Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; UPopPlugin has a deprecated constructor in /home/personalizatepro/pszichologia.szeszterke.ro/wp-content/plugins/maxblogpress-unblockable-popup/maxblogpress_unblockable_popup.php on line 41

Deprecated: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; UPop has a deprecated constructor in /home/personalizatepro/pszichologia.szeszterke.ro/wp-content/plugins/maxblogpress-unblockable-popup/mup-lib/include/mup.cls.php on line 14
Pszichológia kidolgozott tételek | receptor

Posts tagged receptor

A különböző érzékelési modalitások közös jellemzői

0
Share

Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás

A különböző érzékelési modalitások közös jellemzői

Az érzékleti modalitások az egyes érzékletek.

* Az érzékleti modalitások legfőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira.

Minden érzékleti modalitásnak van abszolut küszöbe. Az abszolut küszöb annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározára, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától.

* Ahogy az észleléshez szükség van egy minimálsi ingerre, két inger megkülönböztetéséhez is kell bizonyos mértékű különbség. Ez a különbségi küszöb, más néven: éppen észrevehető küszöb (ÉÉK).

Minél erősebb a kezdő inger, annál nagyobb változás kell ahhoz, hogy a személy észrevegye => a különbségi küszöb és az ingerintenzitás konstans törtet képez. (Weber törvény)

Ezt az elméletet Gustav Fechner (1960) fejlesztette tovább, aki kimondja, hogy az inger intenzitásának növekedésével együtt az észlelés először gyorsan nő, aztán egyre lassabban. Tehát, ha az ingereket megnöveljük, megduplázzuk, akkor nem érjük el a várt kétszeres észlelést, hiszen az csupán logaritmikusan növekszik, így 1, 3-szorosára növekszik.

*A környezetből származó mechanikai, kémiai, fény és hőenergia egyaránt ingert jelent a szervezet számára, amelyet a törzsfejlődés során az ingerek felfogására kialakult receptorok és receptorrendszerek fognak fel. Egyes receptorok érzékszervekbe tömörülnek (pl.szem), míg mások a test különböző pontjain elszórtan találhatóak.

Minden receptor rendelkezik egy neki megfelelő adekvát ingerrel. Az adekvát ingernek megfelelő energiafajta kis mennyiségben is érzékelési folyamatot tud elindítani.

*Mindegyik érzéklet csak egy bizonyosfajta ingerre érzékeny, pl. a látás a fényre, a hallás és a tapintás a mechanikai energiára, a szaglás és az ingerlés a kémiai energiára. Az agy azonban ezek egyikét sem érti meg, ő csak az idegimpulzusok elektromos jeleinek nyelvén beszél. Mindegyik érzékletnek le kell „fordítania”  az általa felfogott fizikai energiát elektromos jelekre, hogy ezek eljuthassanak az agyba. Ezt a fordítási folyamatot nevezzük transzdukciónak

A transzdukciót (a fizikai energia akciós potenciállá való átalakítását)  az érzékszervek erre specializált sejtjei a receptorok hajtják végre.

A receptor egy sajátos neuron (v. specializált idegsejt), amely ingerek felvételére alkalmas.

A receptor amint aktiválódik, elektromos jeleket továbbít a kapcsolódó idegsejtekhez. A jelek végighaladnak a gerincvelőn az agykéreg fogadó területéig. Minden érzékleti modalitás különböző agyi fogadó területtel rendelkezik. Az elektromos jel az agyban érzékleti élményt hoz létre. Amikor pl. érintést érzünk az élmény valahol az agyban jelentkezik nem a bőrünkön. Ellenben az elektromos impulzusokat amelyek az érintés élményét hordozzák, a bőrben levő receptorok által gerjesztett elektromos impulzusok okozzák, Érzékelőrendszereink így kapcsolják össze a külső eseményeket a szubjektív élményekkel.

*Minden érzékleti modalitásban egyaránt érzékeljük az inger intenzitását és minőségét, tehát az agyba tartó idegpályáknak és a receptoroknak mind az intenzitást, mind a minőséget kódolniuk kell.

J. Müller  (1825) – Specifikus idegenergiák hipotézise:

– az agy azért tudja megkülönböztetni a különböző érzékleti modalitásokból származó információkat, mert azok más érzékelő idegeken érkeznek.

Későbbi kutatások kimutatták, hogy a különböző receptorokból kiinduló idegpályák az agykéreg más és más területein végződnek.

Az agy az érzékleti modalitások közötti különbségeket az azokban részt vevő idegpályák által kódolja.

Forrás: http://pszichologia.szeszterke.ro/az-erzekleti-modalitasok-fo-jellemzoi-erzekenyseg-abszolut-kuszob/

http://pszichologia.szeszterke.ro/kulonbsegi-kuszob-weber-allando-fechner-torveny/

http://pszichologia.szeszterke.ro/szenzoros-kod-transzdukcio-receptor/

http://pszichologia.szeszterke.ro/az-intenzitas-es-a-minoseg-kodolasa/

Share

A szaglás

2
Share

Neuropszichológia, 31. tétel, pszichológia távoktatás

A szaglás

A szaglás az egyik legprimitívebb és legfontosabb érzéklet. Közvetlen pályája van az agyhoz. Receptorai közvetlenül érintkeznek a környezettel, szinapszisok nélkül kapcsolódnak az agyhoz.

Az embernél nem nagyon lényeges érzéklet a szaglás, agy agyféltekék egyhuszadát teszi ki (a kutyáét majdnem kitölti).

Más fajoknál – feromon kibocsájtás – befolyásolják a faj többi egyedét (szex, halál vegyületek).

Embernél – Russel, 1976 kísérlet – fehérnemű – férfi, női, saját

Mellintoch, 1971; Russel, Switz, Thompson, 1980 – menstruáció.

Szaglórendszer

inger: illékony (zsírban oldódó) molekulákat kibocsájtó anyagok -> lehagyják az anyagot, a levegőn keresztül eljutnak az orrba

A szaglórendszer részei: az orrüreg receptorai, az agy területei, összekötő pályák.

A szag receptorai az orrüregben található szaglórostok (a szaglóhámból kinyúló szőrszerű szerkezetek.

A szaglás transzdukciós folyamata:

illatanyag molekula -> szőrreceptorok -> elektromos impulzus -> idegrostok -> szaglógumó -> agy -> szaglókéreg

Szagérzékenyésg

intenzitás és minőség érzékelése

Függ az illatanyagtól – abszolút küszöb – akár a levegő 50 miolliárdod része is lehet.

A kutyák az ember által érzékelhető tevékenység század részét is érzékelik (Moulton, 1977) – szagreceptoraink nem kevésbé érzékenyek, hanem kevesebb van belőlük.

Minőség

10.000 40.000 féle szagot tudunk megkülönböztetni – a nők jobbak, mint a férfiak (Cain, 1988). Nem tudjuk megnevezni ezeket a szagokat, nincsenek hozzá szavaink.

A minőség érzékelkése

kb. 1000 különböző receptorfajta (Back és Axel, 1991).

Egy-egy receptor nem csak egy szagot kódol, hanem sok különböző illatra válaszolhat (Matthews, 1972).

Így a minőséget részben az idegi aktivitás mintázata is kódolhatja, még ebben a receptorfajtában gazdag modalitásban is.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A SZAGLÁS

A SZAGLÁS JELENTŐS SZEREPET JÁTSZOTT FAJUNK FENNMARADÁSÁBAN. MIVEL SEGÍTSÉG VOLT A MÉRGEZŐ GÁZOK VAGY ROMLOTT ÉTELEK ELKERÜLÉSÉBEN.

AZ ÁLLATOKNAK MÉG INKÁBB SZÜKSÉGÜK VAN E KÉPESSÉGRE. ÍGY PL. AZ AGYBAN A KUTYÁKNÁL A SZAGLÓKÉREG 33%, EMBERNÉL 5%. A LEGTÖBB ÁLLATI FAJ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJA A SZAGLÁST. ROVAROKNÁL ÉS NÉHÁNY MAGASABBRENDŰ ÁLLAT ESETÉBEN A NŐSTÉNYEK ERŐS FERROMONJA PL. TÖBB KM TÁVOLSÁGBÓL VONZZA A HÍMET.

EMBEREK ESETÉBEN IS MŰKÖDIK MÉG EZ A PRIMITIV KOMMUNIKÁCIÓ. PL. ÖNMAGUNKAT A TÖBBIEKTŐL ÉS A FÉRFIAKAT A NŐKTŐL KÉPESEK VAGYUNK CSAK SZAGLÁS ALAPJÁN ELKÜLÖNÍTENI. SŐT, EGYÜTT ÉLŐ NŐK A MÁSIK MENSTRUÁCIÓS CIKLUSÁT KÉPES EZ ALAPJÁN AZONOSÍTANI.

