Posts tagged nyelv

A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

0
Share

A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában

Logopédia, 6. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

A nyelv a szájüregben található szervek közül a legjelentősebb a hangképzés szempontjából. Nagyon mozgékony, és minden irányban futó izmai révén bonyolult mozgásokra képes úgy az egész nyelvet, mint egyes részeit tekintve.

Vékony hártyával, a nyelvfékkel kapcsolódik a szájfenékhez. Ha ez a hártya le van nőve, azaz rövidebb a kelleténél és a nyelv hegyétől indul, megakadályozza a nyelvemelést és a r, l, t, d, s, zs, cs hangok képzését akadályozhatja. Intenzív nyelvtorna vagy súlyosabb esetben a nyelvfék felmetszése ajánlatos.

A nyelv anatómiai rendellenességei a szájtérhez viszonyított túl kicsi vagy túl nagy méret, illetve asszimetria, vagy „cakkozott” nyelvhegy.

Legtöbbször azonban a nyelv nem megfelelő működése és a helytelen nyelvmozgás beidegződések okoznak beszédhibákat. Nyelvtornával kezelhetőek.

A szájpadlás választja el az orrüreget a szájüregtől. Elülső része a csontos kemény szájpad, hátsó része pedig a lágy szájpad, ami nyelvcsapban végződik. Előforduló rendellenességei a szájpadhasadék (műtéttel és protézissel korrigálható), a gótikus (magasan ívelt) szájpad, ami torzító tényező lehet a r, l, és a réshangok esetében.

Ha a lágy szájpad túl rövid vagy túl hosszú, nyílt, illetve zárt orrhangzósságot idézhet elő.

Leggyakrabban a lágy szájpad renyhesége okoz orrhangzós beszédet.(orrhangzós színezet, dünnyögés).

Az alsó állkapocs mozgásával módosítjuk a szájtér méreteit, teret biztosítva a nyelvmozgásoknak.

Beszédhibákat favorizál, ha elhelyezkedése nem megfelelő a felső állkapocshoz viszonyítva (túl elől, vagy túl hátul ) , vagy ha mérete nem arányos a többi koponyacsonttal.

Arcizom és nyelvizom ügyesítő gyakorlatokkal ellensúlyozható bizonyos mértékben.

Share

Lewis Henry Morgan

0
Share

Kulturális antropológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Balázsi Rózsa

Lewis Henry Morgan az ősi társadalmak fejlődési fokait tanulmányozva azt Mondja, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki hét különböző kategóriában. Melyek azok?

Antropológia emberekkel, mint komplex szociális lényekkel foglalkozik, melyek rendelkeznek a beszéd, a gondolkodás és a kultúra képességével.

– tudománya a világon mindenfelé élő emberek életének biológiai és kulturális aspektusainak megértéséről szól. Minden ember azonos alapvető biológiai jellemzőkkel születik, de attól függően, hogy hol nő fel, különböző éghajlattal, ételekkel, nyelvekkel, vallásos képzetekkel stb. találkozik. Az embert azonban nem csak a környezete formálja, hanem az a világ is, ahol él. Az antropológia fő célja megérteni azokat az általános kényszereket, melyek között az emberek élnek, és azokat a különbségeket, melyek nyilvánvalóak az egyes társadalmak és kultúrák között.

Az antropológia témáinak köre óriási. A kutatók manapság a diszciplína egyik vagy másik területére specializálódnak. Néhányan, az úgynevezett fizikai- vagy biológiai antropológusok olyan témákat vizsgálnak, mint például, hogy hogyan fejlődtek az emberek és az emberszabásúak az évezredek, évmilliók során, illetve a genetikus és magatartásbeli kapcsolatunk a főemlősökkel. Mások, akiket szociál- vagy kulturális antropológusoknak hívnak, azt a számtalan módot tanulmányozzák, ahogy a különböző emberek megszervezik önmagukat, hogy biztosítsák a stabil mezőgazdasági termelést vagy a közösségi életet. Vizsgálhatják az embereknek a világ működéséről alkotott elképzeléseit, ahogy azok megjelennek a vallási képzeteikben és gyakorlatukban., az emberek által létrehozott anyagi formákat, mint például a házaik, ruházatuk, kézművességük és művészetük.

