A beszéd fejlődése 2 éves kortól 6 éves korig
Logopédia, 11. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt
7.„18 hónap – 24 hónap”
A periódus végére megjelennek a két szóból álló mondatok, amelyekre a következő sajátosságok jellemzőek
Nyelvtanilag nem helyesek, de információban gazdagabbak mint a holofrázisok, világosabb a közlendő információ, lényeges elemeket kódol. (pl. „Hoppá fel”, „Még teóta”= még kérek teácskát)
Legtöbbször alanyból és állítmányból tevődnek össze (pl. „Baba el”, „Papa táj”), kötőszavak nincsenek.
A szókincs 24 hónapos korban elérheti a 300 szót.
8. „24 hónap – 36 hónap”
Fokozatosan megjelennek a három és több szóból álló mondatok, kezdetben a következő sajátosságokkal :
A mondatok ragozatlan szavakból állnak
A szavak sorrendje érzelmileg meghatározott, első helyen a „kulminációs” szó (Rubinstein), vagyis az érzelmileg fontos kifejezés található. (pl. „Vizet kéj baba”, vagyis „A baba vizet kér”).
A beszédben használt szavak egy–két szótagúak, a hosszabb szavakat összevonják (pl. „fogpaszta=opa”)
9. „36 hónap”(3 év)
Megjelennek az alárendelt mondatok, ami a gondolkodás fejlődésében is jelentős állomás.
A mondatok nyelvtanilag helyesebbek, mint korábban. A gyermekek „ráéreznek” a nyelvtani szabályokra, de sokszor helytelenül általánosítják ezeket és analógiát használva új szavakat alkot (Pl. „A nuszi fűt eszik” „Ez a alma eném, az a alma tiem”, ).
Önállósodási törekvéseik következtében (dackorszak) elkezdik használni az „én” szót (eddig leginkább harmadik személyben beszéltek önmagukról)
Elkezdődik a „Miért ?” korszak, mint a tudásvágy és a kapcsolatteremtési vágy kifejeződése.
Szókincsük kb. 1000-1100 szóból áll.
Sok hangot még helytelenül ejtenek, torzítják, kihagyják vagy helyettesítik őket. Leginkább a „sz” hangcsoport, a „s” hangcsoport, a „r” „l”, „h”, „gy”, „ny”, „ty”, „ö”, „ü” hangok érintettek. A zöngés és zöngétlen hangok közötti differenciálás is nehézkes.
Sok információ és bő szókincs birtokában sokat szeretnének egyszerre közölni környezetükkel, s ez gyakran a beszéd ritmusának zavarait idézheti elő, ami legtöbbször átmeneti jellegű (élettani) dadogásban nyilvánulhat meg.
Négy és hat éves kor között egyre bővebbé válik a szókincs, elérvén a 3500 – 3700 szót.
A nyelvtani szabályok használata tökéletesedik(de még gyakoriak a hibák), a kiejtés szempontjából pedig hatéves korra már minden hangot képesek helyesen artikulálni.
Érdekes jelenség az úgynevezett „önkényes jelentésadás”, amely a gyermeki gondolkodásnak azt a sajátosságát fejezi ki, hogy mindennek értelmet kell adni az előző tapasztalat segítségével. Pl. a „törvényszék” szót egy ötéves kislány úgy értelmezte, hogy „eltörött a szék”, vagy a „földrajz” azt jeleni, hogy „földre rajzolni”
Ha a fent vázolt általános beszédfejlődéshez viszonyítva jelentős lemaradás tapasztalható egy gyermeknél, ajánlatos a későbbi súlyos beszédhibák megelőzése érdekében minél hamarabb szakemberhez fordulni.