Posts tagged inger

A fókuszált figyelem

0
Share

Általános pszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás

Antal Erika által kidolgozva

A fókuszált figyelemmel kapcsolatos kutatások azt vizsgálják, hogy az emberek milyen hatékonysággal képesek bizonyos bemeneteket kiválasztani több inger közül. A vizsgálat módszere általában az, hogy a kísérleti személynek egyidejűleg két vagy több ingert mutatnak és arra kérik őket, hogy csak az egyikre válaszoljanak. Fontos megkülönböztetni a fókuszált figyelmet a megosztott figyelemtől; ez utóbbit úgy vizsgálják, hogy a kísérleti személynek minden ingerre kell figyelnie és válaszolnia. A megosztott figyelem vizsgálata tehát feldolgozási korlátainkról, a figyelmi mechanizmusok kapacitásairól ad információt.

Szinte minden fókuszált figyelemmel kapcsolatos kutatás a hallási és a vizuális modalitással foglalkozik:

-A fókuszált hallási figyelmet a nagyrészt a követési (vagy shadowing) technikával vizsgálják:

Az első kutatásokat Cherry végezte. Igen nagy hatással volt rá a koktélparti probléma; hogyan tudunk egyetlen beszélgetést követni még akkor is, amikor egyszerre több ember beszél? Felfedezte, hogy a minket érdeklő szöveg kiválasztásában fizikai külöbözőségeket használunk fel: ilyenek a beszélő neméből adódó különbségek, a hang intenzitása, térbeli helyzete… Ezt bizonyítja, hogy a kísérleti személyek képtelenek voltak szétválasztani két egyidejűleg hallott szöveget, ha mindkettőt ugyanaz a hang mondta. Cherry követési kísérletében az egyik hallási ingert hangos ismétléssel kellett követni, miközben a másik üzenetet folyamatosan játszották a másik fülbe. Azt találta, hogy a figyelmen kívül maradt hallási információ szinte semmilyen feldolgozáson sem ment keresztül; a kísérleti személyek még azt is ritkán észlelték, hogy mikor szól idegen nyelven vagy hátulról visszafelé. Ezzel ellentétben a fizikai változásokat (pl. tiszta hang beillesztése) szinte mindig detektálták.

Broadbentre nagy hatással volt ez az ún. követési paradigma és emellett igencsak inspirálta egy másik kísérlet is, melyben három számjegypárt játszottak le dichotikusan a kísérleti személyeknek, vagyis három számjegyet hallottak egymás után az egyik fülben, s eközben három másik számjegyet a másik fülben. A kísérleti személyek egyértelműen aszerint idézték fel a számokat, hogy melyik fülbe érkeztek, s nem párok szerint. Ezeket az eredményeket a következő feltételezések segítségével magyarázza Broadbent elmélete:

-két egyidejűleg bemutatott inger azonos időben egy érzékelő puffertárba jut be

-a két bemenet közül aztán az egyik, fizikai jellemzői alapján egy szűrőn megy keresztül, míg a másik bemenet a pufferban marad további feldolgozás céljából

-a szűrő ahhoz szükséges, hogy megakadályozza a korlátozott kapacitással rendelkező későbbi feldolgozó mechanizmusok túlterhelését.

Így már könnyen értelmezhetők Cherry eredményei; a figyelmen kívül maradt ingert a szűrő elutasítja, így az csak minimális feldolgozáson megy keresztül. A dichotikus feladatban pedig a szűrő az alapján különbözteti meg a bemeneteket, hogy melyik fülbe érkeztek.

Ennek ellenére Broadbent elméletét is lehet kritizálni, nem tudja ugyanis megmagyarázni azt, hogy valójában a figyelmen kívül hagyott ingerek elemzése sokkal alaposabb mint gondolnánk. Ezt bizonyítják az alábbi példák:

-Ha sokat gyakoroljuk a követést (ezt tette Neville Moray, a terület szakértője), idővel képesek vagyunk jól detektálni a nem figyelt üzenet elemeit is.

-Ha a két egyidejűleg bemutatott inger különbözik egymástól (Orwellt kell olvasni és közben képeket és nem szavakat kell tanulni, akkor mindkettőt fel tudjuk dolgozni és nem érvényesül Broadbent szűrőelmélete.

-A jelentést tudatosság nélkül is fel lehet dolgozni; ezt vizsgálta Von Wright. Galvanikus választ észleltek a kísérleti személyek bőrén a figyelmen kívül hagyott üzenetben egy korábban elektrosokkal összekapcsolt szó jelent meg, ez azt jelenti, hogy a figyelmen kívül hagyott üzenetet is feldolgozták mind jelentés, mind hangalak szempontjából, annak ellenére, hogy ennek nem voltak tudatában.

-Végül Gray és Wedderburn azt találták, hogy a dichotikus feladat módosításával jelentősen megváltozhat a felidézés sorrendje; az egyik fülbe azt játszották, hogy: ki 6 ott?; a másikba pedig azt, hogy: 4 megy 1. Ekkor a kísérleti személyek nem fül szerint idézték fel a bemeneteket, hanem az inger jelentése alapján; ki megy ott ? és 4 6 1.

Milyen alternatív magyarázatok léteznek a fenti eredményekre?

-Treisman szerint a figyelmen kívül hagyott információ csupán módosul vagy csökken. Az inger elemzése egy hierarchián keresztül szisztematikusan történik (fizikai jellemzők, szóelemzés, nyelvtani szerkezet, jelentés elemzése). Ha az elégtelen kapacitás nem teszi lehetővé a teljes elemzést, akkor a hierarchia tetején lévő elemzési szintek kimaradnak. Ez az elmélet tehát sokkal rugalmasabban kezeli a szűrőhatás kérdését; a szűrés nem feltétlenül a legkorábbi szakaszban történik

-Deutsch és Deutsch szerint az összes bejövő információt teljes mértékben feldolgozzuk, s a választ egy bemenet határozza meg azon az alapon, hogy milyen mértékben releváns vagy fontos az adott szituációban. Ez egy igen szélsőséges elmélet, sok kritika érte főleg amiatt, hogy igen gazdaságtalan dolog minden ingert feldolgozni.

-Johnston és Heinz egy sokkal flexibilisebb modellt javasolt, mely szerint a szelekció a feldolgozás számos különböző szakaszánál megtörténhet. Szerintük a feldolgozás minél több szakasza előzi meg a szelekciót, annál nagyobb a feldolgozási kapacitás igénybevétele. Emiatt a a szelekció a lehető legkorábban történik meg.

