Posts tagged neurotranszmitter

A neuron működése

0
Share

Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuron működése

A neuron (idegsejt) az idegrendszer alapegysége. Testünkben mintegy 100 billió neuron található, melyek különböző funkciókat látnak el a testünkön belül. Vannak érző, mozgató és interneuronok.

Minden élõ sejtre igaz az, hogy a sejthártyájának (membránjának) két oldala között elektromos potenciálkülönbség áll fenn, amely ingermentes állapotban körülbelül -80 mV nagyságú. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak, melynek kialakulását a membrán különbözõ ionokra vonatkozó szelektív permeabilitása teszi lehetõvé. A nyugalmi membránpotenciál fenntartása energiaigényes folyamat, ionpumpák mûködése által jön létre. A membrán szelektív permeabilitásának és az ionpumpáknak hatására a sejt belsejében magasabb kálium-koncentráció, míg kívül, az extracelluláris térben magasabb nátrium- és kalcium-koncentráció alakul ki.

Ha a membránpotenciál valamely ingerületi folyamat hatására megváltozik, akkor a sejthártya permeabilitása is megváltozik a különbözõ ionokra nézve, ioncsatornák nyílnak meg, vagy csukódnak be, és ionáramlás kezdõdik a sejt belseje és a külsõ tér között. Az ionáramokat két alapvetõ csoportra oszthatjuk: passzív és aktív áramokra. A membrán passzív áramokat létrehozó passzív áramvezetõ-képessége az idõtõl és a feszültségtõl független. Az aktív áramok leírásában szereplõ vezetõképességek viszont mind az idõ, mind pedig a membránpotenciál függvényei. Az idõfüggés az adott ionra szelektív ioncsatorna “kapuzási” (nyitási-csukási) folyamatainak sebességét írja le, míg a feszültségfüggés azt adja meg, hogy az ioncsatorna egy adott membránpotenciál-értéknél milyen valószínûséggel van nyitva.

Ha a membránpotenciál értéke elér egy küszöböt, a nátrium-csatornák hirtelen nyitott állapotba kerülnek, és a nátrium beáramlása következtében a külsõ és a belsõ oldal közötti potenciálkülönbség ugrásszerûen megnõ, legtöbbször pozitív értéket vesz fel (2.1. ábra). Ilyenkor mondjuk, hogy a sejt tüzel, vagyis akciós potenciál keletkezik, amely az idegsejt axonján végigterjedve jut el az axonvégzõdésekig, ahol neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki. A neurotranszmitterek a szinaptikus kapcsolatokon keresztül a posztszinaptikus sejtmembránhoz eljutva, annak két oldala közötti potenciálkülönbségben változást idéznek elõ, és így jön létre az ingerületátvitel neuronról neuronra.

A szinapszis folyamata:

ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis

Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/neuro/fej2.html

http://pszichologia.szeszterke.ro/a-szinapszis-tipusai-reszei-neuronhalozatok/

Share

A belső elválasztású mirigyek rendszere

0
Share

Neuropszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás

A belső elválasztású mirigyek rendszere

Endokrin rendszer – a test sejtcsoportjait közvetve, hormonok révén szabályozza.

A hormon egy vegyület.

Az idegrendszer aktiválja az izmokat és a mirigyeket.

A hormonokat a belső elválasztósú mirigyek közvetlenülk a véráramba választják ki.

A hormonok a véráram által szétáramlanak a testben és különböző sejtekre más-más módon hatnak.

A sejtek olyan receptorokkal vannak felszerelve, amelyek csak azokat a hormonokat ismerik fel, amelyeket az adott sejt befolyásolására szántak.

A receptorok a hormonokat a sejtbe juttatják.

mirigy -> hormon -> vér -> receptor -> sejtek

A hormon és a neurotranszmitter közötti különbség

Hormon: nagy távolságot megtehet a testben és számos különböző sejttípusra hat.

Neurotranszmitter: szomszédos neuronok között hat.

Egyes vegyületek mindkét funkciót ellátják.

Agyalapi mirigy (hipofízis)

  • a hipotalamusz alatt található
  • a legnagyobb számú hormont termeli
  • szabályozza a többi belső elválasztású mirigy szekrécióját
  • funkciói: növekedés, idegrendszer, nemi aktivitás
  • kortikotropin elválasztó faktor (CRF)
  • adenokortikotrop hormon (ACTH)

stressz -> CRF -> agyalapi mirigy -> ACTH -> vér -> szervek -> 30 féle más hormon -> vészhelyzethez való alkalmazkodás

Mellékvesék

  • hangulat, energiaszint, stresszel való megküzdés – hozható kapcsolatba
  • adrenalin (epinefrin) választ ki
  • noradrenalin (norepinefrin) választ ki

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A belső elválasztású mirigyek rendszere

(endokrin rendszer)

Az idegrendszer, az izmok és mirigyek gyors aktiválásán keresztül szabályozzák a szervezet gyorsan változó eseményeit.

