Posts tagged kognitív disszonancia

Tétel A meggyőzés alapfogalmai

0
Share

Szociálpszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Kémeri Nagy Edit

Pratkanis Rábeszélőgép

Titokzatos hatások: A mandzsúriai jelölt c. film (1962) hőse egy amerikai katona, hadifogságba esik a koreai háborúba.

  • Agymosással arra programozzák, hogy essen hipnotikus transzba és ölje meg az amerikai politikai vezetőket.
  • Később, a kínaiak, a filmben bejuttatják saját emberüket alelnökjelöltnek az amerikai választáson és arra utasítják, hogy ölje meg az elnökjelöltet. A film fantázia szüleménye. Sikerét a társadalmi befolyásolásról alkotott víziójának köszönheti.
  • A rábeszélés titokzatos fegyver, annak a kezében, aki tud vele bánni. Bárkit rákényszeríthet a látszólag ésszerűtlen cselekedetekre.

Középkori közfelfogás: a gyanútlan embert megszállhatják a gonosz démonok, boszorkányok és viselkedését irányíthatják.

Mesmer (1770) nevéből a mesmerize (hipnotizál) ige. Megalkotta a boszorkányosság világi elméletét: minden ember testében van egy állati folyadék→ hatással van a viselkedésünkre és az egészségre.

  • Állította, hogy egy mágnessel a folyadék sodrásának irányát meg tudja változtatni, ezáltal az emberi magatartást is.
  • Mesmer „csoportterápia” XVIII sz. (USA, Európa) hipnotizálta a résztvevőket.  Mágnest helyezett testük fontosabb részeire, és e pontok masszírozásával, később parancsszavakkal.
  • Élénk fényeket láttak, a mágnesesség bizsergette őket, nem éreztek fájdalmat és nem ébredtek fel ammóniaszagra, vagy tapsolásra sem az önkívületi állapotból. Voltak, akik egészségükből felgyógyultak. Kutatók elvetették a módszert.

Arisztotelész: meggyőzéselmélete:- a meggyőzés 3 tényezője:

  • 1. forrás (ethos): a beszélő mutatkozzon egyenes jellemű, megbízható.
  • 2. üzenet (loghos): a közönség már meglévő hiedelmeinek figyelembevételével kell kifejteni
  • 3. közönség érzelmei (pathos): a mérges ember másként viszonyul szavainkhoz, mint aki jól érzi magát.

Leírta, hogyan lehet felkelteni érzelmeket és a meggyőzés szolgálatába állítani.

Athenoi= tények és események gyűjtő fogalma ami, a hatékony meggyőzés más összetevőit jelenti.

Cicero: kidolgozta a szónok feladatai (officia oratoris):

  • 1. elkápráztatni – megteremteni a beszélő hitelességét
  • 2. tanítani – pontosan szövegezett érveket találni az üzenet közvetítése érdekében.
  • 3. meghatni – fölkelteni a közönség érzelmeit.
  • Statis- status elmélete: (Arisztotelész tanításának továbbfejlesztése), mely hozzájárult a meggyőzés tudományának kibontakozásához.
  • Fő gondolata: a szónok első dolga, hogy a helyzet olyan meghatározásával álljon elő, amely az ő vagy ügyfele szempontjából a legelőnyösebb.

Modern meggyőzéselméletek:

l. A pszichoanalitikus meggyőzéselmélet: (a legismertebb, de kevés gyakorlati haszonnal)

  • Packard: A hirdetési ügynökségek azért képesek hatásosan rábeszélni, mert fölhasználják a pszichoanalízis vívmányát.
  • Ernst Dichter listát készített a hétköznapi tárgyak öntudatlan hatásáról pl. rizs= termékenység stb.
  • Minden ügynökségnek megvolt a maga „mélységszakértője” az 1950 –es években. Nem vált be és 60-as évekre vége szakadt.
  • Ennek ellenére az elmélet mindmáig közfigyelemben áll, mint a mandzsúriai jelölt c. film. Vagy az elméletet népszerűsítő könyvek videók stb.

2 .A tanuláselmélet: a hivatásos rábeszélők (politikában) 100 éve használják.

  • Egy üzenet akkor meggyőző, ha a befogadó megtanulja és elfogadja.
  • A propaganda legyen látható, érthető és emlékezetes, követhető, elsajátítható.

