Posts tagged Gestallt pszichológia

Alaklélektan

0
Share

Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Alaklélektan

Az alaklélektan más néven Gestalt pszichológia. Elnevezése a német Gestalt szóból származik, ami németül “alak”-ot jelent.

Az alaklélektan jelentősen hozzájárult a tanulás- és a problémamegoldás megismeréséhez. Elmondhatjuk, hogy napjaink kognitív pszichológiája, melynek szerves része a problémamegoldás, a Gestalt-pszichológiából fejlődött ki.

Főbb képviselői: Max Wertheimer, Wolfgang Köhler, Kurt Lewin, Kurt Koffka (Edgar Rubin, Bluma Zeigernik, Asch)

Paradigma:

“Az egész több, mint a részek összessége, és az egész a részekhez képest elsődleges”

Az ember észlelése arra törekszik, hogy a környezetében levő részeket kiegészítse vagy egyensúlyi helyzetbe hozza. Az egésznek vannak olyan tulajdonságai, amik az egészet alkotó különálló részekben nem fellelhetők.

A perceptuális csoportosítás elvei (szerveződési törvények az észlelésben):

  1. közelség elve – az egymáshoz közelebb eső elemeket egységbe szervezzük, egységként észleljük
  2. hasonlóság elve – az egyforma vagy hasonló elemeket összefüggő egészként fogjuk fel
  3. jó folytatás elve – a látvány felbontása során hajlunk arra, hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk, a legtakarékosabb elrendezéseket emeljük ki
  4. zártság elve – az egésszé szerveződésben a figura térben zárt jellege is fontos támpontot jelent
  5. közös sors törvénye – az egymással összhangban mozgó összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük

Figura (alak) – háttér

Ha a látómezőben elkülönítünk valamilyen “pozitív teret” (figura), elkerülhetetlenül létrejön egy ezt kiegészítő “negatív tér” (háttér) is. A figura és a háttér egymást kölcsönösen kiegészítő fogalmak: nem látnánk figurát, ha nem lenne egy olyan háttér, amely azt mintegy kívülről támogatja, s nem lenne háttér, ha nem létezne egy már meglévő figura, amelynek ez a maradéka.

A figura-háttér átbillenés – villámgyorsan lezajló folyamat: nincs átmenet.

A figura és háttér észlelése elsősorban a látásban nyilvánul meg, de egyéb érzékszerveinkre is működik:

  • látás: kép, pl. Rubin serleg
  • hallás: zene, Bach szólamok, kánon
  • fogalomalkotás: ha minden kék lenne, nem lenne mihez viszonyítani
  • szociálpszichológia: megkülönböztető értékű önjellemző tulajdonságok

Wolfgang Köhler kísérleteivel bizonyították a belátásos tanulás létezését, ez azt jelenti, hogy a felismerés egyik pillanatról a másikra következik be, más néven AHA-reakcióbak is hívják.

Kurt Lewin mezőelmélete

A mezőben jelen levő tárgyak felszólító jellegének játéka adja meg azokat az erőket, amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni. A mező egy belső pszichológiai tér, egymással kölcsönös függőségben levő elemek rendszere. Jó példa erra a randevú.

Frusztráció vizsgálatok:

1) akadály nélküli helyzet: (SZ-C) a mező egyéb tartományai semlegesek,a céltárgy pozitív felszólító jellegű. Meg kell közelíteni a céltárgyat.

2) problémahelyzet: (SZ-i C) a személy és a céltárgy közé valamilyen akadály merül fel,de nem zárja el teljesen az utat.A személy a belátásos tanulás által megoldja a céltárgy elérését.

3) Frusztrációs helyzet: (SZ-I-C) az akadály áthághatatlan,regresszió történik.

4) Konfliktushelyzet: C1-SZ-C2 Ha több egymással ellentétes de egyenlő erő egyidejűleg hat.

  • Ha mindkét erő pozitív, ha közeledünk az egyikhez, annak felszólító jellege nagyobb lesz, és a kezdeti egyensúly elbillen annak javára.(Buridán szamara) ez a pozitív felszólító jellegű konfliktus
  • Ha az erők két negatív jellegű tárgyhoz kötődnek, bármely tárgyhoz való közeledés,mindinkább ellenszenvesé teszi azt – ez a negatív felszólító jelleg
  • ambivalencia konfliktus: egyazon tárgynak egyidőben negatív és pozitív felszólító jellege van. Ez megoldathatatlan,  megoldás az egész elhagyása
Share

Alaklélektan

1
Share

Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Alaklélektan

Hochbauer Jenő által kidolgozva

  • -A korai elementarista pszichológia (amely szerint a lelki élet elemi összetevőkre bontható és ezeknek kombinációjával az egész rekonstruálható) szemben a Gestalt pszichológia az egész elsőbbségét fogalmazza meg. Szerintük a pszichológia az a feladata, hogy olyan szervező elveket feltárjon, amely az egészlegességért felelősek. A megismerő folyamatokat (észlelés, emlékezet, problémamegoldást) helyezte a vizsgálódásainak középpontjába.
  • -A megismerés kezdetén az összbenyomás áll,nem pedig az elemi részecskék halmaza. Ezt az észlelő viszi bele, akkor is ha ez nem származik valamilyen ingerlésből.