Mirigyek: a test különböző pontjain található szervek, amelyek nedveket (verejték, tej, hormonok) válsztanak ki.

Az endokrin rendszer a test különböző sejtcsoportjait a hormonokon keresztül szabályozza.

A hormonok-at a belsőelválasztású mirigyek közvetlenül a véráramba juttatják, így a testben szétáramolva a különböző sejtekre más-más hatást gyakorolnak.

A megcélzott sejtek olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek csak a saját működésükhöz szükséges hormonmolekulákat ismerik fel és a véráramból a sejtbe, juttatják.

A belső elválasztású mirigyek egy részét az idegrendszer aktiválja, a másik részét pedig a test belső vegyi állapotának változásai hozzák működésbe.

Agyalapi mirigy (hipofízis)

Az egyik legnagyobb belső elválasztású mirigy. A hipotalamusz alatt az agy egyfajta kinövése.

„főmirigynek is nevezik”

A legtöbb hormont termeli a mirigyek közül és szabályozza a többi mirigy működését is.

A növekedési hormontermelésért is felelős-alul termelés következménye: törpenövés

– túl termelés> óriásnövés

Az agyalapi mirigy által kibocsátott hormonok serkentik a :- pajzsmirigy

– nemi mirigyek

– mellékvese kéregállományának működését.

A belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer az aktivitási sebességben különböznek egymástól, mert míg egy ideg impulzus végig halad a testen a másodperc néhány századrésze alatt, addig a belső elválasztású mirigynek néhány másodpercre, vagy órákra van szüksége, hogy hasson.

Itt a hormon egyszer kibocsátásra kerül, majd a véráramon át a célponthoz, ami egy időigényesebb – folyamat.

Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz együttműködése jól példázza az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek komplex kölcsönhatását:

Stresszre a hipotalamusz kortikotropin (CRF) termeléssel válaszol, ami egy csatornán keresztül az agyalapi mirigyhez kerül. Ennek hatására az agyalapi mirigy az adrenokorticotrop (ACTH) hormont termeli, ami a véráramon keresztül a mellékvesékhez és a test egyéb szerveihez jut, melynek eredményeképpen kb. 30 féle  hormon kiválasztása, történik Segítve a szervezetet a vészhelyzetekhez való alkalmazkodásba.

A kortizol, a kognitív működést is befolyásolja. Kis mennyiségben javítja az emlékezetet, nagy mennyiségben bénítja, és a neuronok elhalását eredményezi.

A mellékveséknek fontos szerepük van a : hangulat, energiaszint és a stresszel való megküzdés beállításában. A mellékvesék belső velőállománya epinefrint és norepinefrint (adrenalin és noradrenalin) választ ki.

Epinefrin – vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágával a simaizmokra, a verejtékmirigyekre hat, szűkíti a gyomor és a belek ereit, gyorsítja a szívverést.

Norepinefrin – szintén vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. Az agyalapi mirigyet olyan hormonkiválasztásra készteti, amely a mellékvese kéregállományára hat. Az így kiválasztott hormon pedig a májat serkenti, hogy a vércukorszint emelésével biztosítsa a megfelelő mennyiségű energiát a szervezet számára a gyors cselekvéshez.

A belsőelválasztású rendszer hormonjai és a neurotranszmitterek a test sejtjei között hozzák-viszik az üzeneteket.

A neurotranszmitterek a szomszédos neuronok között közvetítenek, helyben hatnak.

A hormonok nagy távolságon hatnak és különböző típusú sejtekre eltérően hatnak.

A köztük lévő különbségek ellenére, némelyik mindkét funkciót ellátja. Pl., amikor neuronok választják ki az epinefrint és a norepinefrint, akkor neurotransmitterként működnek.

Amikor a mellékvesék választják ki, akkor hormonként működnek.

Share

Fontosabb neurotranszmitterek

0
Share

Neuropszichológia, 6. tétel, pszichológia távoktatás

Fontosabb neurotranszmitterek

Több mint 50 neurotranszmittert azonosítottak már.

