Posts tagged rövid távú memória

Baddeley Munkamemória-modellje

0
Share

Általános pszichológia, 28. tétel, pszichológia távoktatás

Henter Gábor által kidolgozva

Baddeley es Hitch (1974)

Szerintuk a RTT-at munkamemoriakent kell felfogni, mely fontos feladatokat tolt be az informaciofeldolgozasi feladatokban: a beszedmegertesben, a szamolasban, a tanulasban. Ha valamilyen masodlagos feladattal terheljuk meg a RTT-at, a megertes, a szamolas a tanulas, vagy a gondolkodas igenyeire keves kapacitas marad es a feladatban a teljesitmeny romlasa kovetkezik be. Olyan feladatokkal ellenőriztek, mialatt a a kiserleti szemelyeink olyan feladatokat vegeznak, ami kimeriti a munkamemoria-kapacitasat, kozben parhuzamosan egy masik- tanulasi, kovetkeztetesi, megertesi- feladatot is vegezniuk, melyről feltetelezhető,hogy a munkamemoria műkodesen alapul. Ha ez a feltevesuk helytallo, akkor a parhuzamosan vegzett RTT-feladat varhatoan dramai teljesitmenycsokkenest fog okozni. a modellben egy kontrollallo figyelmi renszer ellenőrzi es koordonalja nehany periferikus alrandszer műkodeset. A figyelmi ellenőrző rendszert központi végrehajtónak neveztek el. Es meg ket alrrendszerre bontjak a memoriat a fonológiai, vagy artikulációs hurokra, a téri vizuális vázlattömbre.

A Baddeley munkamemória vázlatos modellje

  1. I. A fonologiai (artikulacios) hurok :

A modellnek ez a legalaposabban viysgalt komponense, a nyelvelsajatitas motorja. Ket komponense van: a fonológiai tár, amely a beszed alapu informacio megtarteseval foglalkozik, a masik az artikulációs konrtollfolyamat, amely a belső beszeden alapul. A fonologiai tar emleknyomai masfel-ket masodperc alatt elhalvanyulnak, es előhivhatatlanna valnak. Az artikulacios kontrollfolyamatok segitsegevel azonban frissiteni tudjuk ezeket, a folyamatok ugyanis kiolvassak es visszataplaljak az informaciot a fonologiai tarba, ez all a hangtalan ismetelgetes folyamataban. ·

  • Fonologiai hasonlosagi hatas:

Conrad nevehez fűződik, es azt jelenti, hogy a szerialis felidezes karosodik, ha a megjegyzendő elemek hangzasukban, vagy artikulaciojukban hasonlitanak egymashoz. Pl konnyebb megjegyezni a PGVTCD mint a RHXKWY. tehat a hasonlo elemek hasonlo koddal rendelkeznek. A hasonlo emleknyomokat nehezebb megkulonboztetni, ez pedig rosszabb felidezesi teljesitmenyhez fog vezetni. Ez a hatas annak kovetkezmenye, hogy a fonologiai tar a fonologiai kodon alapul, a hasonlo elemek osszetaveszthető kodokat eredmenyeznek, ami rontja a teljesitmenyt. Megakadalyozza a vizualis anyag atkodolasat, de erintetlenul hagyja a az auditorikus anyagot. Kozponti vegrehajto

  • Nem figyelt beszed hatasa:

A kiserleti szemelyek vizualisan ebmutatott szamokat kellett megjegyezzenek, mikozben ertelmetlen szavakat hallottak, ami ugyanazokbol a fonemakbol epultek fel pl. egy-nek megfelelt a regy szo, a negynek a begy szo, vagy olyan szavakat amelyek fonologiailag eltertek pl. repa, boldog..A szamok eseteben rosszabb volt a teljesitmeny mint az elterő szavak hangzasa eseten. Amennyiben a nem figyelt beszednek jelentese van es ezzel valamilyen szinten elvonja a szemely figyelmet, akkor leromlik a megertes, vagy a szovegmegjegyzes (zaj, vagy zenevel valo tanulas, fontos a zaj minosegi jellemzői. Ez a hatas annak kovetkezmenye, hogy a kimondott szavak elkerulhetetlenul hozzafernek a fonologiai tarhoz, es megzavarjak a kiserleti anyag megartasat.