A SZAGLÁSI INGER A LEVEGŐ ÚTJÁN MOLEKULA FORMÁJÁBAN KERÜL AZ ORRJÁRATBA. EZEN MOLEKULÁKNAM ZSÍRBAN OLDÓDÓNAK KELL LENNIÜK, MIVEL A SZAGLÓRECEPTOROKAT ZSÍRSZER RÉTEG BORÍTJA.

A SZAGLÓRENDSZER: ORRÜREG, AZ AGY EGYES TERÜLETEI, ÉS AZ EZEKET ÖSSZEKÖTŐ IDEGPÁLYÁK.

A SZAGLÓRECEPTOROK AZ ORRNYÁLKAHÁRTYA SPECIÁLIS, SÁRGÁSAN PIGMENTÁLT MEMBRANA OLFACTORIABAN HELYEZKEDNEK EL. KUTYÁBAN , MÁS ÁLLATOKABAN EZ A TERÜLET KITERJEDT. GYENGÉBB SZAKLÁSÚ ÁLLATOKBAN ÉS AZ EMBERBEN EZ A TERÜLET 5 NÉGYZETCM.

AMIKOR A RECEPTOROK SZAGLÓROSTJAI(SZAGLÓHÁMBÓL KINYÚLÓ SZŐRSZERKEZETEK) EGY ILATANYAGMOLEKULÁVAL ÉRINTKEZIK: ELEKTROMOS IMPULZUS KELETKEZIK, EZ AZ IDEGROSTOKON KERESZTÜL A SZAGLÓGUMÓBA, AZ AGY HOMLOKLEBENY ALATTI TERÜLETÉRE KERÜL.EZ A HALÁNTÉKLEBENYBEN LÉVŐ SZAGLÓKÉREGHEZ KAPCSOLÓDIK.

KÖZVETLEN ÖSSZEKÖTETTÉS VAN A SZAGLÓGUMÓ ÉS AZ AG AZON TERÜLET KÖZÖTT, AMI A HOSSZÚTÁVÚ EMLÉKNYOMOK LÉTREHOZÁSÁT VÉGZI. EZ LEHET AZ OK, HOGY BIZONYOS SZAGOK RÉGI EMLÉKEKET HÍVNAK ELŐ.

INTENZITÁS ÉS MINŐSÉGÉRZÉKELÉS: EMBERNÉL AZ INTENZITÁS MÉRTÉKE FÜGG AZ ILLATANYAGTÓL.ELŐFORDULHAT HOGY TÖBBMILLIRD LEVEGŐEGYSÉGBŐL EGYETLEN EGY ILLATRÉSZT MEGÉRZÜNK. EZ AZ ABSZOLUT KÜSZÖB. MÉGIS A KUTYÁK PL. AZ EMBER ÁLTAL ÉSZLET TÖMÉNYSÉG SZÁZADRÉSZÉT IS KÉPES ÉRZÉKELNI. RECEPTORAINK ARÁNYA HASONLÓ: EMBER 10 MILLIÓ, KUTYA 1 MILLIÁRD SZAGLÓRECEPTORRAL RENDELKEZIK.

EMBERKÉNT SOK KÜLÖNBÖZŐ ILLATMINŐSÉGET ÉRZÉKELÜNK. EGÉSZSÉGES EMBER 10-40 000 SZAGOT KÉPES MEGKÜLÖNBÖZTETNI. A NŐK VALAMIVEL TÖBBET A FÉRFIAKNÁL.

VANNAK EMBEREK, KIKNEK EZ AZ ÉRZÉKELÉSÜK KIFINOMULTABB PL. PARFÜMTESZTELŐK. ŐK AKÁR 100EZER ILLATOT IS FELISMERNEK.

MÍG SZÍNLÁTÁSNÁL 3, SZAGLÁSNÁL EZERNÉL IS TÖBB RECEPTOR DOLGOZIK. EGY-EGY RECEPTOR NEMCSAK EGY, HANEM TÖBB KÜLÖNBÖZŐ ILLATRA IS VÁLASZOLHAT.

Share

Szenzoros kód, transzdukció, receptor

0
Share

Neuropszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás

Szenzoros kód, transzdukció, receptor

Transzdukció az a fordítási folyamat, amely által az agy számára érthető elektromos jelekre lefordítódnak az érzékszervek által észlelt fizikai enerigák – mechanikai, fény, kémiai.

