Posts tagged érzelem

Urbán

0
Share

Általános pszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás – egy kis segítség

Az érzelmek és motiváció összehasonlítása

Timi és Éva jóvoltából

Urbán… könyv

Urbán László részlet

Urbán László részlet

Urbán László részlet

Urbán László részlet

Urbán László részlet

Urbán László részlet

Urbán László részlet

Urbán László részlet

Share

Érzelem és kiértékelés

0
Share

Általános pszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás

Érzelem és kiértékelés

Hunfalvy Tímea által kidolgozva

Az érzelem összetett, többkomponensű, cselekvésre sarkalló epizód.

Az érzelem összetevői:

  • Kognitív kiértékelés: Felmérjük az adott pillanatban számunkra hozott jelentését.
  • Szubjektív élmény: Az érzelem által kiváltott affektív (érzékeny, külső hatásra fogékony) állapot vagy érzés
  • Gondolkodási és cselekvési tendenciák: Gondolkodásunk, viselkedésünk bizonyos irányba fordul.
  • Fiziológiai változások: A vegetatív idegrendszerből kiinduló, a szívritmus és a verejtékmirigyek működéséért felelős változások.
  • Arckifejezés: Az arc izmainak összehúzódása, elernyedése általi játéka.
  • Érzelemre adott válaszok: A saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók.

Kiértékelési folyamatok:

A kiértékelés elméletek szerint az érzelmek alakulásában a helyzetre vonatkozó ismeretek és hiedelmek értékelése jelentős szerepet játszik. Eszerint az érzelmeket az határozza meg, hogy a helyzet, ahogyan azt észleljük, mennyiben és hogyan befolyásolja, illetve befolyásolhatja személyes életünket. Ezt a kognitív folyamatot nevezzük (ki)értékelésnek.

Korai elméletek: Arnold, Lasarus

Legkorábban Magda Arnold (1960) használta a kiértékelés fogalmát arra, hogy az érzelmek közötti minőségbeli különbségeket értelmezze. Úgy vélte, az emberek az ingereket és eseményeket pozitívként, vagy negatívként kategorizálják. Az ingerek jelentőségének eldöntésében a limbikus rendszer játszik fontos szerepet. Emellett az ingerek agykérgi szintű feldolgozása és kiértékelése is lezajlik., amelynek révén az elvárások, az emlékezet, a hiedelmek, is hozzájárulnak az inger vagy esemény teljes kiértékeléséhez. Bizonyos értelemben Arnold visszatér ahhoz a problémához, hogy az érzelem keletkezésében az egyes tényezők milyen sorrendi-oki sorozatban követik egymást. (Arnold, 1970: Inger→Értékelés→Akciótendencia→Érzés)

A James féle érzelem elmélettel párhuzamot fedezhetünk fel, hiszen James szerint az érzelmekre jellemző testi változások közvetlenül követik a létező tény percepcióját. (Percepció alatt kognitív folyamatokat értve, mint felismerés, következtetés, nyelvhasználat.)

Az inger észlelése értelmezhető értékelésként, , hiszen az ingertárgy irányába cselekvési tendenciák (megközelítés/visszahúzódás) ébrednek, amik érzelmeket (kedvelem/ nem kedvelem) keltenek.

Lasarus (1966) már összetett kiértékelési folyamatokat írt le: megkülönböztetve elsődleges és másodlagos értékelési folyamatokat.

Az elsődleges folyamatok során értékeljük a helyzet személyes jelentőségét, felmérjük, hogy az adott szituáció mennyire felel meg személyes céljainknak, gátol, vagy segít céljaink elérésében. Ez az értékelési folyamat minden érzelem esetében jelen van, segít meghatározni, a bevonódás mértékét, regisztrálja a veszélyeket, és az előnyöket. Az elsődleges értékelés még nem alkalmas arra, hogy az érzelmi élmények között finom különbségeket tegyen.

Másodlagos értékelési folyamatok során alaposabb elemzést végzünk, aszerint, hgy kinek tulajdonítható a helyzet, milyen lehetőségeink vannak a nemkívánatos helyzet javítására, a kívánatos fenntartására, mik a jövőbeni kilátások. A másodlagos értékelési folyamatok alapján dől el, hogy milyen érzelmet tapasztalunk, és hogyan cselekszünk.

