A beszéd fejlődése 2 éves kortól 6 éves korig

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

A beszéd fejlődése 2 éves kortól 6 éves korig

Logopédia, 11. tétel, pszichológia távoktatás

Kidolgozta Halápi Zsolt

7.„18 hónap – 24 hónap”

A periódus végére megjelennek a két szóból álló mondatok, amelyekre a következő sajátosságok jellemzőek

Nyelvtanilag nem helyesek, de információban gazdagabbak mint a holofrázisok, világosabb a közlendő információ, lényeges elemeket kódol. (pl. „Hoppá fel”, „Még teóta”= még kérek teácskát)

Legtöbbször alanyból és állítmányból tevődnek össze (pl. „Baba el”, „Papa táj”), kötőszavak nincsenek.

A szókincs 24 hónapos korban elérheti a 300 szót.

8. „24 hónap – 36 hónap”

Fokozatosan megjelennek a három és több szóból álló mondatok, kezdetben a következő sajátosságokkal :

A mondatok ragozatlan szavakból állnak

A szavak sorrendje érzelmileg meghatározott, első helyen a „kulminációs” szó (Rubinstein), vagyis az érzelmileg fontos kifejezés található. (pl. „Vizet kéj baba”, vagyis „A baba vizet kér”).

A beszédben használt szavak egy–két szótagúak, a hosszabb szavakat összevonják (pl. „fogpaszta=opa”)

9. „36 hónap”(3 év)

Megjelennek az alárendelt mondatok, ami a gondolkodás fejlődésében is jelentős állomás.

A mondatok nyelvtanilag helyesebbek, mint korábban. A gyermekek „ráéreznek” a nyelvtani szabályokra, de sokszor helytelenül általánosítják ezeket és analógiát használva új szavakat alkot (Pl. „A nuszi fűt eszik” „Ez a alma eném, az a alma tiem”, ).

 

Önállósodási törekvéseik következtében (dackorszak) elkezdik használni az „én” szót (eddig leginkább harmadik személyben beszéltek önmagukról)

Elkezdődik a „Miért ?” korszak, mint a tudásvágy és a kapcsolatteremtési vágy kifejeződése.

Szókincsük kb. 1000-1100 szóból áll.

Sok hangot még helytelenül ejtenek, torzítják, kihagyják vagy helyettesítik őket. Leginkább a „sz” hangcsoport, a „s” hangcsoport, a „r” „l”, „h”, „gy”, „ny”, „ty”, „ö”, „ü” hangok érintettek. A zöngés és zöngétlen hangok közötti differenciálás is nehézkes.

Sok információ és bő szókincs birtokában sokat szeretnének egyszerre közölni környezetükkel, s ez gyakran a beszéd ritmusának zavarait idézheti elő, ami legtöbbször átmeneti jellegű (élettani) dadogásban nyilvánulhat meg.

 

Négy és hat éves kor között egyre bővebbé válik a szókincs, elérvén a 3500 – 3700 szót.

A nyelvtani szabályok használata tökéletesedik(de még gyakoriak a hibák), a kiejtés szempontjából pedig hatéves korra már minden hangot képesek helyesen artikulálni.

Érdekes jelenség az úgynevezett „önkényes jelentésadás”, amely a gyermeki gondolkodásnak azt a sajátosságát fejezi ki, hogy mindennek értelmet kell adni az előző tapasztalat segítségével. Pl. a „törvényszék” szót egy ötéves kislány úgy értelmezte, hogy „eltörött a szék”, vagy a „földrajz” azt jeleni, hogy „földre rajzolni”

Ha a fent vázolt általános beszédfejlődéshez viszonyítva jelentős lemaradás tapasztalható egy gyermeknél, ajánlatos a későbbi súlyos beszédhibák megelőzése érdekében minél hamarabb szakemberhez fordulni.

 

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük