Posts tagged orientációs mechanizmusok

A menotaxisok – példák

0
Share

Állatpszichológia, 12. tétel, pszichológia távoktatás

A taxis adott inger által irányított helyváltoztató mozgás, orientációs reakció, olyan válaszreakció, amely végrehajtása során az állat cselekvését az inger folyamatosan vezérli.

A telotaxis olyan orientációs mechanizmus, amikor az állatnak fejlettebb páros érzékszervei vannak, és az egyik érzékszerv is elegendő az irány helyes megválasztásához, nincs szüksége a két R ingermintáinak állandó összehasonlítására.

A menotaxis –  a telotaxis speciális formája, ahol az állat orientációja az ingerforrás irányával meghatározott szöget zár be, illetve ha az inger irányára meghatározott szögben mozdul el. Nem egyszerűen feléje irányul vagy tőle eltávolodó. A tájékozódásba a memória és a belső biológiai óra is szerepet játszik.

Példák:

A galambok hazatérésük során a Napot iránytűként használják, ilyenkor egy alkalmasan megválasztott szög alatt repülnek, hogy uticéljukat elérjék, de ez változó, mert a Nap időközben elmozdul az égbolton – ezt a mozgást kompenzálni kell, hogy a kitűzött irányt tartani tudják. Ha az északi féltekén vannak, és déli irányba laknak, akkor a Nap kora reggel bal oldalon lesz, délben előttük, és este jobb oldalt, tulajdonképp azt mondhatjuk, hogy „tudják” hány óra van, illetve az irányt amerre repülniük kell.

A kismadarak a Föld mágneses erőterét is használják tájékozódásuk során, pl. a vörösbegy tavasszal észak felé vándorol, és az irányt úgy állapítja meg, hogy a Föld mágneses erőtere és a gravitáció iránya közötti szöget a legkisebbnek választja. A föld felszínéhez viszonyítva az iránytű az Egyenlítőnél vízszintesen mutatja az észak-dél irányt. Mivel a vörösbegyek útjuk során nem keresztezik az Egyenlítőt, biztosan tudják az északi irányt, mivel az erővonalak felfele mutatnak ebbe az irányba.

A tájékozódási mechanizmusok közül érdekes az, amikor az állatok tereptárgyakat használnak útjelzőként. Az a környezet bonyolult mintázatainak, a tárgyak közötti kapcsolatoknak az érzékelését igényli, ez a tájékozódás kifinomult érzékelő rendszereket és agyi mechanizmusokat feltételez. Pl. a költöző madarak, kiemelten a gólyák ugyanarra a bokorra illetve háztetőre érkeznek vissza, ahol előző évben költöttek és ahonnan több ezer kilométerre eltávolodtak. Az ismertetőjelek alapján való tájékozódás a legtöbb állatfaj fontos tulajdonsága, mert tevékenységük során szükségszerűen eltávolodnak otthonuktól, táplálék-, víz-, társ-, és búvóhelykeresés céljából.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://beri.uw.hu/jegyzetek/etologia.doc

Share

A tropotaxis – példák

0
Share

Állatpszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás

A taxis adott inger által irányított helyváltoztató mozgás, orientációs reakció, olyan válaszreakció, amely végrehajtása során az állat cselekvését az inger folyamatosan vezérli.

A tropotaxis az az orientációs mozgás, amelyben az állat páros receptorokat használ, és egyidejűleg hasonlítja össze a két receptorszervet érő inger intenzitását. A két receptort egyenlőtlen ingerlése olyan mozgásra készteti az állatot, amelynek révén az ingerlés egyensúlya helyreáll, azaz az erősebben ingerelt oldal fele fordul pozitív, a gyengébben ingerelt oldal fele fordul negatív taxis esetében. Ez lehet pozitív vagy negatív fototaxia, galvanotaxia, kemotaxia, a gravitáció érzékelése geotaxia – halak esetében. A planáriák és a különböző rovarok főként tropotaxissal reagálnak mozgásuk során.

A tropotaxissal operáló állatok mindig elkülöníthetők a többiektől azon az alapon, hogy ha az egyik receptorukat eltávolítjuk, ami az ingerlés állandó egyenlőtlenségét hozza létre, akkor ezek az állatok mindig körkörösen fognak mozogni.