Az értékelési folyamatok szerepet játszanak abban, hogy a személy milyen megküzdési módot választ, és hozzájárulnak a személy-környezet viszony kialakításához.

Az elmélet fontos felvetése, hogy ahol érzelem van, ott kogníció is van, hiszen az érzelmek lényege a kognitív kiértékelés.

Újabb kiértékelés elméletek

Az értékeléselméletek egyetértenek Lasarusszal,

  1. Mivel kogníció révén az emberek képesek finom különbségeket tenni az értékelési folyamatok során, ezért az érzelmek nagy változatosságát tapasztaljuk meg.
  2. A kiértékelés elméletek szerint az érzelmi élmény sokkal inkább folytonos folyamat, mint valamilyen esemény által kiváltott egyszeri eredmény.

Scherer (2003) Az észlelés-emlékezet-értékelés előidézi az érzelmi reakciót, ami maga is befolyásolja a figyelmet, ítéleteket, döntéseket, vagy a probléma megoldást. Úgy képzeli, az érzelmek hatására megváltozott percepciók kognitív reprezentációk, figyelmi és más kognitív folyamatok visszahatnak az értékelési folyamatra, és az érzelmi reakciókra egyaránt.

Az újabb kiértékelés elméletek azokra az értékelési dimenziókra fókuszálnak, amelyek alapvetőek az érzelmek kiváltásában, megkülönböztetésében.

Ellsworth-Sherer (2003)

Értékelési dimenziók:

  • Újdonság: legalapvetőbb ingerjellemző. Az új ingerek megragadják a figyelmet, és olyan folyamatokat indukálnak, amik az inger értékelését eredményezik.
  • Valencia vagy kellemesség: Meghatározza, hogy közelítő vagy távolító választ mutatunk.
  • Motivációs relevancia: Az inger fontosságát számos tényező befolyásolja, beleértve a célt, szükségleteket, és ezek hierarchiáját.
  • Erő és megküzdés értékelése: Az erő arra utal, hogy egyedül, vagy segítséggel az egyénnek módjában áll az események menetének megváltoztatása.  A kontrollálhatóság azt mutatja, hogy az események egyáltalán megváltoztathatók-e.
  • Társas kontextus: Olyan dimenzió, amely a viselkedés társas normákkal való összeegyeztethetőségével, a saját vagy mások viselkedésének értékelésével kapcsolatosak.

Rosemann modell (1984)

6 értékelési dimenziómentén 17 érzelmet különít el.

  • Veszélybe került célok
  • Felelősség
  • Elvárás
  • Kellemesség
  • Megküzdési lehetőség
  • Az averzív esemény forrása (személyhez kötött˛nem személyhez kötött)

A kiértékelési dimenziók döntési algoritmust, képletesen szólva döntési fát képezhetnek. A különböző kiértékelés elméletek által felvázolt döntési fák nem mindig jelzik előre a kiváltott érzelmet. Az elméletalkotók úgy vélik, 65-70%os pontossággal lehet előre jelezni az érzelmeket

Share

Az agresszió, mint érzelmi reakció

0
Share

Általános pszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás

Az agresszió, mint érzelmi reakció

Garda Ildikó által kidolgozva

Agresszión olyan viselkedést értünk, ami szándékosan sért egy másik embert (fizikailag vagy verbálisan) vagy rombol tárgyakat.

Az agresszió fajtái:

Antiszociális -a közösség ellen irányul,

Proszociális- az adott társadalom normáin belül elfogadott személy, közösség védelmében kivitelezett.

Indulati – kifejezetten fájdalomokozás céljából kezdeményezett agresszió,

Instrumentális – az agresszív viselkedés leszerelése a cél.

Az agresszióra vonatkozó két legelterjedtebb nézet a pszichoanalitikus drive elmélet és a szociális tanuláselmélet.