  • Szohosszusagu hatas:

A hosszabb szavakbol allo lista eseten nehezebb a beveses  . A szemely emlekezeti terjedelme osszefugg azzal is, hogy mennyire gyorsan beszel. A szerzők feltetelezese szerint a hangos, es hangtalan ismetles soran motoros beszedprogramok felallitasa es lefutasa zajlik, aminek időbeli terjedelme van, ez szerint minnel hosszabb egy szo, annal tovabb tart a program lefutasa. Ha a hangtalan ismetlesnek az a funkcioja, hogy felfrissitse a fonologiai tarban levő emlekek elhalvanyulo emleknyomait, akkor minnel gyorsabban tortenik a frissites , annal tobb elem marad meg es annal hosszabb lesz az emlekezeti terjedelem.

  • Artikulacios elnyomas:

A belső beszedhez nem szukseges nyilt artikulacio, megis a fonologiai hurok műkodeset megzavarja, ha hangosan vagy hangtalanul ertelmes, vagy ertelmetlen szavakat kell ismetelni. pl. bla bla bla, dupla dupla dupla… Ha a megjegzzendő anyagot vizualisan mutatjak be akkor az artikulacios elnyomas eltunteti a nem figyelt beszed hatasat, es a fonologiai hasonlosagi hatast is. az előbbi eseteben azert, mert az artikulacios elnyomas megakadalyozza a kiserleti szemelyt abban, hogy a hangtalan ismetelkgetes segitsegevel fonologigi kodban rogzitse az anyagot. az utobbi eseteben azert, mert az artikulacios elnyomas megakadalyozza a vizualis anyagnak a fonologiai kodda alakitasat, ami aztan a fonologiai tarban rogződne. auditoros bemutatasnal azonban a fonologiai hatas megmarad. Az artikulacios elnyomas mind autitorikusan mind vizualisan bemutatott anyagnal eltunteti a szohosszusagi hatast, mivel a szohosszusagi hatas az artikulacios kontrollfolyamat műkodesetől fugg.

Egyeni kulonbsegek es a nyelvelsajatitas:

Gthercole es Baddeley nyelvi zavarokkal kuszkodu gyerekeket vizsgalva jutottak ra arra, hogy a nem-szoismetlesi feladatnal muatatott teljesitmeny kapcsolatban alla szokincs fejlődesevel. Az uj szavak elsajatitasa soran a fonologiai hurok az a rendszer, amely ideiglenesen addig tartja fenn az uj szo fonologiai reprezentaciojat, mig a szoval kapcsolatos tartos emleknyom ki nem epul. azok a gyerekek akiknek a verbalis munkamemoria műkodese csokkent kepessegű, nehezebben sajatitjak el anyanyelvuk szavait. A fonologiai hurok kapacitasan megfigyelhető egyeni kulonbsegek kesőbb erőteljesen befolyesoljak az idegen nyelvek elsajatitasanak utemet. Eredmenyuk: azok a gyerekek, akik hosszabb szavakat tudnak megismetelni a nemuszoismetlesi tetben sokkal jobban es hamarabb tanuljak meg a kulonfele jatekallatok ujszerű nevet. Az idegen szavak elsajatitasaban a fonologiai hurok aktivan kozreműkodnek, de a mar elsajatitott szavak megjegyzeseban nem.

II. Teri vizualis vazlattomb:

A teri-vizualis kepzeleti kepek letrehozasaert es manipulaciojaert felelős. Baddeley Brooks (1967) kiserletere tamaszkodott, akinmek a kiserleteben a kiserleti szemelyek egy varbalisan vagy vizualis kepzeleti formaban kellett kodolniuk a kiserleti anyagot.

A szemelyeknek egy 4*4-es matrixot mutattak, amelyben az egyik negyzetet kijeloltek kiindulopontnak, es ilyen mondatokat kellett megismetelniuk:

„a kovetkező negyzetben jobbra tegyen 1-est,

A kovetkező negyzetben felfele tegyen 3-ast…stb„ ezek voltak a teri mondatok, ugyanakkor

voltak ertelmetlen mondatok is:

„A kovetkező gyors negyzetben tegyen 2-est, A kovetkező jo negyzetben tegyen 3-ast…..stb” ezzel raszoritotta a vizsgalati szemelyeket a verbalis ismetlesre.