-A fókuszált vizuális figyelmet általában reflektorfényhez hasonlítják;

LaBerge talált erre meggyőző bizonyítékokat. Vizsgálatában ötbetűs szavakat mutattak a kísérleti személyeknek. Az egyik feltételben a középső betűre irányították a figyelmüket, a másikban a szó egészére (a betűt ill. a szót kategorizálni kellett). Alkalomszerűen egy-egy gyors választ igénylő próbaingert helyeztek el az ingersorban. A reflektorelméletnek megfelelően rövidebb volt a reakcióidő, ha a próbainger belekerült a figyelem központi sugarába, mint amikor nem. Ez a figyelmi reflektorsugár a feladat követelményei szerint lehet keskenyebb és szélesebb is. Humphreys megállapította, hogy a reflektorsugár minimális szélessége 5 fok, ekkor a figyelem a sárgafolt közepére fókuszált.

Mi történik a figyelmen kívül hagyott vizuális ingerekkel?

A kérdést Johnston és Dark vizsgálta. Kísérletük eredménye az lett, hogy ha a szemantikai előfeszítő szavak irreleváns helyen (azaz a képernyő nem figyelt részén) jelentek meg, akkor szinte semmilyen hatással nem voltak a tesztszavak azonosítására (ez először olvashatatlanul jelent meg, majd fokozatosan egyre tisztább lett). A tesztszóval azonos előfeszítő szavak is csak akkor segítettek, ha a leghosszabb ideig (5OOms-ig) mutatták őket. Azt mondhatjuk tehát, hogy a figyelmi sugáron kívül nagyon korlátozott mértékű feldolgozásban részesültek az előfeszítő szavak. Persze a figyelmi sugáron belül teljes elemzés alá kerültek.

. Treisman egy jegyintegrációs elméletet javasolt a figyelt és figyelmen kívül hagyott vizuális ingerekre, eszerint;

-Van egy nagyon gyors előzetes, párhuzamos folyamat, mely nem függ a figyelemtől és a környezetben lévő tárgyak vizuális jellemzőit foglalja magába.

-A második, soros módon működő folyamatban a jegyek összekapcsolódnak és tárgyakat hoznak létre (pl. nagy, piros szék).

-Ehhez a fókuszált figyelem adja a ragasztóanyagot, figyelmünk hozza létre a tárgyat a különböző jegyekből.

-A jegyek kombinációját a tárolt tudás is befolyásolhatja (pl. a banán általában sárga).

-A fókuszált figyelem vagy a releváns tudás hiányában a jegyek random módon kapcsolódnak össze és ez gyakran illuzórikus összekapcsolódásokat produkál.

Treisman és Gelade kísérlettel is igazolta ezt az elméletet. Ebben a kísérleti személyeknek célegységeket kellett képernyőn detektálniuk. A képernyőn megjelenő egységek száma akkor volt hatással a detektálás gyorsaságára, ha a célegység jegyek kombinációjából állt (pl. zöld színű T betű), ekkor ugyanis fókuszált figyelemre volt szükség. Ha a célegységet egyetlen jegy határozta meg (pl. kék betűt kellett keresni), akkor gyakorlatilag nem számított, hogy hány egység közül kellett detektálni a célegységet.

Treisman és Schmidt pedig számos illuzórikus összekapcsolódást kaptak kísérleteikben amikor a figyelem szétszórt volt és nem fókuszált.

Treisman elméletének kritikusai főleg a soros módon működő jegyösszekapcsolást kritizálták. LaBerge kísérletében például a k.sz.-ek a szó minden betűjére figyeltek egyszerre, nem kellett őket sorosan összekapcsolni. Humphreys kísérletében egy fordított T betűt kellett detektálni úgy, hogy a háttérben normális T betűk voltak. A detektálási időt szinte egyáltalán nem befolyásolta az elterelő ingerek száma. Ez arra utal, hogy a célbetű jegyeit fókuszált figyelem nélkül is össze tudták kapcsolni (egy vertikális és egy horizontális vonal). Valószínűnek tűnik tehát, hogy a soros módon működő figyelem akkor szükséges, amikor nehezebb megkülönböztetni a célingert az elterelő ingerektől.

Share

Vegyi hírközlés

0
Share

Állatpszichológia, 18. tétel, pszichológia távoktatás

Minden inger valamilyen jelet képvisel, valamit szignalizál. Vannak azonban olyan speciális jelek, melyek egyedek közti közlést, kommunikációt szolgálnak, és szigorúbb értelemben csak ezeket nevezzük jeleknek. A jelek, amennyiben számukra az állatnak receptora van, meghatározott magatartási reakciót váltanak ki.

A kommunikáció általában ugyanazon faj két egyede között zajlik. Néha azonban különböző fajok kommunikálnak egymással, és ilyenkor gyakran a zsákmányállat az, amelyik elhagyja a rejtekhelyét és közvetlenül a ragadozóval kommunikál.

A kommunikáció aktusa mindig legalább két résztvevő közreműködését feltételezi, a leadójét és a vevőjét. A kommunikációs aktus egy jelből vagy jelek sorozatából áll, a jel tulajdonképpen a kommunikáció fizikai formája vagy e formák sorozata. Ugyanaz a jel különféle kontextusban és különféle vevők számára egészen más értelmezést nyerhet, és adott esetben a túlélés szempontjából pozitív vagy negatív lehet.

Az állati kommunikációban a jelek a legkülönfélébbek lehetnek, a leggyakrabban pozitúrák, magatartási mintázatok, hangok, speciális vegyületek, stb. Ennek alapján a hírközlés formáit négy nagy csoportba osztjuk:

  1. nyomási tapintási hírközlés
  2. vegyi hírközlés
  3. optikai hírközlés
  4. akusztikus hírközlés

Vegyi hírközlés

A vegyi hírközlés a kommunikáció legprimitívebb formája, de a legmagasabb rendű élőlényeknél is találkozhatunk velük. A szagjelek előnyei, hogy kis mennyiségben és távolról hatnak, hatásuk tartós és minden akadályon képes áthatolni. Az állatok által a hírközlésben használt szagjeleket feromonoknak nevezzük, ezek nem hormonok.

A szagok nyelve (olfaktorikus hírközlés) nagyon elterjedt az állatvilágban. Igen sok rovar és emlősállat rendelkezik éles szaglóérzékkel, s megfelelő illatanyag-termelő miriggyel. Ezeket az anyagokat, feromonokat fel is használja a kommunikációra.

A feromonok egy bizonyos faj egyedei között ható belső elválasztásúó mirigyek által kiválasztott jellegzetes szagú kémiai anyagok, amelyek szaghatásukon keresztül fejtik ki aktivitásukat. A feromon fajon belüli kommunikációra használt kémiai vegyület. A feromonok érzékelése szájon keresztül, ízleléssel vagy a szagfelfogó készüléken szaglással történik.

A feromonok sok rovar-, lepkefaj életében ugyanazt a funkciót töltik be, mint a madaraknál a párkereső ének, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a nőstények adják le a hívójelet. A fajukra jellemző feromonok, mivel kis molekulájúak, gyorsan és nagy távolságra eljutnak, s odacsalogatják a hímeket. A hímek olyan érzékenyek, hogy köbcentiméterenként néhány molekula elég ahhoz, hogy érzékeljék, s ezért kilométeres távolságból is megérzik a nőstény jelenlétét. A szaganyagok nagyon fajspecifikusak, minden faj csak a saját nőstényének illatára reagál – a rokon fajokéra nem -, s így nem fordulhat elő a nemkívánatos fajkeveredés.