Walter Dill Scot, már 1917-ben ajánlja, hogy a hirdetés emlékezetességét fokozhatjuk a következőkkel:

  • Ismétlés (közöljük ugyanazt a hirdetést újra meg újra.)
  • Intenzitás (legyen szellemes és harsány)
  • Leleményesség (váljon ki a hirdetés a többi közül)
  • Ösztönzés – a tanulás legfontosabb motívuma. Akkor tanuljuk meg és fogadjuk el, ha ez valami előnnyel jár.

Carl Hovland és kollégái tanuláselmélete: A meggyőzés akkor lesz sikeres, ha a befogadót mind a 4 alábbi fölsorolt szakaszban eléri:

  • 1. Az üzenet ragadja meg a befogadó figyelmét
  • 2. Az üzenetet hordozó érveket a befogadó értse meg.
  • 3. a befogadó sajátítsa el az érvelést és fogadja el igaznak.
  • 4. mindig a tanultaknak megfelelően cselekszünk, ha erre ösztönöz valami előny.

Előfordul, néha hogy az üzenet akkor is meggyőző, ha az érvelés nem teljesen érthető. Pl gyerekekre hatnak a játékhirdetések, bár nem értik és tartalmukra hézagosan emlékeznek.

Kognitív meggyőzés elmélet: A befogadó aktív résztvevője a meggyőzés tanulási folyamatának.

  • A meggyőzés azon múlik, hogy hogyan fordítjuk le magunknak, és mi a reakciónk.
  • Mindez pedig függ: az egyéntől, a helyzettől, a vonzerőtől
  • Az eredményes meggyőzési taktika olyan gondolatokat közvetít, amelyekkel a befogadónak nem ellentétesek a nézetei.
  • A negatív cáfoló érvek szinte sosem hatásosak a meggyőzésben, míg a pozitívak szinte mindig.

Modern propaganda: a hivatásos rábeszélők jól használják az 5 műfogást.

  • 1. az áruházakban a szemmagasságban elhelyezett áruk fogynak a leginkább.
  • 2. a sex appeal, az állatok és kisbabák jobb hatásfokkal adnak el, mint történelmi alakok, vagy rajzfilm figurák szerepeltetése.
  • 3. a polcrendszer szélére és a pénztár közelébe elhelyezett cikkek gyorsabban fogynak.
  • 4.Csomagár: pl. 2-őt adni 1$-ért ahelyett, hogy 50 cent lenne darabja – a fogyasztó nagyobbnak érzi, az áru értékétét vásárol.
  • 5. a hirdetések, forgalomnövelő szavai: új, gyors, könnyű, javított, most azonnal, meglepő, bemutatjuk.

Kutatások szerint: vásárlóközpontokban minden második cikk váratlan impulzus hatására kerül a kosárba.

Ellen Langer kutatócsoportja (fénymásolók elé kérezkedtek be) az emberek 50%- a odaengedte őket soron kívül. Eredmény: Az emberek 50%-a az indokolt kérésnek helyt ad gondolkodás nélkül.

Richard Petty és Jhon Cacioppo: a meggyőzésnek 2 útja van

  • Mellék (peripheral) az úton: az üzenet a figyelmetlen emberhez ér el. (pl.TV-és közben mást csinálunk). A hatást befolyásolják: a kommunikátor vonzósága, a környezetünkben mások egyetértenek-e az üzenettel, illetve, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár.
  • Fő úton (central): az üzenet meggyőző ereje függ: „átmegy-e” a befogadói „vizsgán”.
  • Hogy a meggyőzés melyik útján járunk, attól függ, hogy milyen motívumok hatnak abba az irányba, hogy gondolkodjunk, az üzeneten.
  • Kísérlettel bizonyították, hogy a személyes érintettségtől függ, hogy a mellék v. fő úton jut-e el az üzenet a célközönséghez.
  • Következtetés: 1). kognitív energiáinkkal (agymunkánkkal) takarékoskodunk. Ilyen az emberi természet. 2) információ feldolgozó képességünk korlátozott, figyelmetlenül fogadunk el ajánlatokat és következtetéseket, mert leegyszerűsített rábeszélő eszközökkel juttatják el hozzánk.
  • A rá beszélőgép ezt használja ki. A meggyőzés mellékútján közelít, felhasználva az egyszerű alapelveket, mindegy mire akar rávenni bennünket.
  • A modern demokrácia alapdilemmája: mérlegelés helyett, a leegyszerűsített rábeszélő eszközök formálják, véleményünket = döntenek helyettünk.