A kiserleti szemelyek atlagosan 8 mondatot tudtak felidezni a teri feltetelnel, de csak 6-ot a verbalis feltetelnel. a teri feltetelnel az auditorikus, mig a verbalis feltetelnel a vizualis bemutatas vezetett jobb eredmenyre. tehat a k.sz-ek a teri mondatokat a kepzelet segitsegevel jegyeztek meg, a nem teri mondatok megjegyzese varbaelis kodon alapul. Baddeley ezt a kiserletet usszevonta egy „fenysugar es az inga” nevezetű kiserlettel, amben a k.sz. egy homalyosan megvilagitott szobaban ult bekotott szemmel, előtte egy inga logott. Egy ellemlampa volt a kezeben, megmutattak neki, hogy ahogy az inga log a levegőben ő a lampa fenyevel kell kovesse azt, amikor eltalalja az ingat a fennyel, egy hang jelzi azt.

Tehat: erős a teri komponens, es hianyzik a vizualis ingerles.

Eredmenyek szerint a teri matrixfeladatot az ingakovetes zavarta meg, ez arra utal, hogy a Brooks-feladatban nyujtott teljesitmenyert felelős kepzeleti rendszer inkabb a teri lokalizacion alapul, es nem olyan vizualis folyamatokon, mint a fenyesseg megitelese. (A megértés végett több kisérlet leirása talalható a Baddeley: Emlékezet-ben)

A teri-vizualis vázlattömb egy elkulőnulő rendszer, amely a képzeleti képek letrehozasaban es manipulaciojaban jatszik szerepet . Kimutattak, hogy a rendszernek jelentősege van a kepzeleti mnemotechnikak alkalmazasaban de nem felelős jobban az elkepzelhető szavak jobb felidezhetősegeert. Tovabbi eredmenyek azt mutatjak, hogy a kepzeletnek elkulonulő, de egymassal kapcsolatban álló téri, és vizuális komponensei vannak, es ezek különböző idegrendszeri lokalizacioval rendellkeznek.

III. Kozponti vegrehajto:

A munkamemoria kontrollalo komponense, ugy műkodik, mint egy figyelmi rendszer, nem pedig ugy mint egy emlekezeti tar.

A szerzők Norman es Shallice figyelemkontroll modelljet probaltak magyarazokeretkent hasznalni a munkamemoria kozponti vegrehajtojanak mőkodesere.

A modell: kozpontjaban a viselkedes szabalyozasa all. Abbol a feltevesből indul ki, hogy az eppen aaktualis cselekvesek kontrollja ket egymastol fuggetlen utvonalon valusulhat meg, pl, tanult kessegek eseteben, mint az autovezetes, amikor elgondolkodik a sofor valamin, es azon veszi eszre magat hogy az elmult 1km-en nem emlekszik semmire ami az utvonalat illeti, de sikeresen haladott.

Tehat:

Az automatikusan vegzett szinte semmilyen zavart nem okoznak mas, parhuzamosan vegzett aktivitasban. De van amikor ezek zavarhatjak egymast, es akkor szukseg van egyiket előnyben reszesiteni.

Pl.: vezetes kozben beszelunk, de tanacsos elhallgatni, ha a jardárol éppen elénk ugrik egy gyalogos

— a nyilban vegződő vonalak aktivalo bemenetet jelentenek , az athuzott vonalak, a tervek versengesensk gatlo funkcioi, az effektorrendszerben a celiranyos feldolgozasi egysegek vesznek reszt.

Baddeley a random betűelőallitasi feladatot vegeztette el a kiserleti alanyokkal: betűsorozatokat kell prodokalniuk, a feladattal kapcsolatban azonban mar van egy sztereotipikus mintazatuk, tehat, ha feltetelezzuk, hogy a RTM memoria kapacitasa korlatozott, akkor minnel gyorsabban kell a betűket előallitani, annal nehezebb elkerulni a mar kialakitott sztereotipiak dominanciajat. Tehat a rutinműkodesek rutin szelekcioja decentralizalt, a nem rutin műkodesek kivalasztasa minősegileg mas, es egy ellenőrző rendszert foglal magaba.

