Posts tagged Freud

A motiváció elméletei

0
Share

Általános pszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás

A motiváció elméletei

Garda Ildikó által kidolgozva

A motiváció fogalma

A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.

A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.

Motivációelméletek

A motivációelméletek a motiváció működésének mechanizmusaira keresik a magyarázatot. Két elterjedt felfogás a drive-redukciós és az arousalszint elmélet. A 40-es, 50-es évek egyik elterjedt nézete az alapvető motívumok működésére vonatkozóan a drive-redukciós elmélet volt. Ennek alapján a motívumok arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség vagy drive csökkenése örömet okoz. Bizonyos motívumok (pl. éhség) működése valóban megmagyarázható a drive-redukció elmélet elveivel. Más motívumok működésére azonban, mint a szexuális és kíváncsiságmotívumok nem képes kielégítő magyarázatot adni.

A motivációval kapcsolatban leginkább elfogadott elve napjainkban az arousalszint elmélet, mely abból indul ki, hogy minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik. Az optimális szint természetesen egyénenként változó. Az alapvető fiziológiai szükségletből fakadó motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) az optimális szint fölé emelik az arousal szintet, így olyan viselkedést eredményeznek, amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Abban az esetben viszont, amikor az élő szervezetet kevés inger éri, az arousalszint lecsökken az optimális szint alá, ami a szervezetet az arousalszint növelésére fogja motiválni. Keressük a környezetünkben az ingereket (ideértve a szexuális izgalmakat), az újdonságot és a komplexitást, azonban csak az optimális szintig.

Történelmi áttekintés

Darwin (1859): A fajok eredete – Állat és ember között a különbség inkább mennyiségi, mint minőségi. A fő motiváló erő a túlélés. Adaptáció, az alkalmasabb túlélése. Evolúciós elmélet. (érzelemkifejezés)

W. James (1890): kontinuitás az ember és állat között, a veleszületett vagy ösztönös motívumok számában különböznek; az ember több ösztönnel rendelkezik, az ösztön mentalisztikus tulajdonságokkal (cél, irány) rendelkezik.

McDougall (1908) hormikus teóriája (hormao – biztat, sürget, késztet): Az ösztönök a viselkedés legfőbb meghatározói. 18 alapösztönt különböztet meg (mint társas kapcsolatok iránit igény, félelem, kíváncsiság, védelmező szülői attitűd, önérvényesítés, engedelmesség, behódolás, düh+testi szükségletek).

Az ösztönök egy része érzelmi állapotot kelt, és ez hat közvetlenül a magatartásra. Pl. a menekülés ösztöne eredményezi a félelmet, és az az elkerülő viselkedést. Az emberi viselkedés komplex volta az ösztönök és az érzelmek kombinációjával magyarázható.

McDougall szerint a tanulás nem változtat az ösztönön.

Mechanisztikus biológia Brücke (1874): belső biokémiai erők motiválják a viselkedést minden szervezetben.: Az élő szervezet olyan dinamikus rendszer, amelyben a kémia és fizika törvényei érvényesülnek. Tropista iskola (Loeb): a külső ingerlés hatását hangsúlyozzák, a belső erők szerepe csekély.

Ezekre a nézetekre válaszként 2 irányzat fejlődött ki: a pszichoanalizis és a behaviorizmus.

Freud pszichoanalitikus elmélete

A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák  még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.

Ösztön-elmélete szerint  a két alapvető ösztön:

– Életöszön (Eros) – az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy).

– Halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”

A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb aspektuma az agresszió ami az akadályoztatásából fakad.

A szükséglet pszichológiai megfelelője a drive , amely angol szó és jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő.

A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükéséges hajtóerőt adja.

Adler – a hatalomvágy és a kisebbrendűségi érzés  kettőssége határozza meg a viselkedést.

C. L. Hull – Drive redukciós elmélet

Neobehaviorista pszichológus az ingerek és válaszok között lezajló folyamatokra (= közvetítő folyamatnak ) próbált hipotéziseket megfogalmazni.

HULL drive-redukciós elmélete értelmében a fejlett központi idegrendszerrel rendelkező élőlények környezetükkel anyagcsere-kapcsolatban állnak. Az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban. Ha ez automatikusan vezérelt testi működéssel nem szüntethető meg, akkor az idegrendszerben cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre, amit drive-nak nevezünk. A drive-állapot mindaddig fennmarad, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. Éhség – táplálék keresése – elfogyasztása – kielégülés, a drive kialszik, elmúlik, redukálódik.

A drive erőssége függ a szervezet állapotától és a környezettől. Éhség esetén a tápláléknak, mint céltárgynak eltérő vonzereje van. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív = jelentéssel bíró értéknek nevezzük.

Ha a drive-redukció sikeres, az egyben a hozzá vezető cselekvéssor ismétléséhez, tanuláshoz vezet. Ha a feszültség növekedése is megerősítő hatású, akkor drive-indukcióról beszélünk.