Kognitív disszonancia elmélet (Leon Festinger):

  • leírja, hogyan ésszerűsíti az ember a cselekedeteit. Amikor két egymással ellentétes tudattartalmunk van (gondolat, hiedelem, vélemény) az agyunkban disszonancia (feszültség) keletkezik.
  • A feszültséget igyekszünk megszüntetni, megváltoztatva az egyik, vagy másik, vagy mindkét tudattartalmat, főleg, ha az önbecsülésünk forog kockán. Ilyenkor kezdődik a ferdítés, tagadás, önmagunk és mások megdumálása és az ésszerűsítés.
  • A disszonancia csökkentésével az ember védi az énjét és őrzi pozitív önképét. Az önigazolás végletekbe torkollhat. Pl. sokan akkor sem törődnek a veszéllyel, amikor az önbecsapás halálukat okozhatja.

Disszonancia eloszlatásának kényszere= ésszerűsítés veszélyei:

  • A propaganda, vagy a rábeszélőgép saját javára fordíthatja:1) lépés: szándékosan kognitív disszonanciát teremt (pl. lelkifurdalást, szégyenérzetet vagy kétszínűnek, megbízhatatlannak minősíti) a befogadóban. 2) lépés: megoldást ajánl, amivel megszüntethető a disszonancia, és azt tesszük, amire ő beszél rá. Pl. ha adakozunk bizonyos célokra, gyűlöljük az ellenséget, megvesszük a hirdetett autót, X jelöltre szavazunk stb. miáltal, csökkentjük bűntudatunkat, szégyenérzetünket stb.
  • Ha valaki kopog az ajtón, hogy adakozzunk jótékony célra, ha nem akarok adni, találok indokot, a visszautasításra. De ha a kéregető hozzá teszi, „Egyetlen penny is segíthet” – az ésszerűsítés csapdája működésbe lép, és önbecsülésem veszélybe kerül. Ezért adnom kell.
  • Robert Cialdini és David Schroeder gyűjtőket kértek fel. Akiknél alkalmazták a gyűjtők a mondatot, kétszer többen adtak, mint akiknél nem. A kijelentés, amelyben kis összeget kérnek, növeli az összeget, mert az adakozás eldöntése után a kognitív disszonancia megszüntetésének vágya fokozza adakozó kedvünket.(mert önbecsülésünk szerint, nagylelkűek vagyunk).
  • A háborús propaganda legártalmasabb következménye: lélektani felmentést ad, hogy egyik nemzet fiai megöljék a másikéit. Ebben az esetben a humanitárius eszmék minimalizálásra kerülnek, míg az áldozatok bűnössége maximalizálásra.
  • Pl. Hirosima és Nagaszaki esete. Akkor, a bomba ledobása után az amerikaiak 5%- a szavazott ellene, 23 % pedig újabb bombákat dobott volna le a japán kapituláció érdekében.
  • Ma: az amerikaiak nagy része ellenzi a történteket.
  • A propaganda, (rábeszélőgép) a modern idők háborúi során igyekeztek elfeledtetni velünk, hogy az ellenség is emberekből áll. Célja: a kognitív disszonanciát mérsékelje. Veszély: minél inkább igazolja a nép a borzalmakat, a vezetők annál könnyebben követik el őket. Az ésszerűsítési csapda mélyül: „Szörnyű cselekedetet követtem el, de igazoltam magam, mert az áldozat megérdemelte, amit kapott, ha viszont megérdemelte, még többet kéne kapnia”
  • Megoldás: önmentegetés helyett tanulni kellene hibáinkból. A beismerés az első teendő, a második, az Én megerősítése, mert erő kell szembenézni a gyengeségeinkkel. Nem a gyengeség magyarázatára, hanem a javítására kellene fordítani az energiát. Nehéz, mert kultúránk nehezen bocsájtja meg a hibákat, a kudarcot bűnnek tartja. Pl sikeres edzőket rúgnak ki, ha egy idény gyengébben sikerül, vagy ki nevetik gyermekeinket, ha elbuknak egy vizsgán. Több türelem mások iránt, és könnyebben bocsátanánk meg magunknak.
Share

A motiváció fogalma

0
Share

Általános pszichológia, 22. tétel, pszichológia távoktatás

A motiváció fogalma

Kidolgozta Garda Ildikó

Cselekvéseink alapvető indítékai a késztetések, melyeket valamely szükséglet jelentkezése hoz létre. Ezeket a késztetéseket, melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányulnak, nevezzük motivációnak.