A munkamemoria szerepet a folyekony olvasasban Daneman es Carpenter munkamemoria terjedelmet merő eljarasa szerint, a nagyobb munkamemoria kapacitassal rendellkező egyenek jobban megertik az olvasott szoveget, es helyesebben vonnak le ebből kovetkezteteseket, es jobban integraljak az egymes utan kovetkező mondatokbol szarmazo informaciokat.

Ertekeles, kritikak:

az agyserült betegek altali vizsgalat kimutatta, hogy a modell eredeti valtozata tulsagosan leegyszerűsitett volt

— nagyon kevesse sikerult a kozponti vegrehajto szerepet tisztazni, senki sem tudta meg megmerni, a korlatozott kapacitasat, műkodese is homalyben maradt

Share

Az emlékezet struktúrája és folyamatai, formái

0
Share

Általános pszichológia, 24., 25., 26. tétel, pszichológia távoktatás

24. A szenzoros emlékezet; 25. A rövidtávú memória; 26. A hosszú távú memória szerveződései

24.-26. Az emlékezet struktúrája és folyamatai, formái

Henter Gábor által kidolgozva

  1. 1. Osztalyozasa

Az emlekezesnek haromfele osztalyozasa van:

1. szakaszai alapjan: kodolas, tarolas, előhivas

2. időtartam szerint: rovid es hosszutavu memoria

3. tartalma szerint: explicit es inplicit.

2. Az emlékezés szakaszai:

1. kódolás: az informacio atalakitasat jelenit, olyan kodba vagy reprezentacioba, melyet a memoria elfogad,

2. tárolás: a kodolt informacio megtartasa es elhelyezese,

3. előhivás: a taroltt informacio előhivasa, visszanyerese a memoriabol.

_ a felejtes barmely szakaszban megtortenhet

_ ez a harom szakasz a kulonboző tartamu memoria eseten maskepen mukodik.

3. Az emlékezet tároló modellje:

A korabbi kettaras emlekezetet egy aromtaras elmelet valtotta fel:

_ szenzoros tar

_ rovidtavu tar

_hosszutavu tar.

o Szenzoros tár: _

ikonikus (vizualis)

echonikus (hallasi)

Ez a tar kb. 1 mp tartamu, kapacitasa joval nagyobb mint a rovidtavu memoriae. Mukodese az erzekszervekhez kotott, tehat modalitasspecifikus. Az erzekszervek altal felvett teljes informaciomennyiseget kepes tarolni. Elősegiti a lenyeges vonasok kivalasztasat a tovabbi feldolgozasra.

a.) ikonikus (Sperling): az informaciot nyers, nem ertelmezett formaban tartalmazza,

b.) echoikus (Treisman): kevesse feldolgozott hallasi bemeneteket tartalmaz.

  • Rövidtávú tár (RTM):

Ide az kerul be amire figyelunk. Nehanyszor 10 mp. tarolja az informaciot. Kapacitasa Miller szerint 7+_-2 egyseg, tomb. Itt az informaciot vagy abban az egysegben taroljuk, amelyben kaptuk, vagy tombositjuk (mas egysegekke alakitjuk a HTM informacioinak segitsegevel). Tehat korlatozott kapacitasu, de befogadokepessege nő, ha az elszigetelt ingereket negyobb, ertelmesebb tombokbe egyesitjuk. · kodolas: fonologiai kodolas, mely ket fele: akusztikus kod ( ismetles altal marad meg) es vizualis kod (hammar elhalvanyul, vagy akusztikussa alakul) · tarolas: a RTMban 7+_-2tombot tudunk tarolni, par masodpercig, mert hammar elhalvanyul, vagy az uj informacio kiszoritja őket (a felejtes oka az interferencia, mely lehet pro es retroaktiv, valamint a figyelemeltereles) · előhivas: ahogyan nő a tetelek szama, ugy csokken az előhivas sebessege (keresesi es aktivacios fogyamatok eredmenyekeppen).

