Posts tagged szaglás

Más érzékleti modalitások

0
Share

Általános pszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

Pölczman Ildikó által kidolgozva

I.Kémiai érzékelések: A kémiai érzékelésre általában jellemző, hogy az ingert valamilyen vegyület, esetleg ion képezi, ami a receptorral kapcsolódva ingerli azt.

A kémiai anyagok érzékelése a szervezetben különböző helyeken zajlik, mivel az ingerek a külső és a belső környezetből  is származhatnak.

Kémiai érzékelés : a szaglás és az ízlelés

1. A szaglás: Távoli illékony anyagok érzékelésére specializálódott. A szaglási inger levegő útján, molekula formájában kerül az orrjáratba. Általában zsírban oldódó molekula, szerves anyag.

A szaglásnak jelentős szerepe volt fajunk fennmaradásában, segített a mérgező gázok, mérgező ételek elkerülésében.

Mivel a legtöbb állati faj kommunikációs eszközként használja (pl. rovarok és néhány magasabbrendű  állatnál a nőstények ferromonjai több km távolságból vonzza a hímet) az agyban a szaglókéreg 33% kutyáknál, az embernél 5%. Azért esetünkben is működik még valamennyire ez a primitív kommunikáció (férfiakat a nőktől szag alapján meg tudjuk különböztetni)

  • ·A szaglórendszer: Orrüreg, az agy egyes területei, és az ezeket összekötő idegpályák.

A szaglóreceptorok az orrnyálkahártya speciális, sárgásan pigmentált membrana olfactoriában helyezkednek el. Ezeket a receptorokat a levegővel kevert gáz halmazállapotú anyagok molekulái ingerlik, az ingerek a szaglóideg útján jutnak el a szaglólebenybe. A legprimitívebb érzékelési mód és a legközvetlenebb pálya vezet az agyhoz. Bár a szaglólebeny az embernél jelentősen csökkent, megőrizte közvetlen kapcsolatát a limbikus kéreggel s így az endokrin rendszerrel, az éhségérzettel, a szexuális vonzalommal, az érzelmekkel és emlékekkel.

A kutyában és más állatokban ez a terület kiterjedt, embernél 5 négyzetcm.

Röviden az érzékelés menete:

Illatanyagmolekula ÞReceptorok szaglórostjai(szaglóhámból kinyúló szőrszerkezetek)Þ Elektromos impulzus keletkezikÞSzaglógumóba kerül az idegrostokon keresztül, az agy homloklebeny alatti területéreÞ Szaglókéreghez jut a halántéklebenyben.

2. Az Ízlelés:

Az íz ízlelését genetikai örökségünk és multbéli emlékeink is meghatározzák.

4 alapvető ízminőséget különböztetünk meg: édes, sós, keserű, savanyú.

A legújabb vizsgálatok szerint van egy 5. is, ennek a neve: umami (lsd. Csépe V.-Győri M.-Ragó A.: Általános Pszichológia I. Észlelés és Figyelem 460.o.)

  • ·Az ízlelőrendszer: Ízreceptorok, az agy ehhez kapcsolódó területei és az ezeket összekötő idegpályák.

Az ízlelés szerve a  nyelv. A nyelvben specifikusan aktivált receptorsejtek(ízlelősejtek) vannak, innen idegrostok vezetik az ingerületet Þaz agykéregbe. Az általánosan elfogadott nyelvtérkép, ami szerint: nyelvhegye: sós, édes, szélei: savanyú, a lágyszájpadhoz közeli rész: keserű. Ma már tévesnek bizonyul. Ugyanis a nyelv minden területén, ahol ízlelőbimbó van, kiváltható minden ízérzet.

II.Testérzékelés:

A testérzékelés a 1. mechanorecepciót, 2. a hő és 3. fájdalomérzékelést foglalja magába.

Nem fejlődött ki külön érzékszerve ezen érzékeléseknek.

  • ·Receptorai: a bőrben, a testfalban, izmokban, ízületekben  található idegvégződések. Az ingerületek az idegsejt centrális nyúlványain a gerinncvelő szürkeállományába jutnak, legtöbbször itt vált ki válaszreflexet. De az esetek többségében a felszálló pályákon az agykéregbe jutnak a talamusz relésejtjeinek közvetítésével.
  1. A legfontosabb mechanoreceptor a szőr és a szőrtüsző. Az ember bőrét kb. 1 M  szőrtüsző borítja. Az érzékelt nyomás ingere a bőrre gyakorolt fizikai nyomás. Az ajak,  az orr, az orcák érzékenyebbek. A legérzékenyebb a nagylábujj. Az eltérés oka a jelenlévő  receptorok eltérő száma.

A többi érzéklethez hasonlóan a nyomás is erős adaptációt mutat, huzamosabb ideig tartó

azonos hatást kevésbé érzünk az idő múlásával.