A fontosabb neurotranszmitterek:

  • acetilkolin (Ach) – emléknyomok, Alzheimer kór
  • adrenalin
  • noradrenalin (NAdr) – kokain, amfetamin
  • dopamin – sok: szkizofrénia, kevés: Parkinson kór
  • hisztamin
  • szerotonin
  • glutamát – 3 altípusa van
  • GABA (gamma-amino-vajsav) –  gátló hatású az izommozgásra

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Neurotranszmitterek

Acetilkolin

Az idegrendszer több szinapszisában megtalálható

A fogadó sejt membrán receptorától függően lehet serkentő vagy gátló hatású.(általában serkentő)

– gyakori a hippokampusz (előagy) új emléknyomok képződéséért felelős területén. Az előagy acetilkolin termelő sejtei ha alul működnek, kialakul az Alzheimer-kór. Minél kevesebb az ecetilkolin termelés annál súlyosabb az emlékezetvesztés.

– a vázizomrostokon végződő szinapszisokban is acetilkolin keletkezik, vannak olyan szerek, amelyek ezt befolyásolják, és izombénulást okozhatnak.

– a botulinum baktériumok gátolják az ideg-izom szinapszisok acetilkolinreceptorait, ezáltal megbénulnak a légző izmok, ami halált okozhat. (helytelenül tárolt étel)

– a hadászati ideggáz és sok rovarírtó is okozhat bénulást, mert roncsolja az acetilkolint lebontó enzimet. Az acetilkolin felszaporodása megakadályozza a szinaptikus átvitelt.

Norepinefrin

-A monoaminok osztályába tartozó neurotranszmitter. Az agytörzsi neuronok termelik.

-A drogok (kokain, amfetaminok) késleltetik a visszavételt így a fogadó neuronok, tovább maradnak aktivált állapotban. A lítiumnak épp ellen tétes hatása van, – felgyorsítja a norepinefrin visszavételét, és depressziós tüneteket okoz.

-Minden olyan szer, amely csökkenti,  vagy növeli az agy norepinefrin szintjét rontja, vagy javítja a személy hangulatát.

Dopamin

-A monoaminok osztályába tartozik, összetétele hasonlít a norepinefrinhez. Az agy, bizonyos területein megjelenő dopamin, elemi örömérzést okoz. Az agy bizonyos területein előforduló túl sok dopamin skizofréniát okoz, míg a túl kevés Parkinson-kórt.

-A skizofrénia kezelésére használt szerek, mint a klórprozamin, vagy klozapin a dopamin receptorokat blokkolják. Így fejtik ki hatásukat.

– A Parkinson-kór kezelésére használt L-dopa pedig növeli az agy dopamin szintjét.

Szerotonin

–         A monoaminok családjába tartozik, a hangulat szabályozásában van szerepe.

–         Csökkenése depressziót okoz.

Az antidepresszánsok (Prozac,Zoloft,Paxil) szerotonin visszavétel gátlók, így emelik az agyban lévő szerotonin szintet. Mivel a szerotonin az alvás és étvágy szabályozásában is részt vesz, a bulimia kezelésénél is hatásos.

Glutamát

-Az agy egyik legfontosabb serkentő neurotranszmittere. Az aminosavak csoportjába tartozik. Depolarizálja a fogadóneuronjait, így éri el a serkentő hatást. Az  NMDA receptornak van fontos szerepe az emlékezésben és tanulásban. A nevét, a kimutatására használt anyagról kapta (N-metil-D-aszparát. A tanulánál és emlékezésnél van szerepe.

– A hippokampusz különösen gazdag NMDA receptorokban. Ez az agyi terület az új emléknyomok képzésében játszik szerepet. A glutamát átviteli zavar a szizofréniánál is kimutatható.

GABA

–         Aminosav, gátló hatású neurotranszmitter. Az agy szinte minden szinapszisában megtalálható a gamma-amino-vajsav (GABA).

–         Gátló hatása nélkül, megszűnik az izom mozgás ellenőrzése. Pl. picrotoxin gátolja a GABA receptorokat így izomrángást vált ki.

A szorongás enyhítő szerek, a GABA aktivitásának felerősítésével hatnak.

Share

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

1
Share

Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis: az ingerület átadása egyik neuronról a másikra.

Egy idegsejt akkor “tüzel”, amikor az ingerlés meghalad egy ingerküszöböt.

A neuronok nem érintkeznek közveltenül -> két neuron találkozásánál egy szinapszis rés található.

A szinapszis folyamata:

ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis

Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.