A. MASLOW (humanisztikus nézőpont) – Szükséglet hierarchia

Motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze.

A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.

Maslow szükséglet piramisa

Maslow szükséglet piramisa

Clayton Alderfer szükségletelmélete: három szükséglet kategóriát emel ki: a létezéssel kapcsolatos – , a szociális kapcsolatok iránti – és a fejlődéssel kapcsolatos szükségletek.

D. McClelland: tartalmi motivációs elmélet

Ő is három fő szükségletet azonosított: A teljesítményre -,  a hatalomra vonatkozót, valamint az „affilizációs”-nak elnevezett szükségletet (szeretet szükséglete)

Az eddigiekben bemutatott motivációs elméletek a szükséglet kielégítésére épülnek.

Állítottak fel motivációs elméleteket a más megközelítésekre alapozva:

– viselkedés alapú motivációs elméletek :

–         Skinner megerősítés

–         Locke cél-válaszás

–         Hunt –célmotiváció

– Munkahelyre készített mot. Elmlet: Hezeberg

– Racionális elméletek:

–         Festinger: méltányosság elmélet

–         Wrom: VIE elmélet (Elvárás, eszköz vegyérték)

Források:

http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_motivci_fogalma.html

http://www.scribd.com/doc/24574701/Pszichologiai-szoveggy%C5%B1jtemeny-BBT-Kolozsvar

Bernáth – Révész (szerk. 2002). A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest,

Share

A tudat fogalma és funkciói. Módosult tudatállapotok

0
Share

Általános pszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás

A tudat fogalma és funkciói. Módosult tudatállapotok

Kidolgozta Garda Ildikó

Mi a Tudat?

Kezdetben, úgy vélték, hogya  tudat = lélek

Introspekciós módszer (egyéni élmények felmérése) ó behaviorizmus (objektív mérések)

Figyelmen kívül hagyták a Pl.: az álmokat, meditációt, hipnózist

A tudat állapotai személyesek, szubjektívek. A tudatnak annyi elmélete van, ahányan megpróbáltak foglalkozni vele, így a definicióját illetően egységes megegyezés nincs.

Az ember tudatát alkotják az észleletei, gondolatai, érzései egy adott pillanatban

Módosult tudatállapotról akkor beszélünk, mikor a mentális működés megváltozik v. eltér a szokásosan átélt élményektől. Pl.: alvás, meditáció, hipnózis

A TUDAT FUNKCIÓI :

1.) Önmagunk és környezetünk folyamatos követése (monitorozás)

“A test érzékleti rendszerének elsődleges feladata, azaz a környezeti információk feldolgozása segít tudatosítani a környezetünkben és saját testünkben végbemenő eseményeket. Mivel az információtúlterhelés veszélye nélkül valószínűleg képtelenek lennénk az összes, érzékszerveinket ostromló ingerre egyformán odafigyelni, tudatunk bizonyos ingereket kiemel, más ingereket pedig figyelmen kívül hagy. A kiválasztott információ legtöbbször a környezeti vagy a belső világban bekövetkezett változásokat jelzi.” (Atkinson)

2.) Cselekedeteink kontrollja azért, hogy azokat összhangba tudjuk hozni a környezet eseményeivel

“A tudat másik funkciója cselekedeteink megtervezése, elindítása és vezérlése. Legyen a terv akár egyszerű és azonnal végrehajtandó (mondjuk barátaink megvendégelése), akár bonyolult és jövőre vonatkozó (a hivatásunkra való felkészülés), cselekedeteinket a bennünket körülvevő eseményekkel összhangban kell lebonyolítanunk és megszerveznünk. A tervezés során tudatunkban a még meg nem történt eseményeket majdan bekövetkezőkkel kell leképeznünk, azaz el kell képzelnünk a lehetséges forgatókönyveket, választanunk kell közülük, és meg kell tennünk a megvalósításukhoz szükséges lépéseket.” (Atkinson)

Tudatelőttes emlékek

Olyan emlékek, tudás, ismereteket, készségek, amelyek a tudatos figyelem körén kívül vannak, de a tudat számára hozzáférhetőek

Példa: a koktélparti jelenség

Szociálpszichológiai jelentőségük: pl. automatikus döntés és ítéletalkotás

Pszichoanalitikus elmélet

A fájdalmas emlékek nem hozzáférhetőek a tudat számára, mert az elfojtás révén a tudattalanba kerülnek. Ezek befolyásolják a viselkedésünket.

Megosztott tudat : gondolatok és emlékek lehasadnak (disszaszociálódnak) a tudatról. Általában gyerekkori traumák hatására.(Konfliktus leválasztása)

Többszörös személyiség: Előzőek hatására több személyiség váltakozik egyetlen személyben

Alvás mint módosult tudatállapot

Az alvás és az ébrenlét periodikusan ismétlődő életfolyamatok. Az alvás a központi idegrendszer pihenő állapota, amikor a külvilággal való folyamatos információs kapcsolat ideiglenesen megszűnik. Azt a felismerést, hogy az alvásnak több szakasza van, az agyi elektromos tevékenység megjeleníthetősége, az EEG tette kézzelfoghatóvá.