1.) Lewis Henry Morgan az ősi társadalmak fejlődési fokait tanulmányozva azt mondja, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki hét különböző kategóriában. Lewis Henry Morgan1818-1881
Élete és munkássága:

Lewis H. M. egyike volt a XIX. Század legnagyobb hatású gondolkodóinak,  az antropológia, és a kapitalizmus és a világpolitika jövője szempontjából nézve is.

– meggyőződéses kapitalista volt, az evolúcióról írott műve, ahogy azt Marx és Engels értelmezte,

– keresztény középosztálybeli polgár, ügyvéd és üzletember volt. Az ipari forradalom ugyan érdekelte,de más forradalom bizonyosan nem.
-13 gyermekes, régi massachusettsi-i családból származott, amely nyugatnak ment, New York állam északi részébe

-. Iskoláit kitűnően végezte,  az Union College-be harmadéves hallgatónak vették fel.

– tehetséges szónoknak és vitázónak bizonyult.

– Az egyetemi fokozat megszerzése után 1840-től 4 éven át jogot tanult. Ebben az időszakban kezdte meg az amerikai indiánok,különösen az irokézek egy életen keresztül tartó tanulmányozását.

– Gordiuszi csomó néven titkos társaságot alapított, amelyet az Irokéz Törzsszövetség mintájára szervezett meg. Tagjai éjszaka, tábortűz mellett, eredeti ruhákban tartották megbeszéléseiket. A társaság késŐbb az Irokézek Nagy Rendjé -vé nŐtte ki magát, amelynek kinyilvánított céljai közé tartozott, hogy elmélyedjen az indiánok tanulmányozásában, elŐmozdítsa ügyüket, segítse mővelŐdésüket és védelmezze jogaikat az agresszív és igazságtalan kormányzati politika ellen. 1874-ben, miután sikeresen képviselte érdekeiket a földviták során, Morgant a szeneka törzs tiszteletbeli tagjává választották.
Azt követŐen,hogy ügyvédi vizsgáit letette, három éven keresztül Aurora melletti családi farmjukon dolgozott, mivel gazdasági recesszió és az ügyvédek túl nagy száma miatt New York állam nyugati részén nem tudott munkához jutni.
1851-ben a New York állambeli Rochesterbe költözött és ügyvédi irodát alapított barátjával és volt osztálytársával, George F. Danforth-szal. A vállalkozás rendkívül sikeresnek bizonyult. Még ebben az évben megházasodott és megjelentette a League of the Iroquis (Az irokéz szövetsége) című művét. Ezt tekintik az elsŐ tudományos beszámolónak egy indián néprŐl, s mint néprajzi leírás, ma is mérvadó.
1858-ban Michigan állam északi részébe utazott. Itt tartózkodása alatt kezdett érdeklŐdni a hódok iránt, ami egy évtized kutatásai után, 1868-ban(Az amerikai hód és építményei) című művet eredményezte.
Michiganben azt is felfedezte,hogy az odzsibua indiánok rokonsági rendszere pontosan olyan,mint az irokézeké.

– csaknem 70 törzset tanulmányozott, majd megfogalmazta elméletét, amely szerint egyetlen rokonsági rendszer jellemzŐ az összes észek- amerikai indián törzsre.
-1870-ben adta közre  (Az emberiség konszangvinikus és affinális renszerei) című munkáját. Ez máig alapvetŐ mű és adatgyűjtemény.
Főműve: Az  Ősi társadalom. 1877 E könyvben Morgan a család fejlŐdésérŐl vallott sémáját és az unilineáris leszármazási csoportról készített elemzését adja közre. Morgan utolsó műve a Houses and House-Life of the American Aborigines (Az amerikai bennszülöttek házai és családi élete).

Morgan politikai érdeklődése :konzervatív párti politikusként New York állam parlamentje alsó házának, majd szenátusának tagja volt 1861-1869-ig..
Több irodalmi csoport, (Nemzeti Tudományos Akadémia) és az Amerikai Egyesület a Tudományos Haladásért) tagja volt.

1880-ban Morgan támogatta egy régészeti expedíció szervezését a pueblók vidékére.

1881. decemberében meghalt.Vagyona nagy részét letétbe helyezte azzal a cállal, hogy a Rochesteri Egyetem keretében egy nŐi kollégiumot alapítanak belŐle.
Az ősi társadalom

 

-Az emberi történelem civilizációt megelőző korszakot tárgyalja, hogy miként teszi meg az ember azt a lépést, hogy a társadalmiság útjára lépjen.