Receptorok az érzékszervek azon specializált sejtjei, amelyek a transzdukciós folyamatokat végrehajtják. A receptor egy sajátos neuron, amely, amint aktiválódik, elektromos jeleket továbbít a kapcsolódó idegsejtekhez. Az elektromos jel az agyban érzékleit élményt hoz létre.

Érzékelőrendszereink így kapcsolják össze a külső élményeket a szubjektív élményekkel.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Szenzoros kód, transzdukció, receptor

A környezetből származó mechanikai, kémiai, fény és hőenergia egyaránt ingert jelent a szervezet számára, amelyet a törzsfejlődés során az ingerek felfogására kialakult receptorok és receptorrendszerek fognak fel. Egyes receptorok érzékszervekbe tömörülnek (pl.szem), míg mások a test különböző pontjain elszórtan találhatóak.

Minden receptor rendelkezik egy neki megfelelő adekvát ingerrel. Az adekvát ingernek megfelelő energiafajta kis mennyiségben is érzékelési folyamatot tud elindítani.

Mindegyik érzéklet csak egy bizonyosfajta ingerre érzékeny, pl. a látás a fényre, a hallás és a tapintás a mechanikai energiára, a szaglás és az ingerlés a kémiai energiára. Az agy azonban ezek egyikét sem érti meg, ő csak az idegimpulzusok elektromos jeleinek nyelvén beszél. Mindegyik érzékletnek le kell „fordítania”  az általa felfogott fizikai energiát elektromos jelekre, hogy ezek eljuthassanak az agyba. Ezt a fordítási folyamatot nevezzük transzdukciónak

A transzdukciót (a fizikai energia akciós potenciállá való átalakítását)  az érzékszervek erre specializált sejtjei a receptorok hajtják végre.

A receptor egy sajátos neuron (v. specializált idegsejt), amely ingerek felvételére alkalmas.

A receptor amint aktiválódik, elektromos jeleket továbbít a kapcsolódó idegsejtekhez. A jelek végighaladnak a gerincvelőn az agykéreg fogadó területéig. Minden érzékleti modalitás különböző agyi fogadó területtel rendelkezik. Az elektromos jel az agyban érzékleti élményt hoz létre. Amikor pl. érintést érzünk az élmény valahol az agyban jelentkezik nem a bőrünkön. Ellenben az elektromos impulzusokat amelyek az érintés élményét hordozzák, a bőrben levő receptorok által gerjesztett elektromos impulzusok okozzák, Érzékelőrendszereink így kapcsolják össze a külső eseményeket a szubjektív élményekkel.

Ingernek azokat a külső és belső hatásokat nevezzük, melyek az idegrendszert elérve érzékelést idéznek elő.

Mivel a receptoroktól az agykéregig futnak az impulzusok az érzéklet fajtáját az ingerelt agykérgi terület határozza meg. Pl. a nyakszirti lebeny látóközpontjának ingerlésével éppúgy látásérzet alakul ki mint a szembe jutó fény hatására. (Ez a magyarázata annak, hogy egyes idegrendszeri betegségek hallucinációt okoznak).

Share

A belső elválasztású mirigyek rendszere

0
Share

Neuropszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás

A belső elválasztású mirigyek rendszere

Endokrin rendszer – a test sejtcsoportjait közvetve, hormonok révén szabályozza.

A hormon egy vegyület.

Az idegrendszer aktiválja az izmokat és a mirigyeket.

A hormonokat a belső elválasztósú mirigyek közvetlenülk a véráramba választják ki.

A hormonok a véráram által szétáramlanak a testben és különböző sejtekre más-más módon hatnak.

A sejtek olyan receptorokkal vannak felszerelve, amelyek csak azokat a hormonokat ismerik fel, amelyeket az adott sejt befolyásolására szántak.

A receptorok a hormonokat a sejtbe juttatják.

mirigy -> hormon -> vér -> receptor -> sejtek

A hormon és a neurotranszmitter közötti különbség

Hormon: nagy távolságot megtehet a testben és számos különböző sejttípusra hat.

Neurotranszmitter: szomszédos neuronok között hat.

Egyes vegyületek mindkét funkciót ellátják.