A szinapszis típusai:

  • ideg-ideg (neuro-neuronális)
  • ideg-izom (neuro-muszkuláris)
  • elektromos
  • kémiai

A szinapszis részei:

  • preszinaptikus membrán
  • szinaptikus rés
  • posztszinaptikus membrán

A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak, melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok

A szinapszis típusai

A szinapszisokat szerkezetük és működésük alapján osztályozzuk.

Szerkezetük alapján:

1.  neuro-neuronális szinapszisok vagy interneuronális szinapszisok (ideg-ideg közötti)

2. neuro-effektoros vagy neuro-terminális szinapszisok

A neuro-neuronális szinapszisok négy félék:

a) axo-axonikus

b) axo-dendritikus

c) axo-szomatikus

d) dendro-dendritikus

A neuro-effektoros szinapszisok  kétfélék:

a) az információ közvetítés mechanizmusa

b) a posztszinaptikus komponensben kialakult állapot szerint

Az információ-közvetítés mechanizmusa alapján

a)      elektromos szinapszis

b)      kémiai szinapszis

A létrejött állapot alapján :

a) ingerlő kémiai szinapszis

b) gátló kémiai szinapszis

Részei

–         preszinaptikus membrán= végbunkó membránja  (axolemma)

–         szinaptikus rés

–         posztszinaptikus membrán= (a posztszinaptikus komponensek:sóma, dendrit, izomrost, vagy mirigy képezik ezeknek a sejthártyája alkotja a posztszinaptikus membránt.) A posztszinaptikus membránon sejtreceptorok (membránreceptorok) vannak, alatta pedig riboszóma és endoplazmás retikulum.

A végbunkó citoplazmájában mitokondriumot és kémiai mediátort (neurotranszmitter) tartalmazó hólyagocska (vezikulum) van.

A szinapszis = két idegsejt vagy idegsejt és végrehajtó szerv közötti morfológiai és funkcionális kapcsolat, amely gátolja vagy serkenti a posztszinaptikus komponenst.

Tehát, a szinapszisban részt vesz : egy peszinaptikus és egy posztszinaptikus komponens , valamint a kettejük között található szinaptikus rés.

Neuronhálózatok

Nem tudom itt mire gondolt ??????????????????????????????????????????????

Share

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

0
Share

Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Idegsejt = neuron = az idegrendszer alapegysége

A neuronok száma: mintegy 100 billió

A neuronok mérete:

  • a legkisebb 4 mikron átmérőjű
  • a legnagyobb 100 mikron is lehet

A neuronok alakja: változatos, tobbnyire hosszukas, gomb vagy csillag alaku

A neuronok sajátosságai:

  • dendritekkel és axonokkal rendelkeznek
  • kommunikálnak egymással
  • neurotranszmittereket tartalmaznak

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Az idegrendszert felépítő idegszövet, idegsejtekből (neuron).

Mérete: A neuronok nagysága 5-150μm. Legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelői motoros sejtek.

Alakja: változatos, a sejttestről kiinduló dendrit nyúlványok számától és ágaitól függően, találunk kerek, orsó, piramis és csillag alakú idegsejteket. A különböző sejtformák a funkcionális specializálódással függenek össze. Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4 csoportba osztjuk: uni-,bi-,pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek. Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a multipoláris(soknyúlványú) idegsejt.

Sajátosságai : ingerlékenység és ingerületvezetés.

Inger hatására, lehet az :fény, hő, mechanikai,kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt, válaszol ,ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik, ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás).stb.

Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük ingerületvezetésnek.

Erősségük szerint az ingerek lehetnek:

Küszöb alatti – nem képesek ingerületet létrehozni.

Küszöbinger – a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki..

Küszöb feletti inger – erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.

Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az idegszövet és viszont.

Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni. Az inger ki váltása az intenzitás és idő függvénye.  Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak nevezzük, ami nem más mint a küszöbinger. A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál rövidebb a kronaxiája és fordítva.

A neuronokat funkciójuk alapján  3 csoportba soroljuk:

– szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez.

– motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).

– interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz továbbítják.

A neuronok között, vagy azok körül előfordulnak nem idegi sejtek  A gliasejtek, amelyek10-szeresei a neuronoknak. Szerepük a neuronok rögzítése, de táplálják a neuronokat és az elhaltakat pedig felfalják.

Az idegsejtek elhelyezkedése

A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége. Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok(nucleus) formájában helyezkednek el. A gerincvelőben az idegsejtek abelső zónában, kívűlről fehérállománnyal körülvéve fekszenek. A központi idegrendszeren kívűl az idegsejtej idegdúcokat (ganglion) képeznek.

A tudomány jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.

Share
Go to Top