I.-Szerveződési törvények:

  • -Az észlelésben: Ez a Látás területén demonstrálható: A)közelség elve:az egymáshoz közelebb eső elemeket szervezzük egy egységbe. B)hasonlóság elve:az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő egészként fogjuk fel.C) a jó folytatás elve:az észlelésnél hajlamosak vagyunk arra,hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk. D)zártság elve:egésszé szerveződésben a zárt alakokat nehéz kibontani(4es) C)A közös sors törvénye:egymással összehangoltan mozgó összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük. (autó és vezetőjét egynek tekintjük)
  • -A megismerésben: Ha a látómezőnkben elkülönítünk valamilyen pozitív teret,elkerülhetetlenül létrejön egy azt kiegészítő negatív tér, az előbbi figura az utóbbi háttér. Ezek egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. (Rubin serleg) A figura és háttér játéka igen gyorsan lezajlik, nincs átmenet, egyszer serleg,egyszer arc. E játék megfigyelhető a zenében is, pl. dallam  akkord, vagy a fogalomalkotásban: pl. az hogy milyen ismertetőjegyekkel jellemezzük magunkat függ a kontextustól.

II. Tanulás – alaklélektani felfogásba.

Ezen a területen is az egészleges struktúrákat keresik. Köhler ezt már az alacsonyrendű állatoknál is kimutatta. (tyúk példa: világosszürke sötétszürke felület búzaszem, fehér világosszürke,fekete sötétszürke)az állat nem az elszigetelt ingerekre, nem az egyes színekre reagál, hanem  a világosságok viszonyaira, a struktúrára mint egészre.

  • -Belátásos tanulás: ugyanez az egészleges irányultság kimutatható a magasabb rendű emlősöknél. A csimpánzzal végzett kísérlete is ezt mutatja. A ketrecbe zárt csimpánznak kartávolságon kívül elhelyeztek egy banánt. A ketrecen belül volt egy bot. Nyújtózkodik a banánért sikertelenül. Amikor a banán és a bot egy látómezőbe kerül, a csimpánz bekotorja a banánt. E jelenség a belátásos tanulás,egyik pillanatról a másikra megy végbe, az észlelési mező hirtelen átszerveződik, úgy kezdi látni a botot meg a banánt mint amelyek összetartoznak. (más kísérlet:ketrec és a banán között akadály van)

III. Viselkedés-alaklélektani felfogásban.

  • -Lewin megkísérelt kidolgozni egy olyan integratív gondolatrendszert amely átfogná a viselkedés egészét. A „mező”egymással kölcsönös függőségben álló elemek rendszere. A cselekvések dinamikájából is származhatnak olyan igények, amelyek a viselkedés hajtóerővé válhatnak.(keresztrejtvény megfejtése éppoly kínzó igényt jelenthet mint a szomjúság) ezek a kvázisükségletek.
  • -a mező egyes elemei  az indítékok tükrében más-más felszólító jelleget kapnak. (kancsó víz az iszákos ember és a szomjas ember számára mást jelent)
  • -A mezőben jelen lévő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja meg azokat az erőket amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni.
  • -Zeigarnik-jelenség: A kísérleti személyeknek egyszerű feladatokat kellet elvégezniük. Egyik felét valamilyen ürüggyel megszakították, a másik felét nem. A felidézés során a félbeszakított csoport jobban emlékeztek. A befejezés önálló kváziszükségletté vált.
  • -Telítődés: kísérlet: a kísérleti személyeknek egy végeláthatatlan egyszerű feladatot kellet végrehajtaniuk. Eleinte derűsen,majd kiegészítő elemekkel tarkítva,végül dühkitörés következet. Az idő elteltével a kísérleti személyek telítődtek, és egy pozitív felszólító feladatból negatív lett.
  • -Egyik nevezetes kísérlete a frusztráció volt. Óvodás gyerekeket engedtek játszani a szokásos játékaikkal, és egy izgalmas tárgyal. Egy idő után az izgalmas tárgyat egy ráccsal különítették el. Játékuk nívója visszaesett,gyakori lett náluk az ujjszopás és a sírás. Működésbe lépett a regresszió. Lewin elmélete szerint(ellentétbe az eddigi behaviorista frusztráció=agresszió felfogással szemben) a frusztráció eredménye a regresszió,vagyis egy korábbi fejlődési szintre való visszaesés. Ennek többféle megnyilvánulási formája tapasztalható,az agresszió csupán ezek egyike.
  • -Lewin féle pszichikus helyzetek:

1)akadály nélküli helyzet: (SZ-C) a mező egyéb tartományai semlegesek,a céltárgy pozitív felszólító jellegű. Meg kell közelíteni a céltárgyat.

2)problémahelyzetben: (SZ-i C) ,a személy és a céltárgy közé valamilyen akadály merül fel,de nem zárja el teljesen az utat.A személy a belátásos tanulás által megoldja a céltárgy elérését.

3)Frusztrációs helyzet:(SZ-I-C)az akadály áthághatatlan,regresszió történik.

4)Konfliktushelyzet:C1-SZ-C2, Ha több egymással ellentétes de egyenlő erő egyidejűleg hat.- Ha mindkét erő pozitív , ha közeledünk az egyikhez ,annak felszólító jellege nagyobb lesz,és a kezdeti egyensúly elbillen annak javára.(Buridán szamara)ez a pozitív felszólító jellegű konf.-Ha az erők két negatív jellegű tárgyhoz kötődnek, bármely tárgyhoz való közeledés,mindinkább ellenszenvesé teszi azt.ez a negatív felszólító jelleg.- ambivalencia konfliktus:egyazon tárgynak egyidőben negatív és pozitív felszólító jellege van. Ez megoldathatatlan,a megoldás az egész elhagyása

Share
Go to Top