Posts tagged hallás

Érzékleti modalitások: a hallás

0
Share

Általános pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás

Pölczman Ildikó által kidolgozva

A látás után a második legfontosabb érzékelésünk a hallás. A hallás ingere a hang, ami a tárgyak mozgása által a levegőben történő nyomásváltozással jön létre.

A hang 2 legfontosabb fizikai vonása:

1. Frekvencia  Hz

2. Intenzitás    dB

Az emberi fül 20-20.000 Hz rezgésszámú hangot képes érzékelni.

Hangintenzitás példái:

0-70 dB  csendtől az utcai zajig

70-90 dB  csúcsforgalom, éttermi zaj, kamionzaj

100 dB  légkalapács

120 dB rockkoncert, mennydörgés

140 dB sugárhajtású repülő

180 dB rakétaindítás

A hallás szerve : a fül           A fül észei: Külső fül, Középfül, Belső fül.

A fül több mint 1millió mozgó alkatrészével a test legkomplexebb apparátusa.

A hallást az ember számára az teszi különösen fontossá, hogy a legfontosabb kommunikációs eszközünk, a beszéd egyik összetevője.

A gyerekek hallása, hallókérgének kialakulása javarészt párhuzamos a beszédfejlődéssel.(kicsit megelőzi) A hallás kritikus periódusa a beszédre vonatkozóan 3 éves korig tart.

A hallás folyamata: Hangrezgés-Külső fül-Hallójárat-Dobhártya-Középfül-Hallócsontocskák-Belső fül folyadéka-Hártyás csiga-Corti Szerv-VIII.agyideg-Hallóközpont

A hallóőályák mindkét fülnél mindkét agyféltekébe eljutnak és több idegmagban átkapcsolódva érkeznek a hallókéreghez.

Mechanikai ingerből elektromos impulzus: A szőrsejtek membránjaiban az ioncsatornák áteresztőképessége megváltozik mivel a folyadék mozgásba hozza a sztereocilliumokat( csoportot képező sejtnyúlványok, ezek is szőrsejtek).Þ Az idegi impulzusokká alakított ingerületet a bipoláris érzősejtek az agytörzsbe szállítják.ÞEz a középagyba jut át, aminek sejtjei feldolgozzák a hang irányát, a frekvenciaváltozásokat.ÞTalamuszba jut. Innen már frekvenciaosztályozás szerint jut tovább a hanginformációÞ a Hallókéreg elsődleges oszlopaiba, halántéklebeny felső tekervényeibe.

A hangforrás térbeli helyzetét: A 2 fülből érkező azonos hangok által aktivált neuronok határozzák meg.

A hallókéreg szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrelÞ zenei hang+érzelem.

A hallás és a beszéd:

Az embert érő hangingerek fontos forrása a beszéd. Ezek a hangok is először a hallóközpontba, majd onnan a bal halántéklebeny Wernicke-területre.Itt: halott és olvasott beszéd megértése.

A látómezőből az írott szöveg képe a gyrus angularis-ban alakul át auditív ingerekre, ezután jut a Wernicke-területre. Itt zajlik a beszéd elsődleges megformálása majd kerül át a bal homloklebeny hátsó részébe, a Broca-központba, majd a motoros kéregbe, ami a gégét, ajkat, nyelvet vezérli.

A Wernicke-mező sérülése esetén a teljes beszédtevékenység károsul. A Broca-terület sérülése csak a beszédkészséget csökkenti vagy szünteti  meg, de a beszéd megértését nem.

A motoros és érzőközpontok a 2 agyféltekében szimmetrikusan helyezkednek el, a beszédközpont az emberek 95%-nál a bal agyféltekében van, függetlenül jobb vagy balkezes-e.

Az auditoros feldolgozás elméletei:

Hely-és frekvenciaelméletek.

Békésy György( 1940) -1960 Nobel-díj

Elmélete szerint a magas frekvenciák az alaphártya távolabbi részeit ingerlik, ezt helyspecifikus ingerlésnek nevezzük.

A helyelméletek szerint: a különböző frekvenciák a csiga különböző részeit ingerlik. Ez nem magyarázza azt a jelenséget, amikor az alacsony frekvencia az egész alaphártyát megrezegteti.