2.  A hőmérséklet a gerincvelőben alakul ki, nincsenek külön hideg és melegérző idegek.

  1. A fájdalom kialakulásáról eltérőek a vélemények. Egyik álláspont szerint vékony, csupasz

axonok szállítják a gerincvelőbe. Más nézet szerint a gerincvelőben alakul ki a tapintás,

hő és vibrációérzékelés integrálásából.

Mind az ember mint az állat magatartását az érzékelő mechanizmusok közül leginkább a

fájdalom befojásolja. Kiterjedési hajlamossága és a vegatatív idegrendszerre gyakorolt

hatása miatt.

A fájdalom 2 szakasza:

1. A gerincvelő hátulsó érzőszarvában az érzőidegrostok bonyolult szinapszisokon keresztül gyors vagy lassú választ váltanak ki. A gyors általában nem tudatosul.A lassú néhány perc alatt játszódik le és tanulási folyamatokat is kiválthat.

2. Ha a fájdalomérzet bizonyos erősséget meghalad, a talamuszba jut onnan a kéreg testérző részébe, a frontális kéregbe.

A fájdalom fajtái:

1.   Felületes

  1. Mély
  2. Zsigeri

Továbbá: 1. Fázisos

2. Tónusos

Belső szerveink, szervezetünk működéséről a szervezetet behálózó belső receptorok adnak információt. Ennek folyamata:

InteroreceptorokÞgerincvelőÞhipotalamuszÞa hormonális rendszeren keresztül az anyagcsere, a homeosztázis és a vegetatív tevékenység szabályozódik.

Ez az inger csak akkor válik tudatossá, ha komoly probléma van. Ez a fájdalom figyelmeztető funkciója.

Forrás:

1.Atkinson-Hilgard: Pszichológia

2.Tanulmányi útmutató dr. Dósa Zoltán: Bevezetés a pszichológiába, II félév

3.Csépe V.-Győri M.-Ragó A.: Általános Pszichológia I. Észlelés és Figyelem

Share

A szaglás

2
Share

Neuropszichológia, 31. tétel, pszichológia távoktatás

A szaglás

A szaglás az egyik legprimitívebb és legfontosabb érzéklet. Közvetlen pályája van az agyhoz. Receptorai közvetlenül érintkeznek a környezettel, szinapszisok nélkül kapcsolódnak az agyhoz.

Az embernél nem nagyon lényeges érzéklet a szaglás, agy agyféltekék egyhuszadát teszi ki (a kutyáét majdnem kitölti).

Más fajoknál – feromon kibocsájtás – befolyásolják a faj többi egyedét (szex, halál vegyületek).

Embernél – Russel, 1976 kísérlet – fehérnemű – férfi, női, saját

Mellintoch, 1971; Russel, Switz, Thompson, 1980 – menstruáció.

Szaglórendszer

inger: illékony (zsírban oldódó) molekulákat kibocsájtó anyagok -> lehagyják az anyagot, a levegőn keresztül eljutnak az orrba

A szaglórendszer részei: az orrüreg receptorai, az agy területei, összekötő pályák.

A szag receptorai az orrüregben található szaglórostok (a szaglóhámból kinyúló szőrszerű szerkezetek.

A szaglás transzdukciós folyamata:

illatanyag molekula -> szőrreceptorok -> elektromos impulzus -> idegrostok -> szaglógumó -> agy -> szaglókéreg

Szagérzékenyésg

intenzitás és minőség érzékelése

Függ az illatanyagtól – abszolút küszöb – akár a levegő 50 miolliárdod része is lehet.

A kutyák az ember által érzékelhető tevékenység század részét is érzékelik (Moulton, 1977) – szagreceptoraink nem kevésbé érzékenyek, hanem kevesebb van belőlük.

Minőség

10.000 40.000 féle szagot tudunk megkülönböztetni – a nők jobbak, mint a férfiak (Cain, 1988). Nem tudjuk megnevezni ezeket a szagokat, nincsenek hozzá szavaink.

A minőség érzékelkése

kb. 1000 különböző receptorfajta (Back és Axel, 1991).

Egy-egy receptor nem csak egy szagot kódol, hanem sok különböző illatra válaszolhat (Matthews, 1972).

Így a minőséget részben az idegi aktivitás mintázata is kódolhatja, még ebben a receptorfajtában gazdag modalitásban is.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

A SZAGLÁS

A SZAGLÁS JELENTŐS SZEREPET JÁTSZOTT FAJUNK FENNMARADÁSÁBAN. MIVEL SEGÍTSÉG VOLT A MÉRGEZŐ GÁZOK VAGY ROMLOTT ÉTELEK ELKERÜLÉSÉBEN.

