Share

Személyiségpszichológia, 13. tétel, pszichológia távoktatás

Nagy Eszter jegyzete alapján kidolgozta Pölczman Ildikó

n      Eysenck jól ismerte a személyiségre vonatkozó különböző tipológiák elméleteit, emellett Pavlov munkásságát is

n      úgy gondolta, hogy az egyéni különbségek okát az öröklötten eltérő serkentő és gátló idegrendszerifolyamatokban kell keresni

n      Típustana kialakításakor az ókori elméleteket is figyelembe vette

n      A személyiség két szupervonása az érzelmi labilitás (vagy neuroticizmus) és az extra- illetve introverzió, amelyet később egy harmadik dimenzióval egészített ki, a pszichoticizmussal.

Eysenck tipológiája

n      Eysenck az extra- és introverziót dimenzióként fogja fel, ami azt jelenti, hogy az emberek többsége e jellemző mentén valahol a két végpont között helyezkedik el

n      Az 1960-as években a korábban leírtakhoz képest úgy módosította elméletét, hogy a felszálló retikuláris rendszer (ARAS) által meghatározott agykérgi arousal szintje a döntő az izgalmi és gátló folyamatok létrejöttében

n      Az eleve magas arousal (serkentettségi) alapszinttel jellemezhető introvertáltak a relatíve alacsonyabb ingerlési szinteket tartják kellemesnek

n      Az eleve alacsonyabb arousal alapszinttel rendelkező extravertáltak a magasabb ingerlési szinteket kedvelik (ld. 3. ábra). Az introvertált személyek ebből fakadóan lesznek ingerkerülők, míg az extravertáltak „ingerre éhesek”.

Neuroticitás és aktiváció

n      Eysenck elméletalkotásában módosulást figyelhetünk meg a magas emocionális labilitás (más szóval neuroticitás) létrejöttének fiziológiai magyarázatában.

¨     Kezdetben a szimpatikus idegrendszer fokozott serkenthetőségét tartotta felelősnek a kiegyensúlyozatlanságért

¨     Később az un. viszcerális agynak nevezett ősi agykérgi területek, vagyis nagyrészt a limbikus rendszerhez tartozó struktúrák fokozott aktivációját tette felelőssé a labilitás kialakulásáért.

ARAS- felszálló aktiváló rendszer

Eysenck – szupervonások és ARAS

n      A két típusdimenzió az idegrendszer működésének kétféle módját tükrözi

n      A felszálló aktiváló rendszer (retikuláris állomány) – ARAS

¨     introverzió: magasabb aktivációs szint (érzékenység túlingerlésre)

¨     extroverzió: alacsonyabb aktiváció (túlingerlés igénye)

ARAS és EI

n      Geen (1984): a „fehér zaj” tanulási kísérlet

¨     az introvertált alacsonyabb fehér zajt választ

¨     a két típus eltérő körülmények között mutat azonos arousal mintázatot (pl. szívritmus): milyen hangerővel hallgatod a rádiót? 🙂

¨     vigilencia-feladatok: az introvertáltak éberebbek, kevesebbet hibáznak

¨     gyógyszerkutatások: kevesebb stimuláns az izgalom létrejöttéhez introvertáltaknál

¨     több nyugtató, depresszáns a nyugalmi állapothoz introvertáltaknál

Érzelmi válaszkészség és egészség

n      a stressz növeli a vegetatív arousalt

n      az állandósult arousal növeli az érrendszeri sérülések esélyét

n      a stresszre adott arousal-emelkedés személyiségjeggyel hozható összefüggésbe  – magasabb reaktivitás azoknál, akiket személyiségük arra indít, hogy dühvel reagáljanak vagy elnyomják az átélt dühöt                                      ===>    az erősen szorongó vagy erősen emocionális személyek hajlamosabbak az érrendszeri megbetegedésekre

Three Giants

n      A két szupervonás – a neuroticizmus és extraverzió-introverzió – mellett a személyiség harmadik fő vonásának – a pszichoticizmus – leírásával vált teljessé Eysenck személyiségteóriája (rövidítése: PEN), amit a személyiség háromfaktoros elméletének is neveznek (Three Giants)

n      A személyiség harmadik dimenziója: pszichoticizmus. Úgy gondolta, hogy ennek a kifejezetten patológiás folyamatnak a hátterében szintén öröklött biológiai tényezők húzódnak meg, amelyek azonban még feltáratlanok

n      A pszichoticizmus dimenziójához modelljében olyan tulajdonságok tartoznak mint például a mások iránti érzéketlenség, a szociális elvárásokkal való szembehelyezkedés, az egocentrikusság, az impulzivitás, az agresszivitás és az érzelmi hidegség.

Eysenck pszichometriai tevékenysége

n      Az 1940-es években született a „Maudsley Medical Questionnaire” című kérdőíve (MMQ) a neurotikus zavarban szenvedők kiszűrésére

n      Az 1950-es években kérdőívét kibővítette az extraverziót mérő skálával, ami ezután a Maudsley Personality Inventory (MPI) nevet kapta

n      Az 1960-as években kifejlesztette a disszimulációt is mérő, hazugság-skálával bővített és átdolgozott kérdőívet, amely az Eysenck Personality Inventory (EPI) lett

n      Az 1970-es években a legjelentősebb változást a pszichoticizmus skála bevezetése jelentette az Eysenck Personality Questionnaire (EPQ) legújabb változatába

n      Az 1980-as években a kérdőív továbbfejlesztett változatában (EPQ-R) a pszichoticizmus skálában hajtották végre a legtöbb változtatást.

Forrás: szpszi_eloadas04_2008.ppt

Charles S. Carver, Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia, Osiris kiadó, Budapest, 2006

Share