A frekvenciaelméletek szerint: pedig az egyes frekvenciáknak a hallóideg azonos számú kisülése felel  meg. Ez viszont azt nem magyarázza, hogy a magas frekvenciáknak túl nagy számú kisülést kellene imitálni.

 

Share

A hallókészülék

0
Share

Gyógypedagógia, 30. tétel, pszichológia távoktatás

A hallókészülék

Tóth Judit jegyzete alapján

diagnózis › hallókészülék: felerősíti, változtatja a hangokat

mikrofon › elektromos jelekké alakulnak › erősítő › hangszórón át a füljáratokba

A hallókészülés típusai:

  • fülmögötti készülék (fülbe vezetett oliva),
  • csoportos (osztályban),
  • infravörös rendszerű (integrált hallássérülteknek),
  • cochleáris implantáció (elpusztult szőrsejtek helyett a csigába ültetett elekrtódák vezetik tovább a hangot)
Share

A hallásmérés

0
Share

Gyógypedagógia, 29. tétel, pszichológia távoktatás

A hallásmérés

Tóth Judit jegyzete alapján

szűrőtesztek( hallássérülés kiszűrése)

diagnosztikus vizsgálatok – audiométerrel:

1. tiszta hang vizsgálat, hallásküszöb – fájdalomküszöb (a legnagyobb hangerő, amit fájdalommentesen hall)

2. beszéd-audiometriás vizsgálat (szavak észlelése, beszédértés): beszéd hallásküszöb ( a legkisebb erősségű beszéd, amit 50%-ban ért)

korai diagnózis: szülői megfigyelés (hallási figyelmetlenség)

reflexek elmaradása› reflexaudiometria ( BERA)

szubjektív vizsgálatok: a figyelem elvonására alapuló vizsgálat ›hangforrás iránya

Share

A hallássérülés fogalma

0
Share

Gyógypedagógia, 28. tétel, pszichológia távoktatás

A hallássérülés fogalma

Tóth Judit jegyzete alapján

a hallás a legfontosabb érzékszerv, telereceptor: permanensen minden irányból közvetít

a kapsolattartás fő eszköze

a hallás bonyolult folyamat:

hang (rezgés) › hallójáraton át a dobhártyához › mechanikus rezgéssé alakul › belső fülben a hallóreceptor (Corti szerv: érzékelő szőrsejtekből) összetevőire bontja › ingerületté alakul › idegrostokon át az agyközpontba jut

a hallóközpont szintetizálja, tudatosítja, azonosítja, raktározza és felidézi a hangot

A hallást a folyamat bármely pontján károsodás érheti » hallássérülés

A hallássérülés osztályozása:

1. súlyosság szerint:

  • enyhe nagyothallás (beszédhibás)
  • középsúlyos-(hangtorzítás, kihagyás)
  • súlyos nagyothallás (alig érthető beszéd)
  • siketség (a hangérzékelés teljes hiánya)

2.a károsodás területe szerint:

  • vezetéses (az inger nem jut el a receptorsejthez)
  • recepciós, idegi eredetű (ingerületképzés sérül)
  • percepciós hallászavar (nem tudja értelmezni az ingerületet)

hallásküszöb: minimális hangerő, amit hall

frekvencia (hangmagasság), rezgési amplitudó (erősség) decibel (dB)

Share

A hangerő érzékelése

0
Share

Neuropszichológia, 29. tétel, pszichológia távoktatás

A hangerő érzékelése

A hallásban érzékenyebbek vagyunk a közepes frekvenciákra, mint a hallható frekvenciatartomány bármely végére eső hangokra.

Ez elsősorban a külső és középfük hanghatásainak köszönhető.

Halláskárosodás

  • középfül gyente vezetőképessége miatt minden frekvencián ugyanannyival emelkedik a küszöb – vezetési károsodás
  • A küszöbnövekedés egyenetlen, a nagyobb frekvenciáknál fokozottabb – belső fül károsodása, szőrsejtek roncsolódnak (nem regenerálódnak) – szenzoros-neuronális károsodás – öregek, rockzenészek, repülőtéri dolgozók, pneumatikus fúróval dolgozók.