Alvás fázisai (REM)

Az alvásnak két fõ típusát különböztetjük meg: az egyik a gyors szemmozgással járó típus (Rapid Eye Movement = R.E.M.), a másik az ezzel nem járó típus (R.E.M. nélküli típus).
A REM nélküli típus 4 mélységi szintből áll, amit

1 –alfa hullámom megjelenése

2- alvási orsók

3-4 delta hullámok jellemeznek, ezek után  következik a REM szakasz
Az álmok jellegzetesen az utóbbiban figyelhetők meg.

Az alvás kezdõ szakasza szinte mindig R.E.M. nélküli típusú. Ebben a szakaszban nem alszunk mélyen, ezért könnyen felébredhetünk zajokra, vagy egyéb zavaró körülményekre. Ekkor mind a szemmozgás, mind pedig az izmok tevékenysége lelassul. Aztán belépünk az R.E.M. nélküli alvás második szakaszába, amikor a szemmozgás teljesen megáll. Ekkor az agyhullámok jellegzetes lassú mintát mutatnak, alkalmankénti gyorsabb hullámrészletekkel.

A  R.E.M. alvás közben a szem gyorsan mozog különféle irányokba. A légzés és a szívverés a vérnyomás megemelkedik. Az álmok jellegzetesen ebben a szakaszban figyelhetők meg. Az izmok átmenetileg „megbénulnak”.

A R.E.M. elsõ szakasza általában az elalvást követő egy – másfél óra után veszi kezdetét. Ezután az alvási szakaszok már ismétlődve követik egymást. Az éjszaka folyamán az R.E.M. szakasz egyre hosszabb lesz, míg az R.E.M. nélküli szakaszok időtartama akár 3-4-szer rövidebb. Reggelre már szinte kizárólag az R.E.M. nélküli első és második szakaszok valamint a R.E.M. szakasz marad meg. Összességében általában az alvásidőnk felét töltjük az R.E.M. nélküli alvás 1. és a 2. szakaszban, és az egyötödét a 3. és a 4. szakaszban, valamint ugyanennyit az R.E.M.-ben. (http://www.alvasportal.hu/index.jsp?target=alszunk)

Alvászavarok
Inszomnia: az alvás mennyiségével vagy minőségével való elégedetlenség

Narkolepszia: kóros aluszékonyság, REM-periódusok rohamszerű betörése az ébrenlétbe

Apnoé: légzéskimaradás alvás közben, ami vészhelyzeti rövid ébredést vált ki

Álomelméletek

Freud (1900) különbséget tesz az álmok látens és manifeszt tartalma között. Szerinte az álmaink a vágyainkat jelenítik meg.

Freud álomelméletének fő elemei:

-Vágyteljesítés: az elfojtott vágyak rejtett feldolgozása

– Látens álomtartalmak: az elfojtott vágyak szimbolikus formái

– Álommunka: a cenzor a látens tartalmat felismerhetetlenné alakítva hozza létre a manifeszt álomtartalmat

Tudatunk és hangulatunk módosítása

Pszichoaktív szerek: azok a kémiai anyagok (drogok), amelyek a viselkedést, a tudatot és a  hangulatot befolyásolják (depresszánsok, ópiátok, stimulánsok, halucinogének, cannabis)

E szerek rendszeres használata fizikai függőség (addikció) vezethet.

A függőség formái:

Tolerancia: egyre nagyobb mennyiségű szer szükséges ugyanakkora hatás kiváltásához

Elvonási tünetek: a szer elhagyását kellemetlen testi tünetek kísérik

Pszichológiai függőség: tanulás révén alakul ki

– Meditáció (jóga, zen)

A tudatállapot megváltoztatása rituálék és gyakorlat segítségével

Megnyíló meditáció: új élmények felé fordulás

Koncentrációs meditáció: aktív odafigyelés tárgyakra, szavakra vagy gondolatokra

– Hipnózis

Olyan reaktív állapot, amelyben a figyelem a hipnotizőrre és annak szuggesztióira irányul.

Egy társas interakció, amelyben az egyik ember (a hipnotizált) egy másik ember (a hipnotizőr) szuggesztióira megváltozott érzékeléssel, emlékezettel és akarati cselekvéssel reagál. Klasszikus esetben ez az élmény és a vele társuló viselkedés érzékcsalódással határos szubjektív meggyőződéssel és kényszerrel határos akaratvesztéssel társul. (Kihlstrom, 1985, 385-386.o.)

A hipnotikus állapot jellemzői :

-A viselkedésszervezés megszűnése

– A figyelem szokásosnál szelektívebbé válása

– Könnyen kiváltható gazdag fantáziatevékenység

-A realitásvizsgálat csökkenése és a valóság bizonyos fokú torzulásának elfogadása

– Fokozott szuggesztibilitás

– Gyakori poszthipnotikus amnézia

Forrás: Atkinson: Pszichológia

Share
Go to Top