A hírközlésben szagjeleket használó állatok úgy különböztetik meg a szagokat, mint ahogy az emberek az ismerősök hangját.

A szagjelek vagy feromonok kifejtett hatásuk valamint az általuk közölt híranyag természete szerint csoportosíthatók:

  • ivari vonzó feromonok – a szaporodás szolgálatában állank, általában a hím állatok termelik.
  • fajtársat vonzó feromonok – a társas életet élő fajok mindkét nembeli egyedei kiválasztják
  • taszító feromonok – az egyedek közti távolságtartást, az egyedek egymást elkerülő viselkedését és az agresszió kiváltását szolgálják
  • riasztó vagy vészjelző feromonok – a veszélyt jelző vagy a bajba került egyedek választják ki, és ezeken keresztül figyelmeztető híranyagot közvetítenek a fajtársaknak, amely azokban menekülési kísérletet vált ki.
  • jelző feromonok – segítségükkel az állatok a territóriumaik határait jelölik meg, ezáltal figyelmeztető jeleket közölve a betolakodóknak

Példák

  • nőstény moly – reproduktív készenlét
  • kutyák – terület megjelölése
  • hangyák – ha megtámadják, agresszív viselkedés kiváltása környékbeli hangyákból
  • hangyák – útvonal kijelölése
  • medve – fába vésve, fához dörzsölődve jelöli ki a területét

Az embereknél is kimutatták, hogy vannak kommunikációs szaglási lehetőségek. Az egyik vizsgálat a minden szaghatástól megfosztott emberekről (saját, férfi, nő felismerése), a másik vizsgálat a csecsemő-anya kapcsolatából von le következtetéseket.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llati_kommunik%C3%A1ci%C3%B3

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kommall.html

http://www.cogsci.bme.hu/~babarczy/Orak/BMEundergrad/kommba/9allatikomm.pdf

Share

Akusztikus hírközlés

0
Share

Állatpszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás

Minden inger valamilyen jelet képvisel, valamit szignalizál. Vannak azonban olyan speciális jelek, melyek egyedek közti közlést, kommunikációt szolgálnak, és szigorúbb értelemben csak ezeket nevezzük jeleknek. A jelek, amennyiben számukra az állatnak receptora van, meghatározott magatartási reakciót váltanak ki.

A kommunikáció általában ugyanazon faj két egyede között zajlik. Néha azonban különböző fajok kommunikálnak egymással, és ilyenkor gyakran a zsákmányállat az, amelyik elhagyja a rejtekhelyét és közvetlenül a ragadozóval kommunikál.

A kommunikáció aktusa mindig legalább két résztvevő közreműködését feltételezi, a leadójét és a vevőjét. A kommunikációs aktus egy jelből vagy jelek sorozatából áll, a jel tulajdonképpen a kommunikáció fizikai formája vagy e formák sorozata. Ugyanaz a jel különféle kontextusban és különféle vevők számára egészen más értelmezést nyerhet, és adott esetben a túlélés szempontjából pozitív vagy negatív lehet.

Az állati kommunikációban a jelek a legkülönfélébbek lehetnek, a leggyakrabban pozitúrák, magatartási mintázatok, hangok, speciális vegyületek, stb. Ennek alapján a hírközlés formáit négy nagy csoportba osztjuk:

  1. nyomási tapintási hírközlés
  2. vegyi hírközlés
  3. optikai hírközlés
  4. akusztikus hírközlés

Akusztikus hírközlés

A hangokkal történő hírközlés az állatvilágban igen elterjedt, egyaránt megtalálhatóak a hívó jelek, riasztó, szerelmi jelek. A hangjelzések sokféleképp segítik elő a társas érintkezést, főleg olyan esetekben, amikor a látási vagy szaglási ingerek nem érvényesülhetnek. Elsősorban a fajtársak – különösen az ivari párok – egymásra találásában, a fiókák nevelésében, a tájékozódásban játszanak fontos szerepet.

A hang előnye a látvánnyal szemben, hogy bármikor, éjjel-nappal, bárhol, akármilyen akadályokkal megtűzdelt terepen alkalmazható, minden irányban terjed, viszonylag messzire eljut, s rövid idő alatt sok információ továbbítására alkalmas, mert frekvenciája sokkal gyorsabban változtatható, mint a mozgásformák, s kisebb energia-befektetést igényel.

A hangnak vannak előnyei a látható jelekkel szemben:

  • a hangok sötétben is érzékelhetők.
  • az üzenetek vételekor nem kell a feladó felé fordulni.
  • a hallható jelek kibocsátása mindenfajta más tevékenység közben végezhető.

Példa:

Az akusztikus jelzések igazi mesterei az énekesmadarak. Dallamaik annyira egyediek, sajátosak – nincs két azonos módon éneklő madár -, hogy a közölni kívánt információval egyúttal mindig “be is mutatkoznak”, s az egymástól távol élő populációk sokszor nem is értik egymást.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kommall.html

Share

Optikai hírközlés

0
Share

Állatpszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás

Minden inger valamilyen jelet képvisel, valamit szignalizál. Vannak azonban olyan speciális jelek, melyek egyedek közti közlést, kommunikációt szolgálnak, és szigorúbb értelemben csak ezeket nevezzük jeleknek. A jelek, amennyiben számukra az állatnak receptora van, meghatározott magatartási reakciót váltanak ki.

A kommunikáció általában ugyanazon faj két egyede között zajlik. Néha azonban különböző fajok kommunikálnak egymással, és ilyenkor gyakran a zsákmányállat az, amelyik elhagyja a rejtekhelyét és közvetlenül a ragadozóval kommunikál.

A kommunikáció aktusa mindig legalább két résztvevő közreműködését feltételezi, a leadójét és a vevőjét. A kommunikációs aktus egy jelből vagy jelek sorozatából áll, a jel tulajdonképpen a kommunikáció fizikai formája vagy e formák sorozata. Ugyanaz a jel különféle kontextusban és különféle vevők számára egészen más értelmezést nyerhet, és adott esetben a túlélés szempontjából pozitív vagy negatív lehet.

Az állati kommunikációban a jelek a legkülönfélébbek lehetnek, a leggyakrabban pozitúrák, magatartási mintázatok, hangok, speciális vegyületek, stb. Ennek alapján a hírközlés formáit négy nagy csoportba osztjuk:

  1. nyomási tapintási hírközlés
  2. vegyi hírközlés
  3. optikai hírközlés
  4. akusztikus hírközlés

Optikai hírközlés

A vizuális jelzések – színek, testtartások, mozdulatok – nem a legalkalmasabbak a kommunikációra. Csak nappal és csak egyenes irányban továbbíthatók, észlelésük függ a terepviszonyoktól, s az állatok nagysága korlátozza a távolságot, ameddig használhatók. Emellett kiszolgáltatja az állatot az éles szemű ellenségnek.