A két fülben vannak hangvezérlési különbségek.

A hangirányok: a hang felőli fülünkkel jobban hallunk. Ez nem hátrány, hanem előny, mert be tudjuk azonosítani a hang forrását.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A HANGERŐ ÉRZÉKELÉSE

A HANG A TÁRGYAK MOZGÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉPPEN JÖN LÉTRE. A TÁRGY ELŐTTI LEVEGŐMOLEKULÁK ÖSSZENYOMÓDNAK, A LEVEGŐBEN TÖRTÉNŐ NYOMÁSVÁLTOZÁS EREDMÉNYEZI A HANGOT.

HALLÁSNÁL, ÉPPÚGY MINT LÁTÁS  SZEMPONTJÁBÓL EGYES HULLÁMHOSSZOKRA ÉRZÉKENYEBBEK VAGYUNK.

A HANGOK PSZICHOLÓGIAI MINŐSÉGÉHEZ A HANGMAGASSÁGON KÍVÜL A HANGERŐ TARTOZIK.

A HANG ERŐSSÉGE A HANGHULLÁM AMPLITUDÓJÁVAL, MAGASSÁGA A FREKVENCIVAL VAN ÖSSZEFÜGGÉSBEN. MINÉL NAGYOBB AZ AMPLITUDÓ, ANNÁL HANGOSABB A HANG. VISZONT A FREKVENCIA IS BEFOLYÁSOLJA A HANGOSSÁGOT, MIVEL A HALLÁSKÜSZÖB BIZONYOS FREKVENCIÁKON MÁS ÉS MÁS.

A HANGERŐ ÉRZÉKELÉSÉNEK ALAPJA AZ AMPLITUDÓ ( DECIBEL) A KÜSZÖB FELETTI HANG 10 DECIBELES VÁLTOZÁSA 10x-ES, 20 DECIBEL 100x-OS, A 30 DECIBELES 1000x-ES HANGERŐNÖVEKEDÉSNEK FELEL MEG.

A FIATAL FELNŐTT 20 ÉS 20000 HZ KÖZÖTTI FREKVENCIÁT KÉPES ÉRZÉKELNI. ÉRZÉKENYSÉGÜNK  1000 HZ KÖRÜL A LEGNAGYOBB. EZ CSÖKKEN A HALLHATÓ FREKVENCIATARTOMÁNY SZÉLSŐ ÉRTÉKEIHEZ KÖZELEDVE.

A JOBB ÉS BAL FÜL ÁLTAL ÉSZLELT INTENZITÁS NEM AZONOS, BÁR A KÜLÖNBSÉG FINOM. JOBB IRÁNYBÓL ÉRKEZŐ INGER ESETÉN A JOBB FÜLBEN ERŐSEBBEN HALLJUK. MIVEL FEJÜNK „HANGÁRNYÉKKÉNT” VETÜL MÁSIK OLDALI FÜLÜNKRE. UGYANAKKOR EZ SEGÍT BENNÜNKET ABBAN, HOGY A HANGFORRÁS IRÁNYÁT PONTOSAN AZONOSÍTANI TUDJUK.

A TÚL ERŐS INGER HALLÁSKÁROSODÁST OKOZHAT. EZ 2FÉLE LEHET:

  1. KÖZÉPFÜL GYENGE VEZETŐKÉPESSÉGE A HALLÁSKÜSZÖB MEGEMELKEDIK MINDEN FREKVENCIÁN
  2. 2. SZENZOROS-IDEGI KÁROSODÁSNÁL  A BELSŐ FÜL SÉRÜLT

A KÜSZÖBNÖVEKEDÉS EGYENETLEN, ÁLTALÁBAN A MAGAS HANGOKNÁL JELENTKEZIK.

Share

Hallás, hanghullámok, hallórendszer

0
Share

Neuropszichológia, 28. tétel, pszichológia távoktatás

Hallás, hanghullámok, hallórendszer

A hang a tárgyak mozgásából vagy rezgéséből származik. A levegőmolekulák egymáshoz nyomódnak. A nyomásváltozás áramlik a levegőben – hasonlít a víz fodrozódásához.