A biológiai eredetű túlélési motívumok / éhség, szomjúság stb. /, szociális motívumok /szexualitás, utódgondozás / mellett léteznek más, a szocializáció során tanult motívumok, melyek erősebbek lehetnek az alapvető biológiai motívumoknál. Ezek gyakran a feszültségi állapot csökkentésének vagy optimalizálásának igényéből erednek.

A pszichoanalízis szerint a viselkedés energetikai hátterét az életösztön energiája, a libidó biztosítja.

A századforduló egy szociálpszichológiai elmélete szerint a szociális viselkedés mozgatóerejeként specifikus ösztönök sorát fedezte fel a nyájösztöntől a szerzési ösztönig, az önérvényesítési ösztöntől az önlefokozás ösztönéig.

Hull behaviorista felfogásában a drive-redukció elmélete:

Értelmében a fejlett központi idegrendszerrel rendelkező élőlények környezetükkel anyagcsere-kapcsolatban állnak. Az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban. Ha ez automatikusan vezérelt testi működéssel nem szüntethető meg, akkor az idegrendszerben cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre, amit drive-nak nevezünk. A drive-állapot mindaddig fennmarad, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. Éhség – táplálék keresése – elfogyasztása – kielégülés, a drive kialszik, elmúlik, redukálódik.

A drive erőssége függ a szervezet állapotától és a környezettől. Éhség esetén a tápláléknak, mint céltárgynak eltérő vonzereje van. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív = jelentéssel bíró értéknek nevezzük.

Ha a drive-redukció sikeres, az egyben a hozzá vezető cselekvéssor ismétléséhez, tanuláshoz vezet.

Ha a feszültség növekedése is megerősítő hatású, akkor drive-indukcióról beszélünk.

TÚLÉLÉSI MOTÍVUMOK

Homeosztázis:

A belső környezet állandóságát fenntartó működés. Nagy részben reflexek irányítják, mint a légzést, emésztést, kiválasztást, keringést. A homeosztatikus elven szabályozott működéseknek azonban van egy szűkebb köre, a testhőmérséklet, a folyadékháztartás és a táplálkozás, amelyekben a szándékos viselkedési elemek is szerepelnek.

Sémája: Perifériális érzékelők —- központi érzékelő, központi kiértékelő és vezérlő egység, ideális érték tároló egység —- végrehajtók.

A túlélési motívumokkal kapcsolatos testi működéseink központja az agyi hipotalamusz. Ez a központ a hipofízisen keresztül közvetlenül irányítja a hormonrendszert is.

Hőszabályozás:

A bőrben található hőreceptorok érzékelik a külső hőmérséklet változásait. Ha ez eltér a tűréshatártól, akkor automatikus kiigazító folyamatok indulnak be. Hidegben szűkülnek a hajszálerek,- csökken a hőleadás. Amennyiben ez kevésnek bizonyul, akkor izomműködéssel, azaz didergéssel hőt termeltetünk. Ha ez sem elég, akkor megjelenik a pszichológiai késztetés, meleg hely keresése, melegebb ruházat stb.

Meleg időben a hajszálerek tágulnak, izzadságmirigyek működése beindul, ha ez hatástalan, megjelenik a cselekvésre késztető drive.

Táplálkozás esetén:

Az éhség pszichofiziológiai szabályozása a hipotalamusz laterális régiójából indul. Ugyanitt, a mellső-középső területen van a jóllakottság-központ.

A szájban és garatban is vannak érzékelősejtek, a gyomorban is találhatók telítődést érzékelő receptorok.

A hipotalamusz a májjal, mint raktározó szervvel együttműködve érzékeli és szabályozza a vér cukor-, zsír-, és fehérjeszintjét.