Ami a színeket illeti, az állatok, amikor nem kommunikálnak, általában elrejtik színeiket, s vannak olyanok is, amelyek csak akkor válnak színessé, amikor erre a kommunikáció céljából – a párosodás idején – szükségük van. (Nászruhát öltenek.)

A színjelek mellett egyes rovarok és halak fényjelzéseket is használnak. Mindenesetre érdekes, hogy a legélénkebb, legfeltűnőbb színeket a halakon, madarakon és rovarokon találjuk, azokon az állatokon, amelyek három dimenzióban tudnak mozogni, s így nagyobb esélyük van a megmenekülésre.

A vizuális jelzések másik fajtáját a mozdulatok, testtartások alkotják. A mozgásos jelzéseknek általában két funkciójuk van: a vetélytárs, ellenfél elriasztása és a partner figyelmének felkeltése, meghódítása. Nagyon sok esetben ezek a mozgásformák, pózok hajdani cselekvések jelzésekké “finomult” változatai.

Példa:

A szentjánosbogár – fény villogás azonosítja a bogarat, jelzi a nemét és a helyzetét.

– egyes szentjánosbogár fajok nőstény csoportjai szinkronizálják a villogást, az így keletkezett erős fény messziről is vonzza a hímeket

– egyes szentjánosbogár fajok nőstényei a párzást követően másik szentjánosbogár faj párzási

villanójelzését adják le, majd megeszik az odavonzott hímeket

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kommall.html

http://www.cogsci.bme.hu/~babarczy/Orak/BMEundergrad/kommba/9allatikomm.pdf

Share

Nyomási – tapintási hírközlés

0
Share

Állatpszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás

Minden inger valamilyen jelet képvisel, valamit szignalizál. Vannak azonban olyan speciális jelek, melyek egyedek közti közlést, kommunikációt szolgálnak, és szigorúbb értelemben csak ezeket nevezzük jeleknek. A jelek, amennyiben számukra az állatnak receptora van, meghatározott magatartási reakciót váltanak ki.

A kommunikáció általában ugyanazon faj két egyede között zajlik. Néha azonban különböző fajok kommunikálnak egymással, és ilyenkor gyakran a zsákmányállat az, amelyik elhagyja a rejtekhelyét és közvetlenül a ragadozóval kommunikál.

A kommunikáció aktusa mindig legalább két résztvevő közreműködését feltételezi, a leadójét és a vevőjét. A kommunikációs aktus egy jelből vagy jelek sorozatából áll, a jel tulajdonképpen a kommunikáció fizikai formája vagy e formák sorozata. Ugyanaz a jel különféle kontextusban és különféle vevők számára egészen más értelmezést nyerhet, és adott esetben a túlélés szempontjából pozitív vagy negatív lehet.

Az állati kommunikációban a jelek a legkülönfélébbek lehetnek, a leggyakrabban pozitúrák, magatartási mintázatok, hangok, speciális vegyületek, stb. Ennek alapján a hírközlés formáit négy nagy csoportba osztjuk:

  1. nyomási tapintási hírközlés
  2. vegyi hírközlés
  3. optikai hírközlés
  4. akusztikus hírközlés

Nyomási-tapintási hírközlés

A tapintási vagy érintkezési (taktilis) hírközlési módok közvetlen testérintés útján a közeli hírközlést teszik lehetővé és segítik elő, különösen a társas életet élő állatoknál. Ez a hírközlési forma elterjedt az állatvilágban.

A tapintáson alapuló közlés esetében a két egyednek egymás közvetlen közelében kell lennie, vagyis a közlés hatótávolsága igen csekély.

Például az anyamadárnak a fiókákra való ülése lecsillapítja az izgatott vagy az ellenség által megzavart, megijesztett fiókákat.

Az emlősök utódaikat vagy egymást nyalogatják, tapogatják vagy simogatják, miáltal olyan jeleket közvetítenek azoknak, amely békés szándékukat, barátságukat, együttérzésüket, a találkozás örömét fejezik ki, és ezek a jelek azokat megnyugtatják és biztonságot éreznek a felfogásukkal.

A majmoknál gyakori kölcsönös testápolási cselekedetek, a kurkászás sokszor nem is a testápolást, hanem a társas érintkezés felvételét, szexuális kapcsolat kialakítását szolgálja. Ugyanilyen célja van a lovak kölcsönös harapdálásának.

A tapintási inger a társas rovaroknál is fontos szerepet játszik.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://www.jgytf.u-szeged.hu/~annus/oktatas/ALLATI_KOMMUNIKACIO-EMBERI_NYELV_elemei/v3_document.htm

Share

Kulcsingerek – Sackett kísérlete bundermajmokkal

0
Share

Állatpszichológia, 14. tétel, pszichológia távoktatás

Az állatok a környezethez való alkalmazkodás során érzékszerveikre támaszkodnak – tevékenységük során állandóan figyelniük kell a környezetüket.

Az érzékszervek bonyolult, elkülönült képletek, amelyek az érzékelésnek csak a perifériás részét képviselik, az úgynevezett Receptort képezik, vagy foglalják magukba. A külvilág információit (inger) felfogják és sajátos elektromos jelekké alakítják át, majd az idegrendszeren keresztül idegimpulzusok formájában a központba szállítják, ahol ezek kodifikációja zajlik.

A kulcsingerek környezeti tényezők, melyek kiváltják az öröklött mozgásmintázatokat. Sok állatnál a kulcsinger egy meghatározott formából és egy mozgásmintából tevődik össze. Ezeket jelzőingereknek nevezzük.

Példa:

Sackett egészen bonyolult kulcsingert mutatott ki a bundermajmoknál. Kombinálási technikát alkalmazott. Közvetlenül születésük után kismajmokat fajtársaiktól elszigetelten neveltek fel, 9 hónapos korukig. A kis bundermajmokat már néhány hetes korukban megtanították a diavetítő működésére. Egy gomb lenyomásával a ketrecük falára különböző színes képeket jelenítettek meg: fajtársak, más állatok, gyümölcsök. Tájképek, geometriai alakzatok, stb. Minden egyes lépet először a kísérletvezető vetített le, majd ha a kismejmoknak kedvük volt, a gomb megnyomásával 5 percen belül újrahívhatták 15 másodpercre az előzőleg látott képet, egymás után többször is. A majmok aktívan használták a diavetítőt, és bizonyos képeket gyakrabban hívtak elő, mint másokat. Legkevésbé a geometriai ábrák érdekelték őket. Leginkább a fajtársak, a velük egykorú kismajmok érdekelték őket, majd más felnőtt majmok és a fenyegető hímek képei.