AZ ÁLLATOKNAK MÉG INKÁBB SZÜKSÉGÜK VAN E KÉPESSÉGRE. ÍGY PL. AZ AGYBAN A KUTYÁKNÁL A SZAGLÓKÉREG 33%, EMBERNÉL 5%. A LEGTÖBB ÁLLATI FAJ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZKÉNT HASZNÁLJA A SZAGLÁST. ROVAROKNÁL ÉS NÉHÁNY MAGASABBRENDŰ ÁLLAT ESETÉBEN A NŐSTÉNYEK ERŐS FERROMONJA PL. TÖBB KM TÁVOLSÁGBÓL VONZZA A HÍMET.

EMBEREK ESETÉBEN IS MŰKÖDIK MÉG EZ A PRIMITIV KOMMUNIKÁCIÓ. PL. ÖNMAGUNKAT A TÖBBIEKTŐL ÉS A FÉRFIAKAT A NŐKTŐL KÉPESEK VAGYUNK CSAK SZAGLÁS ALAPJÁN ELKÜLÖNÍTENI. SŐT, EGYÜTT ÉLŐ NŐK A MÁSIK MENSTRUÁCIÓS CIKLUSÁT KÉPES EZ ALAPJÁN AZONOSÍTANI.

A SZAGLÁSI INGER A LEVEGŐ ÚTJÁN MOLEKULA FORMÁJÁBAN KERÜL AZ ORRJÁRATBA. EZEN MOLEKULÁKNAM ZSÍRBAN OLDÓDÓNAK KELL LENNIÜK, MIVEL A SZAGLÓRECEPTOROKAT ZSÍRSZER RÉTEG BORÍTJA.

A SZAGLÓRENDSZER: ORRÜREG, AZ AGY EGYES TERÜLETEI, ÉS AZ EZEKET ÖSSZEKÖTŐ IDEGPÁLYÁK.

A SZAGLÓRECEPTOROK AZ ORRNYÁLKAHÁRTYA SPECIÁLIS, SÁRGÁSAN PIGMENTÁLT MEMBRANA OLFACTORIABAN HELYEZKEDNEK EL. KUTYÁBAN , MÁS ÁLLATOKABAN EZ A TERÜLET KITERJEDT. GYENGÉBB SZAKLÁSÚ ÁLLATOKBAN ÉS AZ EMBERBEN EZ A TERÜLET 5 NÉGYZETCM.

AMIKOR A RECEPTOROK SZAGLÓROSTJAI(SZAGLÓHÁMBÓL KINYÚLÓ SZŐRSZERKEZETEK) EGY ILATANYAGMOLEKULÁVAL ÉRINTKEZIK: ELEKTROMOS IMPULZUS KELETKEZIK, EZ AZ IDEGROSTOKON KERESZTÜL A SZAGLÓGUMÓBA, AZ AGY HOMLOKLEBENY ALATTI TERÜLETÉRE KERÜL.EZ A HALÁNTÉKLEBENYBEN LÉVŐ SZAGLÓKÉREGHEZ KAPCSOLÓDIK.

KÖZVETLEN ÖSSZEKÖTETTÉS VAN A SZAGLÓGUMÓ ÉS AZ AG AZON TERÜLET KÖZÖTT, AMI A HOSSZÚTÁVÚ EMLÉKNYOMOK LÉTREHOZÁSÁT VÉGZI. EZ LEHET AZ OK, HOGY BIZONYOS SZAGOK RÉGI EMLÉKEKET HÍVNAK ELŐ.

INTENZITÁS ÉS MINŐSÉGÉRZÉKELÉS: EMBERNÉL AZ INTENZITÁS MÉRTÉKE FÜGG AZ ILLATANYAGTÓL.ELŐFORDULHAT HOGY TÖBBMILLIRD LEVEGŐEGYSÉGBŐL EGYETLEN EGY ILLATRÉSZT MEGÉRZÜNK. EZ AZ ABSZOLUT KÜSZÖB. MÉGIS A KUTYÁK PL. AZ EMBER ÁLTAL ÉSZLET TÖMÉNYSÉG SZÁZADRÉSZÉT IS KÉPES ÉRZÉKELNI. RECEPTORAINK ARÁNYA HASONLÓ: EMBER 10 MILLIÓ, KUTYA 1 MILLIÁRD SZAGLÓRECEPTORRAL RENDELKEZIK.

EMBERKÉNT SOK KÜLÖNBÖZŐ ILLATMINŐSÉGET ÉRZÉKELÜNK. EGÉSZSÉGES EMBER 10-40 000 SZAGOT KÉPES MEGKÜLÖNBÖZTETNI. A NŐK VALAMIVEL TÖBBET A FÉRFIAKNÁL.

VANNAK EMBEREK, KIKNEK EZ AZ ÉRZÉKELÉSÜK KIFINOMULTABB PL. PARFÜMTESZTELŐK. ŐK AKÁR 100EZER ILLATOT IS FELISMERNEK.