SZOCIÁLIS MOTÍVUMOK:

Szexualitás és utódgondozás: Mindegyik hátterében a faj fenntartásához szükséges biológiai létünk motívumai állnak.

A nemi működések hátterében fontos szerepet játszanak a hormonok. Az embernél azonban a szexualitás kikerül a hormonrendszer kizálólagos hatása alól és  a korai élmények, a tanult kulturális hatásiok és az idegi szabályozás erőssen befolyásolja a visekedést. Szexuális viselkedés az embernél kultúrafüggő. Ezt igazolják a humánetológiai kutatások, melyek tanult viselkedésmintákat követnek.

A kulturális hatások  példája  a homoszexualitás, amit különböző korokban eltérően ítélik meg.

Utódápolás:

Harlow l959-ben rhesusmajmok fejlődését vizsgálta. A vizsgálatok eredményei igazolták az alapvető szociális szükségletek hiányában fellépő viselkedési, fejlődési zavarokat. Az anyai ösztön, megkapaszkodás, biztonság meghatározó szerepet kap az élet korai szakaszában. Lásd fejlődéspszichológia.  (szőranya- drótanya)

Agresszió:

Konrad Lorenz szerint csak  a fajon belüli szándékos károkozást tekinthetjük agressziónak. A ragadozók zsákmányszerzése nem agresszió, hanem táplálékkeresés.

Szociális értelemben a gúnyos megjegyzés a verbális agresszió kifinomult formája.

Az embernél  a limbikus rendszerhez tartozó magcsoport, a gyrus cinguli az amygdalával – vesznek részt az agresszív viselkedések indításában.

Az agresszió fajtái:

Antiszociális -a közösség ellen irányul,

Proszociális- az adott társadalom normáin belül elfogadott személy, közösség védelmében kivitelezett.

Indulati – kifejezetten fájdalomokozás céljából kezdeményezett agresszió,

Instrumentális – az agresszív viselkedés leszerelése a cél.

K.Lorenz- az agresszió öröklött, ösztönös viselkedés az állatoknél és az embernél egyaránt

A pszichoanalízis- szerint az agresszió az emberi viselkedés elválaszthatatlan része. Freud az agressziót alapvető ösztönnek (drivenak) tartja és halálöszönként (thanatos) nevezi meg, ami az én ellen irányul. Átirányítható külső tárgyakra, szerinte ez az agresszió.

Dollárd és munkatársai –  frusztráció-agresszió hipotézise szerint: minden motivált célra irányuló viselkedés akadályozása – frusztrációja – agresszív feszültséget hoz létre. Levezetésének különböző viselkedésformái lehetnek, amelyeket a környezet jutalmaz vagy büntet.

A tartós frusztáció nemcsak agressziót, hanem regressziót is okozhat.

A frusztráció-tolerancia kialakulása azáltal jön létre, hogy megtanuljuk a cél fenntartását és a cél elérésének különböző szociálisan elfogadható kerülő útjait.

A.Bandura– a tanult tényezők döntő szerepét hangsúlyozza az agresszív viselkedés kialakulásában.

A SEGÍTŐ VISELKEDÉS /ALTRUIZMUS /:

Egy olyan magatarás, amely hasznos vagy kedvező egy nem rokon személy számára.

Az alábbi viselkedésformákat foglalja magába:

-Segítségnyújtás veszélyhelyzet esetén

– Fiatalabb vagy idősebb személy megsegítése,

– A szerszámok és a „tudás”megosztása,

Megfigyelések szerint az altruisztikus viselkedés gyakoribb barátokkal, mint idegenekkel szemben, és kölcsönös előnyökkel jár a kedvezményező és a kedvezményezett személy számára egyaránt.

Minél nagyobb a kedvezményezett kiszolgáltatottsága, annál nagyobb késztetést érez a viszonzása.

Az ember barátságosan reagál az önzetlenség megnyilvánulsásaira, ami viszonosságot vált ki, ezzel elmélyíti a kapcsolatokat.  (Pl. Kisiskolásoknál az ajándékozás a barátszerzés egyik módja).

A KÍVÁNCSISÁGTÓL A KOMPETENCIÁIG:

Explorációs viselkedés:

A tanulásra képes, fejlett idegrendszerrel bíró gerincesek a számukra ismeretlen, új tárgyak iránt érdeklődést mutatnak. A látáson túl a fajra jellemző módon szaglással, tapintással is igyekeznek ismereteket szerezni.