A velük egykorú kismajmok és más majmok képe váltotta ki a legtöbb szociális viselkedést: játékra hívás, hívó hangok, a képek tapogatása. Érdekesség, hogy két és fél hónapos koruk után a kismajmok hirtelen félni kezdtek a fenyegető hímek képeitől. Ha ilyeneket mutattak nekik, azonnal vinnyogtak, védekezően lekuporodtak, és nagyon gyorsan lecsökkent ezeknek a képeknek az általuk történő előhívási aránya.

A kísérlet azt mutatja, hogy a kis bundermajom agyában veleszületett módon beépülnek a fenyegető hímre jellemző kulcsingerek, ezeket abban az életkorban, amikor már gyakran merészkednek eltávolodni az anyjuktól, képesek felismerni, és jelenlétükben védekező reakciókat mutatni. A kísérlet során idővel a félelmi reakció csökken, a majmok megszokták a fenyegető hímek képeit, és mivel sosem érte őket kellemetlenség, tanulással módosították viselkedésüket.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

Share

Kulcsingerek – Tinbergen kísérlete a háromtüséjű tüskéspikó modellekkel

0
Share

Állatpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás

Kulcsingerek – Tinbergen kísérlete a háromtüséjű tüskéspikó modellekkel

Az állatok a környezethez való alkalmazkodás során érzékszerveikre támaszkodnak – tevékenységük során állandóan figyelniük kell a környezetüket.

Az érzékszervek bonyolult, elkülönült képletek, amelyek az érzékelésnek csak a perifériás részét képviselik, az úgynevezett Receptort képezik, vagy foglalják magukba. A külvilág információit (inger) felfogják és sajátos elektromos jelekké alakítják át, majd az idegrendszeren keresztül idegimpulzusok formájában a központba szállítják, ahol ezek kodifikációja zajlik.

Kiváltó ingereknek az olyan jellegzetességeket nevezzük, amelyek az evolúció során úgy alakultak, hogy az állatok között speciális jelzésként szolgáljanak.

A kulcsingerek környezeti tényezők, melyek kiváltják az öröklött mozgásmintázatokat. Egy inger néhány jellegzetes eleme nem elég ahhoz, hogy speciális viselkedésmintázatokat váltson ki. Ezek a jellemző sajátosságok a kulcsingerek. Tulajdonképpen az állat az ilyen részletekre sokkal érzékenyebb, mint másokra, amelyek sokszor feltűnőbbek.

Az állatok általában szelektív válaszadó készséget mutatnak, az ingerek egyes aspektusaira nagyobb figyelmet fordítanak, mint másokra. Az állatok eltérően reagálhatnak olyan tárgyakra, melyek ránézésre nagyon hasonlónak tűnnek. A válasz kiválasztásában az ingerforrás egyes tulajdonságai fontosabbak lehetnek másoknál.

Példa: A háromtüskéjű tüskés pikó a szaporodási időszakban, ha egy olyan hím territóriumába, amelynek a fészke már készen van, egy nőstény hatol be, a hím cikkcakktáncot fog járni, de ha egy másik hím hatol be, akkor fejen álló, fenyegető testtartást vesz fel.

Timbergen kísérletében arra kereste a választ, hogy honnan tudja a hím a behatolók közti különbséget megállapítani.

Egy akváriumba hurkaszerű modelleket helyezett, amelyekről hiányoztak az uszonyok, a kopoltyúfedők, a tüskék. Az egyik modell hasi oldala vörös volt, a másik modell alsó felén kidudorodás volt. Megállapítása szerint a dudorodás (a nőstény duzzadó hasa) képez kulcsingert a cikkcakktáncra, és a vörös szín a fenyegető testtartás felvételére.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://beri.uw.hu/jegyzetek/etologia.doc

Share

A behaviorizmus

0
Share

Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

A behaviorizmus

Hochbauer Jenő által kidolgozva

I. -Watson a korábbi pszichológia bírálatából kiindulva fogalmazza meg természettudományos pszichológiáját. Az introspektív módszert bírálja, szerinte ez a tudatjelenségekre szűkíti a kutatás tárgyát, lehetetlené teszi a vizsgálódásokat: gyerekek állatok, elmebetegek körében. Véleménye szerint az objektív megfigyelés egyetlen tárgya a jól körülhatárolt viselkedés lehet.

  • -Léteznek egyfelől az ingerek, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, másfelől léteznek a válaszok amelyeket az adott élőlény az ingerekre reagál. Mindkettő tetszőleges pontossággal megadhatók. A pszichológia az a feladata, hogy az ingerek és a válaszok közötti függvénykapcsolatot megállapitsa.(S-O-R). Az O jellemezhető a bemeneti hatások és a kimeneti események segítségével. A pszichológia egy adott szervezet esetén az ingerre meg kell tudni jósolnia a megfelelő választ, és fordítva is. Az inger és a válasz között egyértelmű megfelelést feltételezett. Watson későbbi követői belátták hogy valamiféleképpen az O is bele kell kalkulálni a képletbe(patkány példa).R=f(S,O) a válaszok az ingereknek és az az organizmikus tényezőknek együttes függvényei.
  • -A b.szemléletben kitűntetett helyet foglal el a környezeti tényező. Például az érzelmek átterjedéses megközelítése: az érzelmek az idői egybeesés és hasonlóság alapján származnak át egyik tárgyról a másikra(pl.gyermek, magashang,nyúl, szőrme) A régebbi szubjektivista fogalmakat a b.paradigma szerint próbálták értelmezni: gondolkodás motoros elmélete.(gondolkodás közben megfigyelhető egyes izmok enyhe aktivítása,ezek maguk is ingerként szolgálnak, a gondolkodás egy körfolyamat amelyben a beszédmozgások és más mozgások egy sajátos öningerelést hoznak létre,melyek egy újabb mozgások kiindulópontjai lesznek.)

II. -A tanulás alapmechanizmusai. A tanulást mint viselkedésváltozást értelmezték. Ha egy élőlény ugyanazokra az ingerekre újfajta módon válaszol,akkor valamilyen tanulási folyamat történt. Stratégia: le kell írni az elemi tanulási módokat ,majd a bonyolult  tanulási eseteket ezek kombinációjából kell rekostruálni. A bonyolult tanulási formák(autóvezetés)nem más mint az elemi tanulási formák többlépcsős változatai.

  • -Klaszikus kondicionálás.

-Pavlov abból a megfigyelésből indult ki, hogy a kísérleti kutya időnként a táplálék jelenléte nélkül is elválaszt gyomornedveket. Régebb azzal magyarázták,hogy a táplálékra gondol. Pavlov a mögöttes mechanizmusokat kutatva jutott el a feltételes reflexek felfedezéséhez.