1.Az agresszió mint drive

A pszichoanalízis szerint az agresszió az emberi viselkedés elválaszthatatlan része. Freud az agressziót alapvető ösztönnek (drivenak) tartja és halálöszönként (thanatos) nevezi meg, ami az én ellen irányul. Átirányítható külső tárgyakra, szerinte ez az agresszió.

A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Amikor ezeknek az ösztönöknek a kifejeződését gátolják, agresszív drive keletkezik.

Freud energetikai modellben, az ún. hidraulikus modellben gondolkodott: az energia a testi feszültségek és ingerlések révén felhalmozódik s azután különböző utakra kanalizálódik vagy térítődik el (Agresszió közvetlenül vagy módosult formában jelenik meg. Kisülés: katarzis)

Hitt a pszichológiai rendszer dinamikus működésében: az erők egymással szemben állhatnak, szövetkezhetnek, viselkedésünk többszörösen determinált (Életösztön és Halálösztön)

Dollárd és munkatársai –  frusztráció-agresszió hipotézise szerint: minden motivált célra irányuló viselkedés akadályozása – frusztrációja – agresszív feszültséget hoz létre.

Az állítás kritikus pontjai: – az agresszió oka rendszerint a fusztráció, valmint energizálja a viselkedést és  mindaddig fennmarad, amíg el nem éri a célját.

Drive-a szükséglet pszichológiai megfelelője: Angol szó, jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő.

A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükéséges hajtóerőt adja.

Agresszió más fajoknál
Lorenz
etológiai kutatásai azt sejtették,  az állatok rendelkeznek agressziót kontrolláló mechanizmussal,  míg az emberek nem. Későbbi kutatások bebizonyították, hogy az állatok sem kevésbé agresszívak mint ez emberek.

Más fajok agressziójának biológiai alapjai
Állatoknál a hipotalamusz speciális területeinek ingerlése agresszív, vagy gyilkos választ válthat ki.
Kísérletek agresszív viselekdés kiváltására:

-macska hipotalamuszának ingerlése elektródával: fúj, feláll a szőre, támad mindenre/más terület ingerlésénél düh nélkül megöli a partkányt,
– patkány ingerlése: veleszületett válasz, előtte sosem ölt egeret

Magasabb rendű emlősöknél az agresszió ösztönös mintázatai kérgi szabályzás alatt állnak és a tapasztalat jobban befolyásol. – Majmoknál dominancia megjelenése a válaszreakcióban – alárendelt hímet megtámad, felette állónál lekuporodik
Az ember agresszív viselkedését (az agykérgi szabályozás miatt ) nagyrészt a tapasztalat és a szociális hatások determinálják.

Az emberi agresszió biológiai alapjai
A tesztoszteron (hím nemi hormon) szintje hozható összefüggébe az agresszióval

Vizsgálat: 4400 amerikai veterán, magasabb tesztoszteron = múltban nagyobb agresszivitás, ezek inkább alacsonyabb státusúak, de a korreláció alacsony

2. Az agresszió mint tanult válasz

Szociális tanuláselmélet: az agresszív válaszok megfigyelés és utánzás útján elsajátíthatók, és gyakoriságuk pozitív megerősítés esetén növekszik.

A szociális tanuláselmélet szerint a frusztráció csak egy az agresszió számos oka közül. A kellemetlen élmények által okozott emocionális arausal különböző viselkedéshez vezethet attól függően, hogy milyen megerősítéseket kapott a múltban. Pl.:

  • Függőség
  • Teljesítmény
  • Visszavonulás és lemondás
  • AGRESSZIÓ
  • Pszichoszomatikus tünetek
  • Önérzéstelenítés alkohollal és kábítószerekkel
  • Konstruktív problémamegoldás

A.Bandura- a tanult tényezők döntő szerepét hangsúlyozza az agresszív viselkedés kialakulásában.

Az agresszió utánzása

Az egyén törekvése, hogy viselkedését, attitűdjeit valódi vagy szimbolikus modellek viselkedésének megfeleltesse.

