Neuropszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás
A belső elválasztású mirigyek rendszere
Endokrin rendszer – a test sejtcsoportjait közvetve, hormonok révén szabályozza.
A hormon egy vegyület.
Az idegrendszer aktiválja az izmokat és a mirigyeket.
A hormonokat a belső elválasztósú mirigyek közvetlenülk a véráramba választják ki.
A hormonok a véráram által szétáramlanak a testben és különböző sejtekre más-más módon hatnak.
A sejtek olyan receptorokkal vannak felszerelve, amelyek csak azokat a hormonokat ismerik fel, amelyeket az adott sejt befolyásolására szántak.
A receptorok a hormonokat a sejtbe juttatják.
mirigy -> hormon -> vér -> receptor -> sejtek
A hormon és a neurotranszmitter közötti különbség
Hormon: nagy távolságot megtehet a testben és számos különböző sejttípusra hat.
Neurotranszmitter: szomszédos neuronok között hat.
Egyes vegyületek mindkét funkciót ellátják.
Agyalapi mirigy (hipofízis)
- a hipotalamusz alatt található
- a legnagyobb számú hormont termeli
- szabályozza a többi belső elválasztású mirigy szekrécióját
- funkciói: növekedés, idegrendszer, nemi aktivitás
- kortikotropin elválasztó faktor (CRF)
- adenokortikotrop hormon (ACTH)
stressz -> CRF -> agyalapi mirigy -> ACTH -> vér -> szervek -> 30 féle más hormon -> vészhelyzethez való alkalmazkodás
Mellékvesék
- hangulat, energiaszint, stresszel való megküzdés – hozható kapcsolatba
- adrenalin (epinefrin) választ ki
- noradrenalin (norepinefrin) választ ki
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A belső elválasztású mirigyek rendszere
(endokrin rendszer)
Az idegrendszer, az izmok és mirigyek gyors aktiválásán keresztül szabályozzák a szervezet gyorsan változó eseményeit.
Mirigyek: a test különböző pontjain található szervek, amelyek nedveket (verejték, tej, hormonok) válsztanak ki.
Az endokrin rendszer a test különböző sejtcsoportjait a hormonokon keresztül szabályozza.
A hormonok-at a belsőelválasztású mirigyek közvetlenül a véráramba juttatják, így a testben szétáramolva a különböző sejtekre más-más hatást gyakorolnak.
A megcélzott sejtek olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek csak a saját működésükhöz szükséges hormonmolekulákat ismerik fel és a véráramból a sejtbe, juttatják.
A belső elválasztású mirigyek egy részét az idegrendszer aktiválja, a másik részét pedig a test belső vegyi állapotának változásai hozzák működésbe.
Agyalapi mirigy (hipofízis)
Az egyik legnagyobb belső elválasztású mirigy. A hipotalamusz alatt az agy egyfajta kinövése.
„főmirigynek is nevezik”
A legtöbb hormont termeli a mirigyek közül és szabályozza a többi mirigy működését is.
A növekedési hormontermelésért is felelős-alul termelés következménye: törpenövés
– túl termelés> óriásnövés
Az agyalapi mirigy által kibocsátott hormonok serkentik a :- pajzsmirigy
– nemi mirigyek
– mellékvese kéregállományának működését.
A belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer az aktivitási sebességben különböznek egymástól, mert míg egy ideg impulzus végig halad a testen a másodperc néhány századrésze alatt, addig a belső elválasztású mirigynek néhány másodpercre, vagy órákra van szüksége, hogy hasson.
Itt a hormon egyszer kibocsátásra kerül, majd a véráramon át a célponthoz, ami egy időigényesebb – folyamat.
Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz együttműködése jól példázza az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek komplex kölcsönhatását:
Stresszre a hipotalamusz kortikotropin (CRF) termeléssel válaszol, ami egy csatornán keresztül az agyalapi mirigyhez kerül. Ennek hatására az agyalapi mirigy az adrenokorticotrop (ACTH) hormont termeli, ami a véráramon keresztül a mellékvesékhez és a test egyéb szerveihez jut, melynek eredményeképpen kb. 30 féle hormon kiválasztása, történik Segítve a szervezetet a vészhelyzetekhez való alkalmazkodásba.
A kortizol, a kognitív működést is befolyásolja. Kis mennyiségben javítja az emlékezetet, nagy mennyiségben bénítja, és a neuronok elhalását eredményezi.
A mellékveséknek fontos szerepük van a : hangulat, energiaszint és a stresszel való megküzdés beállításában. A mellékvesék belső velőállománya epinefrint és norepinefrint (adrenalin és noradrenalin) választ ki.
Epinefrin – vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágával a simaizmokra, a verejtékmirigyekre hat, szűkíti a gyomor és a belek ereit, gyorsítja a szívverést.
Norepinefrin – szintén vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. Az agyalapi mirigyet olyan hormonkiválasztásra készteti, amely a mellékvese kéregállományára hat. Az így kiválasztott hormon pedig a májat serkenti, hogy a vércukorszint emelésével biztosítsa a megfelelő mennyiségű energiát a szervezet számára a gyors cselekvéshez.
A belsőelválasztású rendszer hormonjai és a neurotranszmitterek a test sejtjei között hozzák-viszik az üzeneteket.
A neurotranszmitterek a szomszédos neuronok között közvetítenek, helyben hatnak.
A hormonok nagy távolságon hatnak és különböző típusú sejtekre eltérően hatnak.
A köztük lévő különbségek ellenére, némelyik mindkét funkciót ellátja. Pl., amikor neuronok választják ki az epinefrint és a norepinefrint, akkor neurotransmitterként működnek.
Amikor a mellékvesék választják ki, akkor hormonként működnek.
A CRF valójában kortikotropin *felszabadító* hormon.
Köszönjük a kiegészítést.