-Az állatok és az emberek rendelkeznek veleszületett feltétlen reflexekkel. Ezek automatikusan lejátszódnak ha valamilyen inger ér. Két összetevőjük van: feltétlen inger és feltétlen válasz (ráfúvás,pillacsapás)

-Egy feltételes reflex  során a feltétlen ingert társítják egy semleges ingerrel. Egy új inger orientációs reakciót vált ki(hegyezi a fülét), ha ez többször megismétlődik, akkor elveszti újszerűségét,vagyis habituálódik (nem hegyezi fülét), semleges ingerré vált, alkalmas egy feltételes reflex kialakítására.(kísérlet leírása elemzése)

-A kísérlet számos alapjelenség megmutatására alkalmas:a)generalizáció: a hangot felváltva 500-600hz alakítjuk de, minden esetben táplálék követi,kialakul egy általánosítási folyamat mindkettőre. b)diszkrimináció: csak az egyik esetben kap táplálékot, a másikban nem fog nyálazni.c)kialvásos gátlás:sokszor egymás után táplálék nélkül jelenik meg,akkor megszűnik. A feltételes reflex gátlás alá helyezése égy újabb tanulási folyamatot jelent,megtanulja,hogy nem kell reagálnia.

  • -Operáns kondicionálás

-Thorndike:macskákat zárt be próbaketrecbe,a ketrec a ajtaja egy kallantyú eltolásával nyithatóvá vált,az eledel a ketrecen kívülre volt elhelyezve. Az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra. Az élelem egyben volt inger és megerősítés. Próba szerencse tanulásnak nevezte el, a véletlenszerű próbálkozások közül  kiválnak azok amelyek sikerre vezetnek, a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. Effektus törvény: jutalmazott viselkedés előfordulása nagyobb, a büntetett viselkedésé kisebb.

-Skinner: doboz amelyben el volt helyezve egy pedál,amelynek megnyomásával egy táplálék eset be a dobozba .Az állat egyre gyakrabban, az éhségtől függően fogja produkálni a pedálnyomást.

-Ha a megerősítést társítjuk egy semleges ingerrel(kattanás)akkor az állat csupán csak ennek hatására el kezd dolgozni. Ilyenkor a kattanás másodlagos megerősítő funkciót tölt be(példa az állatidomárok mutatvány végén történő jutalmazása)

-Részleges megerősítés: az állat csak minden harmadik vagy több pedálnyomásra kap megerősítést(élelem) A megtanult válasz sokkal nehezebben törlődik. Az eredeti verzió felállásában,ha többszöri alkalommal elmarad a megerősítés a patkány leszokik a pedálnyomogatásról, a részleges megerősítésnél ez sokkal lassabban megy.

-shaping:apró egységekre bontjuk le a megerősítés tervét,azáltal jutunk el a kívánt viselkedésig(fóka egyensúlyoz a labdán)

-Az operáns kondicionálás során mindig valamilyen jutalom által történik a megerősítés. Jutalomnak lehet nevezni a büntetés elmaradását, ez az averziv kondicionálás (patkány, fényvillanás, áramütés)

III. Látens tanulás. Kezdetben a b. a tanulást viselkedésváltozásként határozták meg,melynek eredményeit követni lehet. Vannak olyan esetek amikor a tanulást mint mögöttes változást megkülönböztetünk a viselkedéstől. Ezeket nevezzük látens tanulásnak. Ilyen a: a)szenzoros előkondicionálás. Egy szabályszerű klasszikus kondicionálás előtt társítsunk egymással két semleges ingert,pl. fényvillanást csengőszóval. Építsük ki a feltételes reflexet a csengőszóra,majd ha ez megtörtént látni fogjuk,hogy a másik semleges inger megjelenésénél(nem vett rész a reflex kialakításánál) a feltételes reflex is meg fog jelenni(nyálazás) Tehát valami történt akkor amikor még a tanulás legkisebb jele sem létezett.b)Perceptuális tanulás:olyan tanulási folyamat melynek viselkedéses következményei sokrétűek(pl. egy medikus aki az elején a mikroszkópon keresztül csak foltokat lát, de egy év multán már meg tudja különböztetni a különféle kötőszöveteket,vagy minden kínai egyforma)

IV. Kognitív térképek. Tolman kísérletei arra engednek következtetni,hogy az idegrendszerben kialakul egy kognitív térkép,mely magában foglalja a külvilág belső megjelenítését,a tanulás nem magyarázható a megerősítés puszta játékával.(kísérlet példa: patkány akit szabadon engednek mászkálni a labirintusban amikor még egyáltalán nincs szó élelemről. Torlaszokkal elzárni a legrövidebb utat. Patkány kénytelen különböző kerülő utakon közelíteni az élelemhez. A torlaszok eltávolítása után a legrövidebb úton jut el az élelemhez)

V. Neobehaviorizmus. Az ingerek és a válaszok közé ékelődő folyamatokra vonatkozóan igyekeztek hipotéziseket megfogalmazni.(kísérlet:ketrec,majom,két fazék) Tehát lennie kell egy közvetítő folyamatnak amely a bemeneti és a kimeneti fogalmakat összecsatolja. Ezeket A közbülső változókat fogalmilag próbálták megközelíteni,rögzíteni.

Share

A behaviorizmus

0
Share

Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

A behaviorizmus

Fő képviselői: John B. Watson, Thorndyke, Pavlov, Edward Tolman és Skinner.

A behaviorizmus születésének Watson 1913-ban írt cikkét tekintjük, címe “Hogyan látja egy behaviorista a pszichológiát?”

A behaviorizmus mottója “foglalkozzunk a viselkedéssel” – ez az objektív megfigyelés egyetlen tárgya.

A tudat privát, a viselkedés nyilvános.

S -> R

Inger -> Válasz

A viselkedés behaviorista meghatározása szerint az inger és a válsz közötti függvény meghatározása a pszichológia feladata. Nem vették figyelembe a belső lelki történéseket, illetve tagadták azok létezését.

Inger: olyan hatások, fizikai paraméterek, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek és abban változást idéznek elő és mindig leírhatók.

A válaszok olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál.

A szervezet fekete doboz, ami benne van az nem fontos.

Watson elképzelése: a pszichológiának minden adott szervezet esetén, bármely ingerre meg kell tudnia jósolni a bekövetkező választ és képesnek kell lennie minden tapasztalt válaszból visszakövetkeztetni az azt kiváltó ingerre.

Környezetelvűség: a viselkedés formálásában a külvilágnak kitüntetett szerepe van.

Watson elméletei

A gondolkodás motoros elmélete:

gondolkodás ->beszéd -> izmok -> küszöb alatti izomtevékenység

A tanulás alapmechanizmusai

Van kisszámú elemi tanulási mód, amelyek minden gerincesben egyformán fordulnak elő és a tanulás bonyolultabb eseteit ezek kombinációjaként lehet rekonstruálni.

