Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
A behaviorizmus
Fő képviselői: John B. Watson, Thorndyke, Pavlov, Edward Tolman és Skinner.
A behaviorizmus születésének Watson 1913-ban írt cikkét tekintjük, címe „Hogyan látja egy behaviorista a pszichológiát?”
A behaviorizmus mottója „foglalkozzunk a viselkedéssel” – ez az objektív megfigyelés egyetlen tárgya.
A tudat privát, a viselkedés nyilvános.
S -> R
Inger -> Válasz
A viselkedés behaviorista meghatározása szerint az inger és a válsz közötti függvény meghatározása a pszichológia feladata. Nem vették figyelembe a belső lelki történéseket, illetve tagadták azok létezését.
Inger: olyan hatások, fizikai paraméterek, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek és abban változást idéznek elő és mindig leírhatók.
A válaszok olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál.
A szervezet fekete doboz, ami benne van az nem fontos.
Watson elképzelése: a pszichológiának minden adott szervezet esetén, bármely ingerre meg kell tudnia jósolni a bekövetkező választ és képesnek kell lennie minden tapasztalt válaszból visszakövetkeztetni az azt kiváltó ingerre.
Környezetelvűség: a viselkedés formálásában a külvilágnak kitüntetett szerepe van.
Watson elméletei
A gondolkodás motoros elmélete:
gondolkodás ->beszéd -> izmok -> küszöb alatti izomtevékenység
A tanulás alapmechanizmusai
Van kisszámú elemi tanulási mód, amelyek minden gerincesben egyformán fordulnak elő és a tanulás bonyolultabb eseteit ezek kombinációjaként lehet rekonstruálni.
Klasszikus kondicionálás
Pavlov, 1901 kutyákkal kísérletezett
feltétlen reflex: feltétlen inger + feltétlen válasz
feltétlen inger + semleges inger -> orientációs reakció -> habituáció
habituáció = semleges inger -> feltételes inger
feltételes inger + feltételes válasz -> feltételes reflex
generalizáció: hasonló feltételes inger = hasonló feltételes válasz
diszkrimináció: hasonló feltételes reflexek idővel megkülönböztethetővé válnak
feltételes inger – feltétlen inger = kialvásos gátlás
Operáns kondicionálás
Thorndike – macskákkal kísérletezett
Thorndike ketrec
Az operáns kondicionálás a „próba-szerencse” tanulás, ami azt jelenti, hogy gyakorlással egyre jobb eredmény érhető el.
effektus törvény – a jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb.
Skinner, patkányokkal kísérletezett
Skinner doboz – pedál – kaja – inger – megerősítés
megerősítés + semleges inger -> másodlagos megerősítés
megerősítés + semleges inger nem minden alkalommal -> részleges megerősítés
részleges megerősítés -> kondicionált válasz -> lassabbanb oltható ki
Megerősítés: azok a hatások, amelyek növelik az őket megelőző válaszol előfordulási valószínűségét.
Ez fokozatos viselkedésalakítást eredményez – Shaping – állatidomárok.
Averzív kondicionálás – elkerülő kondicionálás, amikor a jutalom a büntetés elmaradása.
Pavlovi klasszikus kondicionálás – S típusú (inger típusú): ugyanaz a válasz, különböző inger
Skinneri operáns kondicionálás – R típusú (választ típusú): új válasz, megerősítés
Látens tanulás
Behaviorista szempontból a tanulás viselkedésváltozás.
Szenzoros előkondicionálás két semleges inger + feltételes reflex az egyikre -> másik ingerre feltáteles válasz
Perceptuális tanulás – az észlelés újraszerveződés – nem tartozik hozzá specifikus viselkedés.
Kognitív térkép – tanulás az útvesztőben – Tolman, 1930 – a külvilág térbeli elrendezésének egy belső reprezentációja.
Neobehaviorizmus
figyelembe veszi a belső történéseket is a viselkedéskutatásban.
Késleltetett válasz – ha az inger és a válasz között hosszabb idő telik el, akkor is jól reagál – >közvetítő folyamat (közbülső változó)
Clark Hull – a különböző változók formálisan rögzíthető rendszere
- szokáserősség – az előző megerősítések számától függő változó
- hajtóerő (drive) – a megvonás idejétől függő változó
- válaszpotenciál – a megjelenő válasz lappangási ideje és intenzitása
Tolman és Osgood „motoros mediációs elmélete”
A tanuás alapfogalmának alakváltozásai
Donald O. Hebb – a tanulás a viselkedés megváltoztatásának hátterében zajló idegrendszeri módosulás – a látens tanulás eredménye – túl tág megfogalmazás
Tolman kísérletei alapján az ’50-es évektől a tanulás maradandó modellje meghatározás – a tanulás a környezet idegrendszeren belüli modellezése.
A mentális panaszok behaviorista szemszögből
Kísérleti neurózis: a környezet bejósolhatatlanná válik és a szervezet alkalmazkodási rendszerei felmondják a szolgálatot.
Tanult gyámoltalanság: először nincs kiút – aztán van. Viselkedésterápia: pl. fóbiák esetén eredményes.
Forrás: Bernáth László – Révész György A pszichológia alapjai