A kíváncsiságot és a manipulációs drive-ot mivel mindkettő az idegrendszer belső folyamataival kapcsolatos intrizik motivációnak nevezik szemben a külső jutalmak vagy büntetések által biztosított extrizik motívációval.

Intrinzik- belső motíváció:

A kíváncsiság elsődleges motívum. Harlow kísérletében majmok erősen érdeklődtek mechanikusan megoldható feladatok iránt. Ezt manipulációs drive-nak nevezte.

Extrinzik motíváció:

A külső jutalmazással és büntetéssel fenntartott szükséglet. Ha valamit érdeklődésből szívesen, kedvvel végzünk, ez önmagában is jutalomértékű. A külső jutalom- bizonyos esetekben – rontja a produkció színvonalát, mert nem a tevékenységre, hanem a feladat végrehajtásából származható előnyökre terelődik a hangsúly.

A kompetencia: a hatékonyság, hozzáértés motívuma, késztetés a környezettel való hatékony viselkedés elsajátítására. A cselekvés, a tárgyakkal való bánni tudás, az „én csinálom” sikere az egyedfejlődés korai élménye. Kompetencia-élmény kísér minden sikeres akciót.

Kognitív disszonancia: ha két, számunkra fontos vélekedés vagy értékelés, illetve egy vélekedés és egy tervezett vagy megvalósított viselkedés között ellentmondás van. Az ellentmondás feszültséget kelt, ami a disszonancia redukálására indítja a személyt. Megismerő tevékenységeink átalakítására és átértékelésére ösztönöz bennünket, ha ismereteink értékelése nincs összhangban egymással.

A TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ:

A sikerek elérésére, a teljesítmény állandó emelésére, mások teljesítményének meghaladására vonatkozó késztetés.- az iskolában nagy hangsúlyt kap.

Atkinson vizsgálatai szerint olyan feladathelyzet, amelyben a cél elérése bizonytalan, két egymással ellentétes motívumot kelt:

– A cél elérésének motívuma;

– A kudarc elkerülésének motívuma.

Sikerorientáltak azok az emberek, akik szeretnek kockáztatni, és próbára teszik ügyességüket. Akkor mutatják a legerősebb motívációt egy feladat iránt, amikor a siker és a kudarc valósínűsége nagyjából egyenlő, vagyis közepes erősségű a feladat. A sikert saját képességüknek, a kudarcot az erőfeszítés hiányának tulajdonítják.

Kudarckerülők, akik bizonytalanok önmagukban vagy szorongóak. Ők olyan feladatot választanak, melyek vagy olyan könnyűek, hogy biztos a sikeres megoldás, vagy olyan nehezet, hogy a bekövetkező kudarc miatt nem kell szégyenkezniük. A sikert szerencsének, a kudarcot a képesség hiányának tulajdonítják.

A feladat teljesítésére vonatkozó előzetes célkitűzést igényszintnek nevezzük.

A MOTÍVÁCIÓ RENDSZERE:

Maslow elmélete a motívumok hierarchikus egymásra épülését dolgozta ki.

Alapszükségletek: a biztonság szükségletei – a fizikai védettség, biztonság,

A fiziológiai szükségletek – élelem, ital, oxigén, hőmérséklet, stb.

Pszichológiai szükségletek: valahova tartozás, szeretettség – szociális interakciók

Önértékelés szükséglete- presztízs, hírnév, becsvágy,

Önaktualizáció, önmegvalósítás- elérni a bennünk rejlő lehetőségeket.

A biológiai motívumoktól megkülönböztette azokat a fejlődési motívumokat, melyek a környezet jobb megismerésén keresztül a hatékonyabb beilleszkedést szolgálják. A hierarchia csúcsa felé helyezkednek el a magasabbrendű, humánspecifikus motívumok, ezek a megismerésre és a teljesítményre irányulnak, a háromszög csúcsán pedig az önmegvalósítás motívuma, önmagunk tökéletesítésének pszichés energiáját szolgáltatja.

Maslow motivációs piramisa

Maslow motivációs piramisa

http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/maslow_motivcis_piramisa.html

Forrás: Bernáth L. – Révész Gy. Szerk.: A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, l994.

Share
Go to Top