Posts tagged idegrendszer

Az idegrendszer felosztása

0
Share

Neuropszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás

Az idegrendszer felosztása

Anatómiai felosztás

  • Központi idegrenszer
    • agyvelő
    • gerincvelő
  • Környéki idegrendszer (perifériás): az agyat a test többi részével köti össze
    • gerincvelői idegek
    • agyidegek
    • perifériás dúcok

Élettani felosztás

  • Vegetatív idegrendszer
    • szimpatikus működés
    • paraszimpatikus működés
  • Szomatikus idegrendszer
    • mozgó működés
    • érző működés

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Az idegrendszer felosztása

Az idegrendszer két nagy részre osztható:

  1. A központi idegrendszer: – az agy és a gerincvelő idegsejtjeit foglalja magába.
  2. A perifériás idegrendszer: – az agyat és a gerincvelőt a test többi részeivel összekötő idegekből áll.

–                                 szomatikus idegrendszer: a szenzoros receptorok, az izmok és a test felülete között szállítanak oda vissza információkat

–                                             vegetatív idegrendszer: a zsigereket és a mirigyeket köti össze.

A szomatikus idegrendszer érzőidegei a bőrről, az izmokról és az ízületekről szállítják a külvilág információit a központi idegrendszerbe, pl. nyomás, fájdalom, hőmérséklet változása.  Mozgatóidegei pedig a központi idegrendszertől a test izmaihoz szállítanak impulzusokat, ahol valamilyen mozgást kezdeményeznek. Az összes izom, akár akaratlagos vagy önkéntelen mozgásban vesznek részt, a szomatikus idegrendszer mozgatóidegei szabályozása alatt állnak.

A vegetatív idegrendszer olyan folyamatokat szabályoz, mint: a légzés, szívverés és az emésztés.

A testet és az agyat összekötő idegrostok, nagy része a gerincvelőben húzódik és a csigolyák védő burkot alkotnak körülöttük. Egyszerű inger-válasz reflexek a gerincvelőben játszódnak le.

Például a térd reflex, amikor megütjük a térdkalács elülső részéhez futó ínt, a hozzá tapadó izom megnyúlik és az izomban lévő érzékelő sejtek a szenzoros neuronokon keresztül értesítik a gerincvelőt.

A szenzoros neuronok a gerincvelőben kapcsolódnak a motoros neuronokhoz. Az izom irányába azonnal visszafut a láb kiegyenesítésére a parancs. Ezt a folyamatot a gerincvelő önállóan is le bonyolíthatja, az agy közreműködése nélkül. A magasabb idegi központok azért ezt módosíthatják.

Pl. ha összekulcsoljuk a kezünket úgy ütjük meg a térdet, még nagyobbat rúgunk, vagy ha arra gondolunk, hogy nem bírjuk moccantani sem térdünket, akkor meggátolhatjuk a reflex működését.

Share

Gliasejtek

0
Share

Neuropszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás

Gliasejtek

10-szer, 50-szer több gliasejt van, mint neuron

A gliasejtek szerepe

  • támasztó szerep
  • tápanyagokat juttatnak a neuronokhoz
  • eltüntetik a neuronok bomlástermékeit
  • megemésztik az elhalt neuronokat
  • szabályozzák az extracelluláris tér méreteit
  • a neuronok mielinizációját biztosítják (Schwann-sejtek)
  • csak nyugalmi potenciált mértek bennük, akciós potenciált nem

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Gliasejtek

Az idegsejtek mellett az idegrendszer  a neuronok között, vagy azok körül tartalmaz nem idegi sejtet. Ilyen a gliasejt a szervezetben 10-szer több gliasejt található mint idegsejt.

Az elnevezését az elsődleges funkciójából eredően kapta, mivel feladata az idegsejtek rögzítése, görögül a glia=ragasztó-t jelent.

A központi idegrendszerben 3 féle  gliasejt van:

-mikroglia – eltakarító sejtek, amelyek az erekből lépnek az idegrendszerbe.

-oligodendrogliocita – mielinképzésben vesznek részt (Schwann) a mielin egy lipoprotein, jó elekrtomos szigetelő. A Schwann hűvelyhez hasonlóan a mielin hűvely sem folytonos.

-asztrocita  -az agy ereivel lép kapcsolatba és részt vesz a neuron táplálásban

A jeltovábbítási funkció megtartása érdekében nem csak az elhalt neuronokat fagocitálják (felfalják), hanem az agy anyagcsere termékeit is eltüntetik, így fontos szerepük van a szervezet védekezésében.

A fent említett funkciókon túl, még szabályozzák az extracelluláris tér méreteit.

Csak nyugalmi potenciált mértek bennük. Akciós potenciált nem.

Amikor a neuronok velőshűvelyei sérülnek (betüremkedik a Schwann féle sejtek sejthártyája) Alzheimer kórt okoz.

Share

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

0
Share

Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Idegsejt = neuron = az idegrendszer alapegysége

A neuronok száma: mintegy 100 billió

A neuronok mérete:

  • a legkisebb 4 mikron átmérőjű
  • a legnagyobb 100 mikron is lehet

A neuronok alakja: változatos, tobbnyire hosszukas, gomb vagy csillag alaku

A neuronok sajátosságai:

  • dendritekkel és axonokkal rendelkeznek
  • kommunikálnak egymással
  • neurotranszmittereket tartalmaznak

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Az idegrendszert felépítő idegszövet, idegsejtekből (neuron).

Mérete: A neuronok nagysága 5-150μm. Legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelői motoros sejtek.

Alakja: változatos, a sejttestről kiinduló dendrit nyúlványok számától és ágaitól függően, találunk kerek, orsó, piramis és csillag alakú idegsejteket. A különböző sejtformák a funkcionális specializálódással függenek össze. Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4 csoportba osztjuk: uni-,bi-,pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek. Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a multipoláris(soknyúlványú) idegsejt.

Sajátosságai : ingerlékenység és ingerületvezetés.

Inger hatására, lehet az :fény, hő, mechanikai,kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt, válaszol ,ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik, ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás).stb.

Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük ingerületvezetésnek.

Erősségük szerint az ingerek lehetnek:

Küszöb alatti – nem képesek ingerületet létrehozni.

Küszöbinger – a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki..

Küszöb feletti inger – erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.

Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az idegszövet és viszont.

Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni. Az inger ki váltása az intenzitás és idő függvénye.  Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak nevezzük, ami nem más mint a küszöbinger. A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál rövidebb a kronaxiája és fordítva.

A neuronokat funkciójuk alapján  3 csoportba soroljuk:

– szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez.

– motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).

– interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz továbbítják.

A neuronok között, vagy azok körül előfordulnak nem idegi sejtek  A gliasejtek, amelyek10-szeresei a neuronoknak. Szerepük a neuronok rögzítése, de táplálják a neuronokat és az elhaltakat pedig felfalják.

Az idegsejtek elhelyezkedése

A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége. Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok(nucleus) formájában helyezkednek el. A gerincvelőben az idegsejtek abelső zónában, kívűlről fehérállománnyal körülvéve fekszenek. A központi idegrendszeren kívűl az idegsejtej idegdúcokat (ganglion) képeznek.

A tudomány jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.

Share
Go to Top