Klasszikus kondicionálás

Pavlov, 1901 kutyákkal kísérletezett

feltétlen reflex: feltétlen inger + feltétlen válasz

feltétlen inger + semleges inger -> orientációs reakció -> habituáció

habituáció = semleges inger -> feltételes inger

feltételes inger + feltételes válasz -> feltételes reflex

generalizáció: hasonló feltételes inger = hasonló feltételes válasz

diszkrimináció: hasonló feltételes reflexek idővel megkülönböztethetővé válnak

feltételes inger – feltétlen inger = kialvásos gátlás

Operáns kondicionálás

Thorndike – macskákkal kísérletezett

Thorndike ketrec

Az operáns kondicionálás a “próba-szerencse” tanulás, ami azt jelenti, hogy gyakorlással egyre jobb eredmény érhető el.

effektus törvény – a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb.

Skinner, patkányokkal kísérletezett

Skinner doboz – pedál – kaja – inger – megerősítés

megerősítés + semleges inger -> másodlagos megerősítés

megerősítés + semleges inger nem minden alkalommal -> részleges megerősítés

részleges megerősítés -> kondicionált válasz -> lassabbanb oltható ki

Megerősítés: azok a hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszol előfordulási valószínűségét.

Ez fokozatos viselkedésalakítást eredményez – Shaping – állatidomárok.

Averzív kondicionálás – elkerülő kondicionálás, amikor a jutalom a büntetés elmaradása.

Pavlovi klasszikus kondicionálás – S típusú (inger típusú): ugyanaz a válasz, különböző inger

Skinneri operáns kondicionálás – R típusú (választ típusú): új válasz, megerősítés

Látens tanulás

Behaviorista szempontból a tanulás viselkedésváltozás.

Szenzoros előkondicionálás két semleges inger + feltételes reflex az egyikre -> másik ingerre feltáteles válasz

Perceptuális tanulás – az észlelés újraszerveződés – nem tartozik hozzá specifikus viselkedés.

Kognitív térkép – tanulás az útvesztőben – Tolman, 1930 – a külvilág térbeli elrendezésének egy belső reprezentációja.

Neobehaviorizmus

figyelembe veszi a belső történéseket is a viselkedéskutatásban.

Késleltetett válasz – ha az inger és a válasz között hosszabb idő telik el, akkor is jól reagál – >közvetítő folyamat (közbülső változó)

Clark Hull – a különböző változók formálisan rögzíthető rendszere

  • szokáserősség – az előző megerősítések számától függő változó
  • hajtóerő (drive) – a megvonás idejétől függő változó
  • válaszpotenciál – a megjelenő válasz lappangási idehe és intenzitása

Tolman és Osgood “motoros mediációs elmélete”

A tanuás alapfogalmának alakváltozásai

Donald O. Hebb – a tanulás a viselkedés megváltoztatásának hátterében zajló idegrendszeri módosulás – a látens tanulás eredménye – túl tág megfogalmazás

Tolman kísérletei alapján az ’50-es évektől a tanulás maradandó modellje meghatározás – a tanulás a környezet idegrendszeren belüli modellezése.

A mentális panaszok behaviorista szemszögből

Kísérleti neurózis: a környezet bejósolhatatanná válik és a szervezet alkalmazkodási rezdszerei felmondják a szolgálatot.

Tanult gyámoltalanság: először nincs kiút – aztán van. Viselkedésterápia: pl. fóbiák esetén eredményes.

John B. Watson, Wikipedia

Behaviorizmzus, Wikipedia

Pavlov, Wikipedia

Donald O. Hebb, Wikipedia

Forrás: Bernáth László – Révész György A pszichológia alapjai

Share

Fájdalomérzékelés

0
Share

Neuropszichológia, 34. tétel, pszichológia távoktatás

Fájdalomérzékelés

A fájdalom bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat: nyomás, elektromos áram, vegyi anyag -> kémiai anyagok szabadulnak fel -> magas küszöbbel rendelkező receptorokat ingerelnek

A fájdalom receptorai speciális szabad idegvégződéssel rendelkező neuronok – 4 féle (Brown, Deffenbacher, 1979)

A fájdalom minősége:

  • fázsisos – a sérülést azonna követő fájdalom: rövid, gyorsan nő és gyorsan csökken
  • tónusos – a sérülés után tapasztalt, hosszan tartó, állandó értékű fájdalom, súlyos – rák, égés: kezelése gyógyszer, morfium.

külön idegpályák közvetítik őket.

A fájdalom intenzitását és minőségét befolyásolják a közvetlen ingeren kívüli tényezők: kultúra, attitűd, tapasztalat (horoghinta szertartás).

A fájdalom kapuelmélete (melczak, 1973)

Necsak bőrben levő receptorok kell aktiválódjanak, hanem a regincvelőben levő “idegi kapuk” is nyitva kell legyeneks és továbbítsák a fájdalmat az agy felé. Mivel az idegi kaput az agyból lefele küldött jelek zárják, a fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolja.

A nyomásinger hajlamos a kaput zárni, ezért enyhíti a masszírozás a fájdalmat.

Ingerléses érzéstelenítés:

a középagy egy területének az ingerlése

akkupunktúra – fájdalomcsillapító hatása – Kínában fejlődött ki –  a bőr egyes pontjaiba tűt szúrnak.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

FÁJDALOMÉRZÉKELÉS

A TEST NAGY RÉSZÉRŐL, A TELJES BŐRFELÜLETRŐL, A TESTNYÍLÁSOK NYÁLKAHÁRTYÁJÁRÓL, A VÉGTAGOK HELYZETÉRŐL, A TESTET ÉRŐ KÁROSÍTÓ INGEREKRŐL A SZOMATOSZENZOROS RENDSZER SZÁLLÍT INFORMÁCIÓT AZ AGYKÉREGNEK.

A SZOMATOSZENZÓRIUM

AZ EGÉSZ RENDSZERRE JELLEMZŐ, HOGY AZ INGERT A HÁTSÓ GYÖKI GANGLION PERIFÉRIÁS AXONJAINAK VÉGZŐDÉSE VESZIK FEL.

ANATÓMIAILAG 2 RÉSZRE OSZLIK:

1.HÁTSÓ KÖTEG/LEMNISCUS MEDIALIS RENDSZER – A PRIMER AFFERENS NEURONOK A GERINCVELŐ HÁTSÓ KÖTEGÉBEN HALADNAK FELFELÉ A NYÚLTVELŐBE- ÁTCSATOLÓDÁS UTÁN EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A TAPINTÁS, A TUDATOSULÓ PROPRIOCEPCIÓ( MÉLY) INGERÜLETEIT.

2. AUTEROLATERALIS RENDSZER– A PRIMER AFFERENS NEURONJAI A GERINCVELŐ HÁTSÓ SZAKASZBAN CSATOLÓDNAK ÁT ÉS AUTEROLATERALIS KÖTEGEKBEN HALADNAK AZ INGERÜLETEK FELFELÉ. A pálya rostjai a gerincvelõben keresztezõdnek és az ellenoldali thalamusban, fõleg annak lateralis ventroposterior magjában (VPL) végzõdnek. Már a thalamusban megkezdõdik a fájdalomingerek feldolgozása, minõségi, idõbeli és intenzitásbeli elkülönítésük. A szomatoszenzoros ingerek topográfiailag már itt elkülönülnek

EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A FÁJDALOM, A HŐÉRZET ÉS BIZONYOS DURVA TAKTILIS INGERÜLETEKET.