Atkinson es Schiffrin szerint a RTM a HTM előszobaja, itt tarolodik az informacio, mig at nem kodolodik a HTMba. Baddeley es Hich azt javasoltak, hogy a RTM fogalmat fell kell valtani a munkamemoria fogalmaval.

A munkamemoria hozzaferest bisztosit a tudat szamara, az elterő reprezentaciokhoz

_ fenntartja es manipulaja az informaciot a kognitiv feladathelyzetben

_ fuggetlen informaciokat hoz interakcioba.

A munkamemoria harom reszből all:

modalitasfuggetlen kozponti vegrehajto,

–        artikulacios hurok,

–        teri vizualis vazlatfuzet.

–        a teri vizualis vazlatfuzet: ismetelgetessel a vizualis anyag megtartasara kepes,

–         az artikulacios hurok: fonologiai formaban tarilja a verbalis anyagot. Ket komponense van:~ fonologiai tar a beszed alapu informacio megtartasara, ~ artikulacios kontroll folyamat, mely a belső beszeden alapul.

A fonologiai tar tartalma hammar elhalvanyul, de az artikulacios kontroll folyamat allando frisitessel fenntartja őket.

–          a kozponti vegrehajto: kapcsolatot teremt a ket elozővel es a HTM val.

A munkamemorianak fontos szerepe van az informaciofeldolgozasi folyamatokban: beszedmegertes, szamolas, tanulas, problemamegoldas stb.

  • Hosszútávú tár (HTM):

A HTM korlatlan kapacitasu es egyesek szerint a benne levő informacio eletunk vegeig megmarad. kodolas: szemantikai kodolas, tehat jelentes alapu.

Minnel melyebb es kidolgozottabb a jelentes, annal tokeletesebb a kodolas (Tulving).

Lehet modalitasspecifikus is:hangok, kepek, izek, illatok emlekenek tarolasa. Amikor ertelmes kepeket kell kodolnunk, de a tetelek kozotti kapcsolat nem ertelmes, az emlekezet valos, vagy mesterseges kapcsolatok kialakitasara torekszik. Ezek a kapcsolatok olyan modon segitik az emlekezest, hogy felidazasi utvonalat teremtenek a tetelek kozott. A kodolas melysege meghatarozza a felidezesi teljesitmenyt. · tarolas: a HTMban a tarolas erdekeben, szukseg van egy konszolidacios időszakra, ez altalaban egy par het az informacio mennyisegetől es nehezsegetől fuggően. Itt informacio vesztes tortenhet, ha valami megzavarja a konszolideciot. · előhivas: előhivasi tampontokra van szukseg. Előhivasi hiba keletkezhet, ha ugyanahoz a tambonthoz kulomboző tetelek kapcsolodnak. Itt a felejtes lehe jelzőinger felejtes, vagy nyonfuggő felejtes.

4. Többszörös emlékezési rendszerek:

Graf es Schachter megkulonboztetett: explicit es inplicit memoriat.

1.) explicit memoria: a deklarativ tudast tartalmazza, tenyeket tarol, melyeket verbalizalni tudunk es tudatosan hozzaferhetuk.

Ket fele van: a.) epizodikus: specifikus, szemelyes esemenyek tenyei, sajatos teri es idői

viszonyaik vannak, es az enhez kapcsolodnak. Ide tartoznak a villanófenyemlékek (elenk es viszonylag allando rogzitese azoknak a korulmenyeknekm melyek erzelni toltetűek, jelentős es kovetkezessel rendelkező esemanyeknek.

b.) szemantikus: a vilagrol alkotott tudassal kapcsolatos informaciokat tartalmazza.

2.) implicit memoria: a proceduralis tudast tartalmazza, keszsegek tarhaza, nem tudjuk verbalizalni es nem tudatos.

5. Őnéletrajzi emlékezet:

Az emlekezet egy sajatos tipusa, sajatos, multbeli esemeny felidezese. Meghatarozott teri es idői ősszetevője van es kotelezően erzelmi szinezettel toltott.