Agyalapi mirigy (hipofízis)

  • a hipotalamusz alatt található
  • a legnagyobb számú hormont termeli
  • szabályozza a többi belső elválasztású mirigy szekrécióját
  • funkciói: növekedés, idegrendszer, nemi aktivitás
  • kortikotropin elválasztó faktor (CRF)
  • adenokortikotrop hormon (ACTH)

stressz -> CRF -> agyalapi mirigy -> ACTH -> vér -> szervek -> 30 féle más hormon -> vészhelyzethez való alkalmazkodás

Mellékvesék

  • hangulat, energiaszint, stresszel való megküzdés – hozható kapcsolatba
  • adrenalin (epinefrin) választ ki
  • noradrenalin (norepinefrin) választ ki

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A belső elválasztású mirigyek rendszere

(endokrin rendszer)

Az idegrendszer, az izmok és mirigyek gyors aktiválásán keresztül szabályozzák a szervezet gyorsan változó eseményeit.

Mirigyek: a test különböző pontjain található szervek, amelyek nedveket (verejték, tej, hormonok) válsztanak ki.

Az endokrin rendszer a test különböző sejtcsoportjait a hormonokon keresztül szabályozza.

A hormonok-at a belsőelválasztású mirigyek közvetlenül a véráramba juttatják, így a testben szétáramolva a különböző sejtekre más-más hatást gyakorolnak.

A megcélzott sejtek olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek csak a saját működésükhöz szükséges hormonmolekulákat ismerik fel és a véráramból a sejtbe, juttatják.

A belső elválasztású mirigyek egy részét az idegrendszer aktiválja, a másik részét pedig a test belső vegyi állapotának változásai hozzák működésbe.

Agyalapi mirigy (hipofízis)

Az egyik legnagyobb belső elválasztású mirigy. A hipotalamusz alatt az agy egyfajta kinövése.

„főmirigynek is nevezik”

A legtöbb hormont termeli a mirigyek közül és szabályozza a többi mirigy működését is.

A növekedési hormontermelésért is felelős-alul termelés következménye: törpenövés

– túl termelés> óriásnövés

Az agyalapi mirigy által kibocsátott hormonok serkentik a :- pajzsmirigy

– nemi mirigyek

– mellékvese kéregállományának működését.

A belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer az aktivitási sebességben különböznek egymástól, mert míg egy ideg impulzus végig halad a testen a másodperc néhány századrésze alatt, addig a belső elválasztású mirigynek néhány másodpercre, vagy órákra van szüksége, hogy hasson.

Itt a hormon egyszer kibocsátásra kerül, majd a véráramon át a célponthoz, ami egy időigényesebb – folyamat.

Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz együttműködése jól példázza az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek komplex kölcsönhatását:

Stresszre a hipotalamusz kortikotropin (CRF) termeléssel válaszol, ami egy csatornán keresztül az agyalapi mirigyhez kerül. Ennek hatására az agyalapi mirigy az adrenokorticotrop (ACTH) hormont termeli, ami a véráramon keresztül a mellékvesékhez és a test egyéb szerveihez jut, melynek eredményeképpen kb. 30 féle  hormon kiválasztása, történik Segítve a szervezetet a vészhelyzetekhez való alkalmazkodásba.

A kortizol, a kognitív működést is befolyásolja. Kis mennyiségben javítja az emlékezetet, nagy mennyiségben bénítja, és a neuronok elhalását eredményezi.

A mellékveséknek fontos szerepük van a : hangulat, energiaszint és a stresszel való megküzdés beállításában. A mellékvesék belső velőállománya epinefrint és norepinefrint (adrenalin és noradrenalin) választ ki.

Epinefrin – vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágával a simaizmokra, a verejtékmirigyekre hat, szűkíti a gyomor és a belek ereit, gyorsítja a szívverést.

Norepinefrin – szintén vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. Az agyalapi mirigyet olyan hormonkiválasztásra készteti, amely a mellékvese kéregállományára hat. Az így kiválasztott hormon pedig a májat serkenti, hogy a vércukorszint emelésével biztosítsa a megfelelő mennyiségű energiát a szervezet számára a gyors cselekvéshez.

A belsőelválasztású rendszer hormonjai és a neurotranszmitterek a test sejtjei között hozzák-viszik az üzeneteket.

A neurotranszmitterek a szomszédos neuronok között közvetítenek, helyben hatnak.

A hormonok nagy távolságon hatnak és különböző típusú sejtekre eltérően hatnak.

A köztük lévő különbségek ellenére, némelyik mindkét funkciót ellátja. Pl., amikor neuronok választják ki az epinefrint és a norepinefrint, akkor neurotransmitterként működnek.

Amikor a mellékvesék választják ki, akkor hormonként működnek.

Share
Go to Top