Egyszerű hang – szinuszhullám

szinusz hullám, hanghullám

szinusz hullám, hanghullám

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hull%C3%A1mhossz

A bonyolultabb hangok felbonthatók egyszerű hangok összegére.

Hz – Hertz – másodpercenkénti rezgésszám – frekvencia

intenzitás – decibel – amplitúdó – Db – 0-180 (rakéta)

Hallórendszer

fülek, agy részei, összekötő idegpályák.

A hallás a hangok érzékelése.

Két részből áll: az egyik erősíti és továbbítja a hangot a receptorokhoz

Továbbítórendszer: a külső fül (fülcimpa, hallójárat), középfül (dobhártya, 3 halócsontocska: kapalács, kengyel, üllő) -> továbbítja és felerősíti a hangot.

Transzdukciós rendszer:

csiga (feltekert cső alakú csont, folyadékot tartalmaz) -> alaphártya-> receptorok -> szőrsejtek -> nyomásváltozás -> folyadék -> alaphártya rezeg -> szőrsejt elhajlik -> elektromos impulzus

Egyetlen szőrsejthez hallóidegek sokasága kapcsolódik.

Hallóideg:

A szőrsejtekhez kapcsolódó idegsejtek hosszú axonjai, 31000 neuron (Yoest, Nelson, 1985)

A hallópályák a két fülből mindkét agyféltekébe eljutnak és több idegmagban is átkapcsolódnak mielőtt elérik a hallókérget.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A HANG ÉS HANGHULLÁMOK

A HANG A TÁRGYAK MOZGÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉPPEN JÖN LÉTRE. A TÁRGY ELŐTTI LEVEGŐMOLEKULÁK ÖSSZENYOMÓDNAK, A LEVEGŐBEN TÖRTÉNŐ NYOMÁSVÁLTOZÁS EREDMÉNYEZI A HANGOT.

A HANGHULLÁM A LEVEGŐ NYOMÁSÁNAK AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN KIRAJZOLÓDÓ GÖRBÉJE. SZINUSZGÖRBE ESETÉN TISZTA HANGRÓL BESZÉLÜNK.

A HANGHULLÁM 3 JELLEMZŐJE: AMPLITUDÓ, FREKVENCIA, HANGSZÍN

A HULLÁMOK AMPLITÚDÓJA (DECIBEL) AZ AMPLITUDÓ A NYOMÁS-IDŐ GRAFIKON  CSÚCSAI ÉS VÖLGYEI KÖZTI NYOMÁSKÜLÖNBSÉG. A HANG INTENZITÁSÁT, A HULLÁMOK MP-KÉNTI GYAKORISÁGA PEDIG A FREKVENCIÁT(HERZ) ADJA. EZ A HANGMAGASSÁG ÉRZÉKELÉSÉNEK ALAPJA.

A HANGSZÍN: A HANGOK KOMPLEXITÁSÁNAK SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYE. TISZTA HANGOT A HANGVILLÁN KÍVÜL NEMIGEN ÉRZÉKELHETÜNK, AZ EMBER, AZ ÁLLAT, A TERMÉSZET HANGJAI KOMPLEXITÁT MUTATNAK.

A LEGTÖBB ZENEI HANGNAK VAN EGY ALAPFREKVENCIÁJA, AMI MEGHATÁROZZA A HANG MAGASSÁGÁT. HA EHHEZ BIZONYOS SZÁMÚ HARMÓNIKUS REZGÉS ADÓDIK, MEGADJÁK A HANGSZÍNT/HANGMINŐSÉGET. EZ TESZI LEHETŐVÉ H. MEGKÜLÖNBÖZTESSÜK A HANGSZEREKET AKKOR IS HA AZONOS HANGON SZÓLALNKA MEG.

AZ ISMÉTLŐDŐ MINTÁZATOT MUTATÓ  REZGÉSEKET ZENEI HANGKÉNT, A NEM PERIODIKUS NEM ISMÉTLŐDŐ MINTÁZATOT ZAJKÉNT ÉRZÉKELJÜK.

Share

Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.

1
Share

Neuropszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás

Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.

Az érzékleti modalitások az egyes érzékletek.