-könyve megírásának indítékai, újabb adatokkal kívánja bizonyítani, hogy az emberiség életmódja a történelem hajnalán kezdetleges volt,hogy erkölcse és szellemi képességei tapasztalatainak növekedésével fokozatosan fejlŐdtek és hogy a civilizáció felé vezetŐ úton . – nem karosszék-antropológusok közé,tartozott,személyesen ismerte az általa leírt irokéz, szeneka és más Őshonos népcsoportokat,

-azt gondolta,hogy tudományos kutatás célja a civilizáció folyamatának megragadása, amelyhez az egyes kultúrák esettanulmányszerű leírása csak egy-egy lépcsŐfokot jelent.
-Munkája -evolucionista séma, amely szerint minden evoluciós fokozatnak bizonyos technikai és létfenntartási típus felel meg

-a technikai innovációk megváltoztatják a társadalom homeosztázisát oly módon, hogy szükségszerűvé tszik új szociokulturális jegyek kialakulását az életbenmaradás érdekében

Morgen által elképzelt fejlődési fokok:

1 Létfenntartás – a túlélés érdekében javaj termelése-életbenmaradsáshoz szükséges javak, a technikán keresyztül

2.Társadalomszervezet: a csiráji a vadság korától a  nemzetségektől a politikai társadalmakig

3.Nyelv: a legkezdetlegesebb-egyszótagú- bonyolult nyelvig

4.Család:- a komszangvinikus( vérszerinti leszármazáson alapulo

-az affinális-rokonsági leszármazás

5.Vallás-eszmék fejlődése- nem lehet kielégíté magyarázatot adni, a vadság korában nincs vallás, nincs Isten képzet, a tudás bizonytalan elemeken alapszik

6.Otthoni élet, építkezés- a családformával és az otthoni élet rendjével kapcsolatos: a vadember kunyhótól a -a civilizált ember házáig

7.Tulajdon: eszméje lassan alakult, sok időt vett igénybe, a vadság korában az élelem halmozása után kezdődik az uralomrajutásig

Társadalomszervezeti forma

Minden társadalomszervezeti forma két általános alapformára vezethető vissza.

1 Az idŐben korábbi forma személyekre,s kizárólagosan személyi kapcsolatokra épülés társadalomnak nevezhetŐ.
2 A társadalomszervezet második formája a területen és a magántulajdonon alapszik,s az elŐbbitŐl állam névvel különböztetjük meg.

Létrejött a politikai társadalom,melynek szervezete földterületeken alapszik, s a tulajdonhoz, továbbá a személyekhez való viszonyát a területi kapcsolatok határozzák meg.

A görögök és a rómaiak szellemi képességeinek teljes kifejlŐdése volt szükséges ahhoz, hogy miután már eljutottak a civilizációba, létrehozzák a községet, azaz a démost, s ezzel megalkossák a társadalom szervezetnek azt a második nagy formáját amely a civilizált nemzeteknél napjainkig fennmaradt. Az Ősi társadalomban ez a területen alapuló szervezet ismeretlen volt. Létrejötte választóvonalat jelentett az Ősi és a modern társadalom között.

Az Ősi társadalomban leírtak alapján Morgan véleménye az, hogy az emberiség történetének menete csaknem mindenütt azonos volt, és az értelem tevékenysége is mindenütt egyforma.
A fejlŐdésnek több különbözŐ szakaszát különböztetjük meg egymástól.

A korábbi a vadság ezen belül a vadság alsó, középsŐ és felsŐ foka,

A barbárság és ezen belül is alsó, középsŐ és felsŐ foka. E korszakok mindegyikének más-más kultúrája és többé kevésbé sajátságos és jellegzetes életmódja volt.

A civilizáció állapota-a fonetikus ábécétőé napjainkig
A létfenntartás módjai
A vadság alsó fokán az emberiség eredeti lakóhelyein gyümölcsökön és gyökereken alapuló természetes létfenntartást folytatott. Csak egyetlen találmányról, a nyelvrŐl mondhatjuk el, hogy ebben az idŐben alakult ki.Erőforrások kiaknázása pótlás nélkül.
A vadság középsŐ foka : amikor az emberek a halat veszik magukhoz táplálékként, mely a mesterséges táplálék elsŐ formája, mivel nem lehet fŐzés nélkül fogyasztani, valószínő, hogy a tüzet erre a célra használták. A haltáplálék viszont lehetŐvé tette, hogy az emberiség éghajlattól és helytŐl függetlenítse magát. Raktározni, tárolni
A vadság felsŐ foka: az emberek már liszt tartalmú termesztett növényekkel táplálkoznak. Kialakul a kert mővelés. Amerikában ez az újítás az indiánok letelepülését és a falusi élet kialakulását eredményezte.
Barbárság alsó foka: az emberek már eljutottak arra szintre, hogy hús és tejtáplálékot vegyenek magukhoz.-fazekasság megjelenése, felhalmozás, munkamegosztás, kersekedelem, árucsere
Barbárság középső foka: kialakul a korlátlan élelemtermelés szántóföldi műveléssel. Az emberek ekkor gondolattal elŐször arra, hogy csökkentsék az erdŐterületeket és nagy földdarabokat vonjanak művelés alá. Vas megmúvelése, eszközök tökéletesítése, fegyverek