Funkcioja: _ a mindennapi elet iranyitasa

_ problemamegoldas

_ az en meghatarozesa es szabalyozasa

_ tarsas kapcsolatok letrehozasa

_ a viselkedes es a hangulat szabalyozasa, iranyitasa

_ szocialis elet iranyitas

_ masok cselekedeteinek ertelmezese

_ őnbemutatas

Tobb reszből tevodik őssze:

· szemelyes emlekek

· őneletrajzi tenyek

· altalanos szemalyes emlekek

· ensemahoz tartozo emlekek.

6. A sémák:

Az emlekezetben teroljuk. Egy fogalom prototipusa vagy egy osszetettebb esemeny vazlata. Nem csak ismeretek halmaza, hanen az ismeretek rendszerbe szervező szabalya is, tehat a tudast szervező tudas. Nagymertekben elősegiti az alkalmazkodast.

7. Emlékezési zavarok:

_ amnezia (előhivasi zavar): _ posztraumatikus amnezia

_ retrograd amnezia

_ anterograd amnezia

_ korszakov szindroma.

Konyveszet:

1. Atkinson: Pszichológia

2. Baddeley: Az emberi emlékezet

3. Eysenck: Kognitiv pszichológia

4. Kurzus

5. Tavai IV ev kidolgozott tetelei.

Share

Rövid távú memória (RTM)

0
Share

Általános pszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás

Garda Ildikó által kidolgozva

A rövid távú memória nagy mértékben megfelel a W. James által leírt elsődleges memóriának.

A RTM működését feltételezi például, egy telefonszám megjegyzése, amíg beütöm azt a telefonkészülék billentyűzetén.

Az RTM-ban az információk kódolása akusztikusan és vizuálisan történik. Az emléknyomokat az RTM rövid ideig őrzi meg maximum 30 másodpercig. Ez idő alatt az információk a tudat számára hozzáférhetőek.

Kapacitása korlátozott. Miller igazolta, hogy az RTM terjedelme „7plussz/mínusz 2 egység”, s ez a világon minden egyes emberre jellemző.

(Az emlékezetet illetően az egyéni különbségek elsősorban a hosszú távú memória működéséből fakad.). Az egység helyett a „tömb” elnevezés bizonyos esetekben kifejezőbb lehet. Az RTM kapacitását ugyanis képesek vagyunk növelni, ha az információkat tömbökbe szervezzük, előzetes tapasztalataink és ismereteink segítségével. Sokkal több számot vagyunk képesek tárolni a rövid távú memóriánkban, ha azokat számunkra jelentéssel bíró tömbökké szervezzük (pl. történelmi évszámok, családtagjaink születési dátumai stb.) A szervezéshez szükséges ismereteket a hosszú távú memória tárolja és bocsátja rendelkezésünkre.

Az RTM fontos jellemzője még a tárolás sérülékenysége. Az RTM-ben a felejtésnek két okát emelhetjük ki: az elhalványulást és a kirekesztést. Ha nincs szükségünk az RTM-ben tárolt információkra többé, akkor az információk elhalványulnak. A felejtésnek a kirekesztéses formája akkor jön létre, ha az új információk kiszorítják a régit, hiszen az RTM kapacitása korlátozott.

Baddeley és Hitch a RTM-t munkamemóriának nevezi, mivel szerepet játszik az információk aktív feldolgozásában és átmeneti tárolásában. „Munkapadként” szolgál a hosszú távú memóriából előhívott, a problémák megoldásához szükséges információk tárolásában és későbbi felhasználásában, a számtani és szóbeli feladatok, valamint a megértés és az emlékezeti feladatok esetében. A munkamemóriának három fontos eleme van, melyek segítségével ez megvalósul:

  • Egy modalitásfüggetlen központi végrehajtóból, mely nagyban hasonlít a figyelemre
  • Egy artikulációs hurokból, mely beszéd formájában tárolja az információt
  • Egy vizuális-téri vázlatfüzetből, mely vizuális és téri információ kódolására specializálódott.

Az RTM-ből az információ ismétlés és gyakorlás révén kerül tovább a hosszú távú memóriába.