AZ AGYIDEG ÉRZŐROSTJAI AZ AGYIDEGI ÉRZŐDUCOKBAN VANNAK. A NEURONOK PERIFÉRIÁS ÉS CENTRÁLIS NYÚLVÁNYAI ALKOTJÁK. LEGFONTOSABB A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZERE.

A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZER A NEURONÁLIS KAPCSOLÁSOK ÉS ÉLETTANI FUNKCIÓK ALAPJÁN 3 RÉSZRE OSZTHATÓ

  1. 1. NYOMÁS-TAPINTÁSÉRZÉS ROSTJAI A GASSER-FÉLE DÚC NEURONJAIHOZ TARTOZNAK.
  2. 2. HŐ ÉS FÁJDALOMÉRZET
  3. 3. A RÁGÓIZMOK PROPRIOCEPTORAI

A FÁJDALOM FAJTÁI: 1. FELÜLETES 2. MÉLY 3. ZSIGERI

1.    FELÜLETES FÁJDALOM: 2 SZAKASZBAN JELENTKEZIK KÖZVETLENÜL A BŐRKÁROSODÁSNÁL( SZÚRÁS, VÁGÁS, ÉGÉS…)JELENTKEZŐ ÉLES FÁJDALOM, AMIT MP MÚLVA FOKOZATOSAN ERŐSÖDŐ TOMPA TARTÓS FÁJDALOM KÖVET.

2.    MÉLY FÁJDALOM: RECEPTORAI A MOZGÁSSZERVEKBEN, FŐLEG IZMOKBAN, IZÜLETI TOKOKBAN ÉS SZALAGOKBAN, INAKBAN, CSONTHÁRTYÁN LÉVŐ IDEGVÉGZŐDÉSEK. GYAKORI OKA AZ ELÉGTELEN VÉRELLÁTÁS.

3.    ZSIGERI FÁJDALOM: A BELSŐ SZERVEK FALÁBAN A SIMAIZOM RÉTEGEKBEN, A MELLHÁRTYA ÉS A HASHÁRTYA LEMEZEIBEN TALÁLHATÓK. ENNEK 2 FORMÁJA:

A.) KISUGÁRZÓ ENNEK IMPULZUSAIT A VEGETATIV IDEGEKKÖZVETITIK

B.) DIREKT A TESTÜREGET BÉLELŐ SAVÓS HÁRTYA FALI LEMEZÉNEK RECEPTORAIBÓL INDULNAK ÉS A SZOMATIKUS IDEGEKHEZ TARTOZÓ A-GAMMA ROSTOK VEZETIK. A FÁJDALOM ÉLES ÉS ANATÓMIALILAG JÓL LOKALIZÁLHATÓ. FŐ OK AZ ELÉGTELEN VÉRELLÁTÁS, OXIGÉNHIÁNY, SIMAIZMOK GÖRCSÖS ÁLLAPOTA.

A ZSIGERI SZERVEK KÓROS ELVÁLTOZÁSAI SORÁN JELENTKEZŐ FÁJDALOM MEGHATÁROZOTT BŐRFELÜLETRE VETÜL KI (  HEAD-FÉLE ZÓNA) AMI GYAKRAN TÁVOL ESIK AZ ÉRINTETT SZERVTŐL.

TOVÁBBÁ LEHET

1. FÁZISOS ÉLES, AZONNALI, HAMAR LECSENGŐ

2. TÓNUSOS FÁJDALOM TOMPA, HOSSZANTARTÓ

A FÁJDALOMÉRZÉKELÉS RECEPTORAI SZABAD IDEGVÉGZŐDÉSEK.

EGYIK ÉRZÉKELÉSÜNKRE SEM FIGYELÜNK ANNYIRA, MINT A FÁJDALOMRA KELLEMETLENSÉGE MIATT. ÉLETMENTŐ ÉRZÉKLETRŐL VAN SZÓ. A GYEREK SOSEM TANULNÁ MEG, MIT NE TEGYEN HA NEM SZEMBESÜLNE A FÁJDALOM FIGYELMEZTET EREJÉVEL.

A FÁJDALOM INGERE BÁRMILYEN SZÖVETI KÁROSODÁST OKOZÓ INGER LEHET. PL. NYOMÁS, HŐMÉRSÉKLET, ELEKTROMOS ÁRAM, VEGYI ANYAG, MECHANIKAI KÁROSODÁS.

A FÁJDALOMINGER VÉDEKEZŐREFLEXET VÁLT KI, A FÁJDALOM KELLEMETLEN SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYE A KIVÁLTÓ OK TUDATOS MEGSZÜNTETÉSÉRE KÉSZTET.

A FÁJDALOM INTENZITÁS ÉS MINŐSÉGE AZ INGEREKEN KÍVÜL NAGYBAN FÜGG AZ EGYÉN KULTÚRÁJA ELVÁRÁSAI VAGY KORÁBBI TAPASZTALATAITÓL.( INDIA-HOROGHINTA SZERTARTÁS. FÉMHORGOT KAMPÓZNAK A HÁTIZOM BŐRE ALÁ, KÖTÉLLEL FELHÚZZÁK, FENNT MÁR NEM KAPASZKODIK A KÖTÉLBE MÉGSEM ÉREZ FÁJDALMAT. AZ ÉV ADOTT IDŐSZAKÁBAN VÉGZIK A GYERMEKEK ÉS A TERMÉS MEGÁLDÁSA CÉLJÁBÓL)

A FÁJDALOMÉRZET TEHÁT LEGALÁBB ANNYIRA LELKI KÉRDÉS MINT ÉRZÉKELŐRECEPTOROK MŰKÖDÉSE. EZ VEZETETT EL A

FÁJDALOMKAPU-ELMÉLETHEZ: AMI SZERINT A FÁJDALOM ÉRZÉKELÉSÉNÉL NEM CSAK A BŐRBEN LÉVŐ RECEPTOROK AKTIVÁLÓDNAK, A GERINCVELŐBEN EGY „ IDEGI KAPU” IS NYITVA KELL H. LEGYEN H. TOVÁBBENGEDJE A FÁJDALOMINGERT AZ AGY FELÉ.

ANALGETIKUS HATÁS: A FÁJDALMAT MÉRSÉKLŐ VAGY TELJESEN MEGSZÜNTETŐ HATÁS.

ANALGESIA: FÁJDALOMMENTES ÁLLAPOT.

GENETIKAI VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG A FÁJDALOMÉRZÉKETLENSÉG.

Share
Go to Top