mikrophonia, makrophonia)

– hangmagasság (mély, magas, fejhang)

Share

A nyelvelsajátítás és nyelvhasználat

0
Share

Általános pszichológia, 36. tétel, pszichológia távoktatás

Volf Brigitta jegyzete alapján

A nyelvelsajátítás a tudáselsajátítás egyik legfontosabb problémája. A tanuláselméletek szerint a kondicionálás és az utánzás képezik a nyelvelsajátítás legfontosabb jegyeit, de ezek nem elegendők. Megfigyelhető, hogy a gyerek szelektíven utánoz. Moerk arra mutat rá, hogy a gyermek utánzás mechanikus jellege a beszédtanulással csökken.

A generatív nyelvtan a nyelvelméletek egyik legnagyobb hatású újításával él. Lényege, hogy megfelelő nyelvelsajátítási apparátussal születünk, azaz a gének tervezik a mechanizmusokat a nyelvhez, a tapasztalat aktiválja ezeket. A nyelvelsajátítás kreatív folyamat. A gyerek nyelvtani szerkezeteket sajátít el, ezek segítségével végtelen mondatot generál, s a nyelvelsajátítás alapkategóriája a mondat és nem a szó. A gyermek szabályok létrehozására is képes. A nyelvtanulás jó mozgatórugója tehát az aktív szabályalkotás és nem a kondicionálás és az utánzás. A nyelvhasználat alatt a beszéd és írott beszéd használatát értjük, ami a nyelvnek a viselkedésben való megnyilvánulása és társadalmi jelenség.

Hebb szerint a nyelv ismérvei a következők:

–          rendszerint szándékos – ritkán beszélünk szándékunk ellenére

–          kisszámú jellel operál: a magyar nyelvben a használt hangok száma nem haladja meg a 40-et

–          kombinációs képesség: a jelek nagy számban kombinálhatóak értelemmel bíró szavakká

Ez a bonyolult képesség két részfeladat köré szerveződik: a beszéd megértése és a beszéd produkciója, ezeket két külön agyi központ irányítja. A beszédmegértés gyors folyamat, egy hallott szónak egy másodperc töredéke alatt történik a megértése, a beszédprodukció a jelek kombinálhatósága révén történik (a jelek a használt hangokat vagy a nekik megfelelő betűket jelentik, ezek száma 20-40 körül mozog).

A beszélt nyelvben a legkisebb megkülönböztethető egységet fonémának nevezzük.

A hangokból szavakat alkotunk – morféma – a nyelv legkisebb jelentést hordozó egysége. A szavak száma a nyelvben nagyon gazdag, egy ember szókincse 20000  szót tartalmaz, amelyekből végtelen sok mondat kombinálható.

A kombináció lehetőségeit egy szabályrendszer irányítja, ami által képesek vagyunk arra, hogy kommunikáljunk és megértsünk másokat. Ezt nevezzük nyelvtannak.

Az emberi nyelv digitális jellegű – azt jelenti, hogy érzékletes tulajdonságokban különbözik a tárgytól, amit jelöl, nem utal annak a tulajdonságaira. Pl. a kutya szó k, u, t, y, a hangokból áll, de lehetne akár molid is, ezek a hangok nem árulják el, hogy a kutya ugat, négylábú és szereti a csontot. A nyelvelsajátítás kezdetein előfordul, hogy a gyermek először nem digitális, hanem analóg jeleket használ a jelölésre. Pl. a kutyát vau-vau-nak  nevezi.

Az írott beszédben sem hasonlít a betűk alakja a jelölt hangra.

A nyelvhasználat lehetővé teszi azt, hogy szavakkal fogalmakat jelöljünk meg, ezáltal valósul meg a fogalmi gondolkodás, gondolatban összpontosítunk látszólag független dolgokat és új fogalmakat hozhatunk létre. Ez a nyelvnek a megismerő funkciója.

Forrás: tanulmányi útmutató

Share
Go to Top