Barbárság felsőfoka-háziállatok-domesztikáció, kereskedelmni és politikai központok létrejötte
Különféle családi formák alakultak ki:
Vérrokonsági család-konszangvinikus-fivérek és unokahugok csoportházasságán alapuuló
Punauluacsalád-puna uno-megjelenik a közvetlen testvérek közötti házasság tilalma
Pároscsalád-páros család-átmenet a csoport és monogámia között-bármikor megszakítható
Patriarckális család-egy férfinak több felesége is van
Monogám család-egy férfi csak egy nőt vehet el
Az emberi fejlődés mértéke
Ahhoz, hogy az ember elérje a civilizáció állapotát szükséges volt, hogy előbb rendelkezésére álljanak a civilizáció feltételei. Minden den korszakban megtalálható a fejlődés.

Share

Nyelv és kultúra

0
Share

Általános pszichológia, 37. tétel, pszichológia távoktatás

Volf Brigitta jegyzete alapján

A nyelv egy olyan eszköz, ami a társas kapcsolattartást szolgálja, tehát kommunikációs funkciót tölt be.

A nyelv és a megismerés legmagasabb formája, a gondolkodás elválaszthatatlan egymástól, hiszen a nyelv nélkül nem csupán a kommunikáció csorbulna, hanem a megismerés is. Gondolatban összekapcsolunk látszólag egymástól független dolgokat, és új fogalmakat hozunk létre. Ez a nyelv megismerő funkciója.

Beszédünk révén képesek vagyunk önmagunk és társas kapcsolataink szabályozására, de a világ megértésére irányuló törekvéseinket is irányíthatja, ebben rejlik a nyelv szabályozó funkciója. Az emberek manipulációjára is gyakran használunk nyelvi fordulatokat. Pl. ugyanannak a dolognak a megjelölésére két különböző érzelmi sugallatú szót használtak: titkosrendőrség és állambiztonsági szolgálat. A titkosrendőrség iránt jóval kevesebb bizalmat mutattak.

A nyelv beszélt és írott formája egyaránt alkalmas arra is, hogy általa kifejezésre juttassuk érzelmeinket, belső állapotunkat. Egy mély érzelmi állapot kidolgozott, igényes leírása az érzelmi feszültség csökkentését eredményezheti és a gondolataink rendezését. Ebben a nyelv expresszív, kifejező funkciója nyilvánul meg.

Az emberi nyelv digitális jellegű, ami azt jelenti, hogy érzékletes tulajdonságaiban különbözik a tárgytól, amit jelöl, nem utal annak a tulajdonságaira.

Az emberi kultúrák és a nyelv viszonyát elemezve a következő változások sora figyelhető meg:

  1. Epizódikus kultúra (5 millió év) – ahol a tudás átadása még nincs jelen, történések vannak, de ezeket a szereplők nem rögzítik.
  2. mimetikus kultúrában (1,5 millió év) – a testi lejátszás, utánzás emelendő ki, de ez még nem elbeszélt formában történik
  3. mitikus kultúrában (50000 év) megjelenik a nyelvi szemantikus és elbeszélő tudás, ekkor már továbbadható történetek szövődnek
  4. elméleti kultúrában (10000 év) – a külső tárak és a rögzített tudás lesz a legfontosabb ismérv: a barlangrajzoktól, kőtábláktól, papirusztekercseken és könyveken át egészen a számítógépek merevlemezéig.

Boas kultúrközi vizsgálatokat végzett az indiánok és az eszkimók körében és azt találta, hogy elnevezésbeli eltérések vannak és ez a két nyelv strukturális különbségeire vezethető vissza. Az elnevezésbeli eltérések a világ megtapasztalásának különbségét fogják eredményezni.