MÍG SZÍNLÁTÁSNÁL 3, SZAGLÁSNÁL EZERNÉL IS TÖBB RECEPTOR DOLGOZIK. EGY-EGY RECEPTOR NEMCSAK EGY, HANEM TÖBB KÜLÖNBÖZŐ ILLATRA IS VÁLASZOLHAT.

Share

Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.

1
Share

Neuropszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás

Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.

Az érzékleti modalitások az egyes érzékletek.

Az érzékleti modalitások legfőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira.

A legérzékenyebb a látás (Hecht, Schlaer és Pirenue, 1942) annyira érzékeny, amennyire fizikailag lehetséges.

1 foton -> 1 molekula

Abszolut küszöb

Annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározára, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától.

Az abszolut küszöb meghatározásának a módszere: pszichofizikai módszerek: ki kell választani egy küszöb örüli ingert és azt változtatja -> amíg a kísérleti személy 50%-ban detektál.

Abszolut küszöbök

  • Látás: gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszaka
  • Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
  • Ízlelés: 1 teáskanál cukor 9 liter vízben
  • Szaglás: 1 csepp parfüm 6 szobányi térfogató levegőben
  • Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve

Az abszolut küszöbök egyénenként és egyénen belül is változhatnak.

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Pölczman Ildikó által kidolgozott változat

Az érzékleti modalitások közös jellemzői, érzékenység, abszolút küszöb

Érzékenység a környezet változásaira – érzékleti modalitásaink egyik legfeltűnőbb vonása.

  • 5 érzékletünk minimális észlelhető ingernagyság becslése:

Érzéklet

Küszöb
Látás Gyertyaláng 50 km-ről, tiszta éjszaka
Hallás Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
Ízlelés Egy teáskanál cukor 9 l vízben
Szaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú levegőben
Tapintás Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve

Abszolút küszöbök. Különböző érzékleti modalitások abszolút küszöbeink megközelítő értékei. /Galanter, 1962/

Példa a látásból:Az emberi látás aannyira érzékeny, amennyire csak fizikailag lehetséges

Hecht és munkatársai kimutatták, hogy az ember képes észlelni egy 100 fotont tartalmazó fényvillanást. Ebből csak 7 éri el a szemben azokat a molekulákat, amelyek a fényt láthatóvá teszik / mindegyik különböző molekulára hat/

A szem fényre fogékony egysége /egy molekula/ tehát a fényenergia lehetséges legkisebb mennyiségére is érzékeny.

Abszolút küszöb: legkisebb ingererősség, amit még észlelni tudunk

– a legáltalánosabb módszer egy érzékleti modalitás érzékenységének mérésére, annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározása, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától

– az abszolút küszöb a pszichológusok megállapodása szerint az az ingerérték, melyet az esetek 50%-ban észrevesznek, azaz detektálnak.

– az abszolút küszöb egyénről egyénre jelentős mértékben változhat, még egy személyen belül is különbözhet különböző időpontban, a személy fizikai és motivációs állapotától függően.

Pszichofizikai módszerek – az érzékleti modalitások érzékenységének mérésére használt módszerek

Az egyik gyakran használt módszerben a kísérletvezető kiválaszt egy ingersorozatot, amelynek erőssége az ingerküszöb körül ingadozik. Az ingereket aztán egyenként, (kvázi-random elrendezésben mutat­ják be), biztosítva ezzel, hogy minden inger elég gyakran forduljon elő.

Minden bemutatás után a kísérleti személynek jeleznie kell, igen vagy nem válasszal, hogy észlelte e az ingert. Sokszor bemutatnak minden ingert és minden ingernagyságra meghatározzák az „igen” válaszok arányát. Az eredményt pszichometriai függvényben ábrázoják.

Share

Érzékelés, észlelés

0
Share

Neuropszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás

Érzékelés, észlelés

Az arcunk a testünkön hordozott bonyolult érzékelőrenszer, amely lehetővé teszi, hogy felfedezzük a külvilágot. Szemünk lát, fülünk hall, orrunk szagol. Az általunk érzékelt violág nem azonos azzal, amit más fajok érzékelnek.

Érzékletek: egyszerű ingerek (pl. vörös fény)

Észleletek: az érzékletek integrációi (pl. tűzoltóautó)

Érzékelési folyamatok: érzékszervek és az idegrendszer perifériás szintjei

Észlelési folyamatok: az idegrendszer magasabb szintjei

Érzékletek:

  • látás
  • hallás
  • szaglás
  • ízlelés
  • tapintás (nyomás, hő, fájdalom, érzékelés)
  • testérzékelés

Érzékletek: érzékleti modalitások

Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia

Share
Go to Top