K: felnőtt agressziója felfújt babával/gyerekek utánozzák, K: gumibabával szemben
élő /filmes /rajzfilmes agresszió – filmről, rajzfilmről is utánozzák, agresszív szülők gyermekei is agresszívabbak

Az agresszió megerősítése

Szociális modell megfigyelése lehet gátló vagy serkentő hatású a viselkedés megjelenése szempontjából

Nagyobb agresszió, ha a megfigyelt modell agresszióját megerősítik, K: pozitív megerősítések (sírás, összerezzenés), büntetés (ellentámadás), semleges reakciók (nem vesz tudomást a támadóról) (Patterson és mtsai), akik ellentámadással voltak sikeresek önállóan is támadtak később

3. Az agresszió kifejezése és a katarzis

Azok a kutatások, amelyek megpróbálnak különbséget tenni az agresszió mint drive és az agresszió mint tanult válasz között, gyakran fordítják figyelmüket a katarzisra. (A katarzis egy érzelemtől való megtisztulás, az érzelem intenzív átélése következtében.) Ha az agresszió tartós energia, akkor az agresszió kifejezése katartikus lehet, a katarzis pedig az agresszív érzések és cselekedetek intenzitásának csökkenését eredményezheti. Másrészről pedig, ha az agresszió tanult válasz, akkor az agresszió kifejezése az ilyen cselekedetek növekedését eredményezheti (ha az agressziót megerősítik). Az eddigi eredmények a tanult válasz mellett szólnak.

Share

Az érzelem meghatározása, funkciói, sajátossága, összetevői

3
Share

Általános pszichológia, 15. tétel, pszichológia távoktatás

Az érzelem meghatározása, funkciói, sajátossága, összetevői

Berei Kati által kidolgozva

Mottó: „Mindenki tudja mi az érzelem, amíg nem kell meghatároznia.”(J.Russel)

1. AZ ÉRZELEM MEGHATÁROZÁSA

– A meghatározás nehézségét mutatja – mivel az érzelmek több tényező együtteséből állnak össze, a szakirodalomban megközelítőleg 100 féle meghatározása van.

Atkinsonból: összetett, többkomponensű, cselekvésre sarkalló epizód

Frijda (1986) – munkadefinició:

–         okozója: egy fontos dologgal kapcsolatban tudatosan (tudattalanul) relevánsnak értékelünk egy eseményt

–         az érzelmet jellegzetes mentális típusú állapotnak éljük át, amelyet testi változások, érzelemkifejezés és cselekvések kísérhetnek.

–         az érzelem a cselekvéskészség állapota, felállítja a fontossági sorrendet és beindítja a terveket és a társas kapcsolatokban közvetít

Kleinginna és Kleinginna (1981): Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. Ez az összjáték:

–         növelheti az érzelmi élményt

–         kognitív folyamatokat indíthat be

–         aktiválhatja a fiziológiai aktivitást

–         cél által irányított, alkalmazkodó viselkedést eredményezhet.

Fischer, Shaver és Carnochran (1990): Az érzelem számos tényező egységes összjátékaként írható le. Az érzelmekben szerepet játszhatnak

–         kognitív folyamatok

–         fiziológiai folyamatok

–         cselekvéses hajlandóság

–         szubjektív érzések

–         instrumentális viselkedések

E definíció szerint az érzelmek kategóriákba (fogalmi családokba) rendeződnek, és nincs olyan általános jellemzőjük, ami minden érzelemre meghatározó lenne.

Fehr és Russel (1984) kimutatták, hogy az érzelem kategóriája természetes kategória. Azért nehéz ezt a kategóriát jól definiálni, mert prototípusosan szervezett (legjellemzőbb eset köré) és nem rendelkezik éles, definiáló határokkal.

Könnyebb példákkal körülírni, inkább egy forgatókönyvszerű folyamatnak venni.

Oatley-ből– Az érzelmek az életünk, különösen másokkal kialakított kapcsolataink irányító struktúrái. Az általuk kiváltott tervek másokat is érintenek.