Sopin és Whorf hipotézise a nyelvről: anyanelyvünk meghatározza, hogy miként gondolkodunk a világról, ezt nevezzük nyelvi determinizmusnak. Egy adott nyelvben lódolt megkülönböztetések gyakran nem találhatók meg más nyelvekben, ez a nyelvi relativizmus. Tehát a világot olyannak látjuk, amilyennek a nyelv lefesti. Lényeges aspektus, hogy a szókincs az adott kultúrára jellemző módon kódolódik. Pl. az eszkimó szókincsa hófajtákra.

Nyelvi univerzáliák

Minden kultúrában fellelhető hasonló nyelvi szerkezetre vagy szabályalkotási módozatokra utalnak. Az univerzáliák mögött a megismerés pszichológiai (örökletes biológiai) megalapozottsága áll. Pl. Berlin és Kay 1969-es színspektrum kísérlete: alapszíneket és azok arányait mutatták be, különböző kultúrákban élő embereknek, majd azt kérték tőlük, hogy válasszák ki az egyes színek legjobb képviselőit. Azt tapasztalták, hogy a fokális színek kultúránként azonosak. Tehát a színelnevezés azért univerzális, mert a látórendszer univerzális.

A nyelvi relativitás egy kultúrán belül is létezhet. Pl. Bernstein vizsgálatában angliai polgári és külvárosi családokból származó serdülőket vizsgált és két féle nyelvi kódot azonosított: korlátozott nyelvi kódot, szegényes szókincs, nehézkes szabályalkotás, nyelvi sztereotípiák jellemzik többnyire a rossz szociális körülmények között élő fiatalokat, kidolgozott nyelvi kód, gazdag szókincs, választékos beszéd, nyelvi leleményesség jellemző a jobban szituált fiatalokra. Tehát a nyelvi különbségek olykor nem a kultúra, hanem egy adott kultúrán belül a szocializáció következményei.

Forrás: tanulmányi útmutató

Share

Lewis Henry Morgan

0
Share

Kulturális antropológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Lewis Henry Morgan az ősi társadalmak fejlődési fokait tanulmányozva azt mondja, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakultak ki hét különböző kategóriában. Melyek azok?

A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy bizonyos eszmék, szenvedélyek és törekvések fokozatosan alakulnak ki, és folyamatos fejlődésen mennek keresztül. A legfontosabbak ezek közül úgy általánosíthatók, mint azoknak a sajátos eszméknek a fejleményei, amelyekkel külön-külön kapcsolatban állnak. A tanulmányokat és felfedezéseket figyelmen kívül hagyva ezek a következők:

I. Lét fenntartás
II. Társadalomszervezet
III. Nyelv
IV. Család
V. Vallás
VI. Otthoni élet és építkezés
VII. Tulajdon

A létfenntartási javak termelését fokozták és tökéletesítették a különböző egymást nagy időközökben követő tehcnikai vívmányok, amelyek a találmányokkal és felfedezésekkel többé-kevésbé közvetlen kapcsolatban állottak.

A társadalomszervezet csíráját a vadság korában a nemzetségi szervezetben kell keresnünk, majd e csíra változó alakjait ennek az intézménynek egyre fejlettebb formáin keresztül egészen a politikai társadalom kialakulásáig nyomon kell követnünk.

Az emberi beszéd a legkezdetlegesebb és legegyszerűbb kifejezési formákból fejlődhetett ki. A taglejtés- vagy jelbeszédnek, amint erre már Lucretius is rámutatott, meg kell előznie a tagolt beszédet ugyanúgy, ahogyan a gondolkodás is a beszéd előtt tart. Az egyszótagú nyelv megelőzte a többszótagút, amint ez ugyancsak korábbi a konkrét szavakból álló nyelvnél. Az emberi értelem tudatos törekvés nélkül pusztán azzal hozta létre a tagolt beszédet, hogy hasznosította a magánhangzókat.

A családot illetően megállapíthatjuk, hogy fejlődési fokozatai a konszangvinikus és affinális rokonság rendszereiben, valamint a házassági szokásokban mutatkoznak meg; ezek együttes vizsgálata teszi lehetővé, hogy a család fejlődését több, egymás után következő formán keresztül nyomon követhessük.