Az érzékleti modalitások legfőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira.

A legérzékenyebb a látás (Hecht, Schlaer és Pirenue, 1942) annyira érzékeny, amennyire fizikailag lehetséges.

1 foton -> 1 molekula

Abszolut küszöb

Annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározára, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától.

Az abszolut küszöb meghatározásának a módszere: pszichofizikai módszerek: ki kell választani egy küszöb örüli ingert és azt változtatja -> amíg a kísérleti személy 50%-ban detektál.

Abszolut küszöbök

  • Látás: gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszaka
  • Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
  • Ízlelés: 1 teáskanál cukor 9 liter vízben
  • Szaglás: 1 csepp parfüm 6 szobányi térfogató levegőben
  • Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve

Az abszolut küszöbök egyénenként és egyénen belül is változhatnak.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Az érzékleti modalitások közös jellemzői, érzékenység, abszolút küszöb

Érzékenység a környezet változásaira – érzékleti modalitásaink egyik legfeltűnőbb vonása.

  • 5 érzékletünk minimális észlelhető ingernagyság becslése:

Érzéklet

Küszöb
Látás Gyertyaláng 50 km-ről, tiszta éjszaka
Hallás Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
Ízlelés Egy teáskanál cukor 9 l vízben
Szaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú levegőben
Tapintás Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve

Abszolút küszöbök. Különböző érzékleti modalitások abszolút küszöbeink megközelítő értékei. /Galanter, 1962/

Példa a látásból:Az emberi látás aannyira érzékeny, amennyire csak fizikailag lehetséges

Hecht és munkatársai kimutatták, hogy az ember képes észlelni egy 100 fotont tartalmazó fényvillanást. Ebből csak 7 éri el a szemben azokat a molekulákat, amelyek a fényt láthatóvá teszik / mindegyik különböző molekulára hat/

A szem fényre fogékony egysége /egy molekula/ tehát a fényenergia lehetséges legkisebb mennyiségére is érzékeny.

Abszolút küszöb: legkisebb ingererősség, amit még észlelni tudunk

– a legáltalánosabb módszer egy érzékleti modalitás érzékenységének mérésére, annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározása, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától

– az abszolút küszöb a pszichológusok megállapodása szerint az az ingerérték, melyet az esetek 50%-ban észrevesznek, azaz detektálnak.

– az abszolút küszöb egyénről egyénre jelentős mértékben változhat, még egy személyen belül is különbözhet különböző időpontban, a személy fizikai és motivációs állapotától függően.

Pszichofizikai módszerek – az érzékleti modalitások érzékenységének mérésére használt módszerek

Az egyik gyakran használt módszerben a kísérletvezető kiválaszt egy ingersorozatot, amelynek erőssége az ingerküszöb körül ingadozik. Az ingereket aztán egyenként, (kvázi-random elrendezésben mutat­ják be), biztosítva ezzel, hogy minden inger elég gyakran forduljon elő.

Minden bemutatás után a kísérleti személynek jeleznie kell, igen vagy nem válasszal, hogy észlelte e az ingert. Sokszor bemutatnak minden ingert és minden ingernagyságra meghatározzák az „igen” válaszok arányát. Az eredményt pszichometriai függvényben ábrázoják.

Share

Érzékelés, észlelés

0
Share

Neuropszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás

Érzékelés, észlelés

Az arcunk a testünkön hordozott bonyolult érzékelőrenszer, amely lehetővé teszi, hogy felfedezzük a külvilágot. Szemünk lát, fülünk hall, orrunk szagol. Az általunk érzékelt violág nem azonos azzal, amit más fajok érzékelnek.

Érzékletek: egyszerű ingerek (pl. vörös fény)

Észleletek: az érzékletek integrációi (pl. tűzoltóautó)

Érzékelési folyamatok: érzékszervek és az idegrendszer perifériás szintjei

Észlelési folyamatok: az idegrendszer magasabb szintjei

Érzékletek:

  • látás
  • hallás
  • szaglás
  • ízlelés
  • tapintás (nyomás, hő, fájdalom, érzékelés)
  • testérzékelés

Érzékletek: érzékleti modalitások

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share
Go to Top