2. AZ ÉRZELEM FUNKCIÓI:

  1. Kettős evolúciós funkció:

– az érzelmek növelik a faj és az egyed túlélési valószínűségét:

1. felkészítik a szervezetet a válaszra azzal, hogy kiváltják a fiziológiai aktiválást a cselekvésre és a kritikus helyzetekben kész, feltehetően adaptív választ hívnak elő:

–              az egyes érzelmek által kiváltott eseményfolyamat érzelmenként különböző viselkedést eredményez:

Pl. fenyegetés (helyzet) – félelem (érzelem) – menekülés (viselkedés) – védelem (funkció)

–        a félelem biológiai előkészítettségének hipotézise – bizonyos ingerekkel össszekapcsolódhat a félelmi válasz (kigyók, pókok) akár egyszeri találkozással is

2. fontos szerepük van a fajtársak közötti kommunikációban.

–              vizsgálat – fiatal csemcsemők társas érzelmi viselkedése – a gyermek viselkedésével befolyásolja gondozója visekedését és érzelmi válaszát

–              következtetés – mivel itt még nincs tanulási folyamat, az érzelmi viselkedés a túléléshez fontos, veleszületett tényező (önmagában nincs jelentősége)

–              a csecsemő által kiváltott társas szabályozás feltétele a gondozóban lévő érzelmi mechanizmus léte, mely válaszol a csecsemő jelzéseire

– A fenti két funkció eltérő különböző érzelmek esetében:

–        arousal érzelmek – melyek erős szimpatikus vegetatív funkcióval járnak (félelem, düh)

–        kapcsolati érzelmek – erős szubjektív élménnyel járhatnak

2. Az érzelmek szerepe a kognitív folyamatokban: elősegítik és támogatják az észlelési, tanulási és emlékezési foyamatokat:

1. fontos szerepük van a viselkedés szabályozásában:

–        az inger-válasz kapcsolat rugalmassá tételében – lehetővé teszik a külső és belső ingerek folyamatos értékelését és a számunkra kedvezőbb viselkedési reakciók kiválasztását

– fontos szerepük van a célirányos viselkedésben :

2. motiválnak (cselekvésre késztetnek):

–        anticipációs érzelmek – a cél sikerének elképzelése által kiváltott érzelmek

–        ha ezek erőssége elér egy szintet, beindul az akarati folyamat – a cél elérésére terveket készítünk, kialakul a szándék a cselekvésre

3. szerepük van a viselkedés fenntartásában, a kitartásban és a célok elérésébe:

–        az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelzést nyújtanak a cselekvésről, ezzel befolyásolva a későbbi viselkedést.

3. AZ ÉRZELEM SAJÁTOSSÁGAI (itt ki kellene egészíteni!)

– Folyamatosan fellépő jelenség, mely összhangban van a szervezet belső motivációs állapotával

– Szoros kapcsolatban van a figyelemmel, emlékezéssel és tanulással és más pszichikus jelenségekkel – de szemben ezekkel az érzelmek az ember egész lényének a válaszát jelentik, egyidejűleg szervi, pszichikus és visekedésbeli változás.

4. AZ ÉRZELEM ÖSSZETEVŐI

Az érzelmek egy folyamatnak tekinthetők, azonosítható lépésekkel:

  1. kognitív kiértékelés – két részből áll:

–         az esemény értékelése (mennyire releváns a számunkra fontos dolgok tekintetében

–         kontextus kiértékelése – mit tehetünk az eseménnyel kapcsolatban

  1. szubjektív élmény – az érzelem által kiváltott affektív állapot (érzés)
  2. gondolkodási és cselekvési tendencia – a gondolkodásunknak, viselkedésünknek egy bizonyos irányt adnak (ha felbosszantanak, fizikai vagy verbális agresszióra érzünk késztetést)
  3. fiziológiai reakciók – a vegetatív idegrendszerünkből indulnak ki (ha félünk, a kezünk izzad, a szivünk kalapál)
  4. arckifejezés (mimika) –az izmok összehúzódása-kiengedése miatt kialakult arcjáték
  5. érzelmekre adott válasz – a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltott helyzetre adott reakciónk

– Az érzelemkutatás fontos témája: az egyes összetevők és egymásra gyakorolt hatásuk mechanizmusa. – érzelmi elméletek

Forrás:

Atkinson – Pszichológia

Oatley, Jenkins – Érzelmeink

Urbán – Az érzelem és a motiváció pszichológiájának vázlata

Share
Go to Top