A vallásos eszmék fejlődésének kutatásánál olyan, e tárgy természetéből következő nehézségekkel kell számolnunk, hogy a vallást talán sohasem fogjuk teljesen kielégítően megmagyarázni. A vallás olyan mélyre eresztette gyökeeit az ember képzeletvilágába és érzelmeibe, tehát a tudásnak olyan bizonytalan elemein alapszik, hogy nincsen primitív vallás, amely ne groteszk módon és bizonyos fokig érthetetlenként jelenne meg előttünk. Ez a téma csak annyiban tartozik a munkánkhoz, amennyiben fejtegetéseinket alkalmilag kiegészíti.

Az építészet, mivel a családformával és az otthoni élet rendjével szoros kapcsolatban áll, megközelítően teljes képet nyújt arról a fejlődésről, amely a vadság kora és a civilizáció között ment végbe. Fejlődését a vadember kunyhójától a civilizált nemzetek kiscsaládjának házáig követhetjük nyomon, s változó formáiból megismerhetjük azokat a láncszemeket, amelyek a fejlődési sor kezdetét a végponttal összekötik.

A tulajdon eszméje lassan alakult ki az emberi elmében, kialakulásának folyamata mérhetetlen időt vett igénybe. Első ízben a vadság korában formálódott ki, s ennek a korszaknak, valamint a barbárság korszakának minden tapasztalatára szükség volt, hogy csírája kifejlődhessék, és az emberi szellem elkészüljön arra, hogy magát a tulajdon korlátozó befolyásának alávesse. A tulajdonnak, mint minden érzelmet felülmúló szenvedélynek az uralomra jutása jelzi a civilizáció kezdetét. Az emberiség nem csupán a civilizációt késleltető akadályokat küzdötte le, de általa sikerült létrehozni a területen és a magántulajdonon alapuló politikai társadalmat is. Az olyan kritikai vizsgálat, amely a tulajdon eszméjének a fejlődésével foglalkoznék, az emberi szellem történetének sok szempontjából leginkább figyelemre méltó területére vonatkozó tudásunk alapjait vetné meg.

Forrás: Paul Bohannan – Mark Glazer: Mérföldkövek a kulturális antropológiában (tanulmányi útmutató – CD)

http://en.wikipedia.org/wiki/Lewis_H._Morgan

www.freeweb.hu/ekfkomm/tanegyseg/altkommelm/kiseloadas/ositars.doc

Share

A nyelv és az agy kapcsolata. A beszéd kialakulása

0
Share

Neuropszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás

A nyelv és az agy kapcsolata. A beszéd kialakulása Wernicke Geschwind modell. Afáziák

A beszéd: az artikuláció mechanikus folyamata, a hangok meghatározott szekvenciális szabályán alapuló jelrendszere.

A nyelv: a szóbeli szimbólumok közlésének és megértésének képessége.

  • verbális: tartalmi, propozicionális – a domináns agyfélteke vezérli
  • nem verbális: emocionális: gesztusok, mimika – a jobb agyféltekevezérli

Nyelvi funkciók: a nyelv különböző megjelenési formái: beszéd, írás, olvasás.

A hangképzés képességének feltételei.

Hangfeldolgozás képessége – akusztikus szekvenciális feldolgozás

Az agyféltekék morfofunkcionális asszimetriájának kialakulása – antropomorf plaszticitás, munkamegosztás

Beszédképesség: fázia; beszédzavar: afázia.

Agykérgi nyelvterületek:

  • Broca terület: Broca – 1861 – motoros beszédzavar- artikulációs kódok,

izomtevékenységek sorozata -> aktiválják az ajkak, nyelv és gége izmait -> kiejtett szó

  • Wernicke terület: Wernicke – 1874 – vezetéses afázia – szenzomotoros beszédmező – auditoros kódok és szavak jelentései

hallott szó -> a szavak jelentése továbbítódik a Broca területre -> artikulációs kód -> hallókéreg -> Wernicke terület

írott szó -> látókéreg -> gyrus angularis -> Wernicke terület

Wenicke-Geschwind modell: Gwschwind dolgozta ki, 1979-ben alapul véve Karl Wernicke 1874-ben kidolgozott modelljét a nyelv produkciójáról és megértéséről.

Afáziák

  • motoros (Broca) afázia: a szavak helyes kiejtése sérül
  • szenzoros (Wernicke) afázia: nem értik a szavakat, jelentés nélküli beszéd
  • tiszta szósüketség
  • globális afázia
  • amnesztikus afázia (anomia)
  • transzkortikális afázia
    • motoros
    • szenzoros
    • kevert
  • szubkortikális afáziák

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share
Go to Top