A tropotaxis: olyan orientációs mozgás, melyben az állat páros receptorokat használ, és egyidejűleg hasonlítja össze a két receptorszervet érő inger intenzitását. egyenlőtlen ingerlés →mozgás→egyensúly helyreáll.. Ha az erősebben ingerelt oldal felé fordul +, ha a gyengébben ingerelt felé, akkor − a taxis. (Ha egyik érzékelőt eltávolítjuk → körkörös mozgás)

Példa:

Koeler planáriákon kimuatta, hogy vonzó kémiai ingerek is tropotaxist váltanak ki belőlük. Egy vékony, meghajlított csőbe „csigavért” hemolimfát helyezett és a cső két nyitott végét a planária fejétől egyenlő távolságra elhelyezve, onnan lassan húzni kezdte a csövet. Az állat egyenes pályán mozgott a két ingerforrás középpontja felé. Ez esetben hiányzik a két receptor egyenlőtlen ingerlése.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://beri.uw.hu/jegyzetek/etologia.doc

Share

A taxisok meghatározása és formái

0
Share

Állatpszichológia, 10. tétel, pszichológia távoktatás

Az orientációs mechanizmusok tanulmányozása segít a mozgásminták megértésében. Azokat a válaszreakciókat, melyeknek végrehajtása során az állat cselekvését az inger folyamatosan vezérli, állandó jelenléte nélkül a célszerű cselekvés nem hajtható végre, taxisoknak nevezzük (Kühn).

A taxis: orientációs reakciók, olyan válaszreakció, amely végrehajtása során az állat cselekvését az inger folyamatosan vezérli.

Taxis: adott inger által irányított helyváltoztató mozgás, így például a kullancsok vajsav (az emlősök verejtékében található jellegzetes illatú karbonsav) és a melegvérűek által kibocsátott hő által vezérelt mozgása.

Az orientáció vagyis a taxis típusa függ a környezeti inger természetétől és az állat érzékszerveinek szerkezetétől.

1. Ha az állatnak csupán egyetlen, az inger erősségét mérő érzékszerve van, ez lehet kémiai , fény vagy egyéb ingerérzékelő apparátus, akkor az állat csupán a különböző helyeken egymás után mért ingererősség alapján tájékozódhat, ezért a R tartalmazó testrészt mozgatja. (klinotaxis – a legegyszerűbb olyan mozgás, melyben a térbeli orientáció hatása is kimutatható)

2. Páros érzékszervek esetén más lehetőség nyílik arra, hogy az állat két érzékszervére egyidejűleg beérkező ingerminták erősségének összehasonlítása alapján válassza meg az irányt. (tropotaxis – olyan orientációs mozgás, melyben az állat páros receptorokat használ, és egyidejűleg hasonlítja össze a két receptorszervet érő inger intenzitását)

3. Fejlettebb páros érzékszervek esetén az egyik érzékszerv is elegendő az irány helyes megválasztásához, nincs szüksége a két R ingermintáinak állandó összehasonlítására. (telotaxis)

3.a. Menotaxis –  a telotaxis speciális formája, ahol az állat orientációja az ingerforrás irányával meghatározott szöget zár be, illetve ha az inger irányára meghatározott szögben mozdul el.

3.b. Mnemotaxis – a telotaxis speciális formája, amikor az állat a memóriájában tárolt információ segítségével jut el valamilyen korábban látogatott helyre. A memóriával kapcsolatos tájákozódás igen összetett, a fejlettebb állatok a tájékozódás során a környezet sokféle paraméterét képesek memóriájukban rögzíteni és a telotaxis különböző formáival együtt tájékozódásuk során felhasználni. A mnemotaxis során az állat vezérlő jele voltaképp a memóriában tárolt információból származik.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://beri.uw.hu/jegyzetek/etologia.doc

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/29het/biologia/biosz29.html

Share

Orientációs mechanizmusok – a kinézis, példák

0
Share

Állatpszichológia, 9. tétel, pszichológia távoktatás

Az orientációs mechanizmusok tanulmányozása segít a mozgásminták megértésében. A legegyszerűbb ilyen mechanizmus a kinézis, mely esetben az állat az inger irányát nem érzékeli.

A kinézis: a térbeli orientáció legegyszerűbb formája, amelyben az állat válasza arányos az adott inger erősségével, de még független annak térbeli tulajdonságaitól. Különböző formái még nem taxisok.

Példák:

A planáriák viselkedése: Ha egy vizes edénybe planáriákat teszünk, és a tál egyik felét sötét anyaggal letakarjuk, akkor egy idő után a planáriák az elsötétített területen fognak összegyűlni. Ez nem azért van, mert menekülnek a fénytől, hanem mert a mozgások a sötétben lassú és sokkal gyakrabban változtatnak irányt mint a világos területen.

A papucsállatka kerüli a magas CO2 koncentrációt, anélkül hogy a koncentráció gradiens irányítaná a mozgását. A CO2 buborék közelében irányt változtat, bizonyos szöggel elfordul, majd folytatja útját. Mivel a CO2 koncentráció befolyásolja a mozgását, tartósan olyan helyen sem marad meg, ahol nagyon alacsony a CO2 koncentráció. Kinézise révén egy optimális tartományon belül él.

Forrás: tanulmányi útmutató (CD)

http://beri.uw.hu/jegyzetek/etologia.doc

Share
Go to Top