 

Share

A szenzoros emlékezet

0
Share

Általános pszichológia, 24. tétel, pszichológia távoktatás

Garda Ildikó által kidolgozva

Az emlékezeti tárak

Az emlékezet szerkezetére vonatkozóan született meg a többszöröstár-modell elmélete. Az elmélet szerint különböző emlékezeti tárak léteznek, ahol a kódolt információkat tároljuk. Ezek a szenzoros tár, a rövid távú memória és a hosszú távú memória. Az emlékezeti tárak egymásra épülnek, egymással kapcsolatban állnak. A tárak közötti információáramlást a figyelem és a gyakorlás határozza meg.

Leggyakrabban a tárolás időtartalmát tekintik az emlékezet osztályzási szempontjának, mert ez a legfontosabb különbségük.

Szenzoros tár RTM HTM
Az információ belépése Figyelem előtti Figyelmet kíván „újrajátszás”
Önmegfigyelési élmény észlelés tudat emlékezés
A kódolás jellege Az ingerrel analóg szenzoros kódszenzoros Akusztikus, vizuális Főleg szematikus (jelentés alapú)
Az emléknyom tartóssága 1-4 mp. 5-30mp. Percektől az élet végéig
Kapacitás Igen nagy 7 +/- 2 elem korlátlan
Az információ fenntartása lehetetlen Szándékos figyelem Ismétlés, újraszervezés
Felejtés oka Elhalványodás, hanyatlás Kiszorítás, hanyatlás, interferencia, tévesztés, helyettesítés Hozzáférhetetlenség, interferencia, organikus diszfunkció , nem megfelelő kulcsinger
Felidézés teljes Teljes, az egyes elemek előhívásához kb.40 mp. Jelzőingerrel előhívható specifikus és általános információ
Előhívás módja ingerazonosítás automatikus Keresési folyamat

Suhai Hodász Gábor Pszichológia (1999) Budapest, SOTE Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ

Szenzoros tárak

Életünk szinte minden pillanatában információk óriási hada bombázza érzékszerveinket, amelyek közül figyelmünk segítségével szelektálunk. A figyelmi működésünket megelőzi a szenzoros tár aktivitása, amely elősegíti a lényeges vonások kiválasztását és azok elemzését.

Tehát ebbe a tárba olyan információk is bekerülnek, amelyekre nem is figyelük.

–  Sperling kísérlete:  a kísérleti személyeknek 3 sorban 4-4 betűt mutatott 50 mp ideig és arra kérte őket, hogy idézzenek fel annyi betűt, amennyit csak tudnak. Azt találta, hogy a kísérletben résztvevők csak 4-5 betűről tudtak beszámolni, de többen azt állították, hogy sokkal több betűt láttak, mint amennyit fel tudtak idézni. Ezt az állítást igazolja, hogy amikor a kísérlet szereplőinek egy ingerrel véletlenszerűen megjelölt sort kellett felidézni röviddel a betűk felvillanása után, bármely sort fel tudták eleveníteni.

A szenzoros tárak elnevezés arra utal, hogy ezekben a tárakban az érzékleti ingerek (pl. kép, hang stb.) tárolódnak. Az szenzoros tárak modalitás-specifikusak, azaz az információk az érzékszerv saját szenzoros bemenetével azonos módon tárolódnak. Ennek megfelelően minden érzékszervnek saját szenzoros tárrészlete van.

Megkülönböztetünk ikonikus (képi információk), echoikus (hallási információk) és haptikus (tapintási információk), stb. tárat.

A szenzoros tárak kapacitása végtelen, ellenben a bekerülő információk emléknyomait nagyon rövid ideig, pár másodpercig képes csak megőrizni. Az információk megőrzésének ideje a szenzoros táraknak megfelelően változik: az ikonikus tár 1 másodpercig, az echoikus 2-4 másodpercig őrzi az információt.

A felejtés formája az elhalványulás ebben a memóriatárban. Amennyiben a figyelmi működés a szenzoros tárban tárolt anyagra irányul, az előhívható és a felismerési folyamatok hatására átkerül a rövid távú memóriába.

Share
Go to Top