A beszéd fejlődése 24 hónapos korig
Logopédia, 10. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt
4.„6 hónap – 9 hónap”
Megjelenik a gagyogás. Az őshangok közül a környezetből megerősítést nem nyert hangok kimaradnak, a megmaradtakat (az anyanyelv hangjai) duplázva, vagy kombinációkban ismételgeti, „gyakorolja”(pl. bá-bá-bá, te-te-te )
Jelentkeznek az utánzás első formái, cirkuláris reakció formájában, vagyis önmagát egy másik személy közvetítésével (felnőtt) utánozza. Csak a fejlődési fokának megfelelő és általa már képzett hangokat képes ilyen módon „utánozni”.
Megérti a felnőttek hanghordozásának érzelmi színezetét és a hanglejtést képes utánozni. Seeman ezt azzal magyarázza, hogy a hanglejtés a beszéd legősibb eleme és mint ilyen, nagy jelentőséggel bír a kommunikációban.
A köszöntőhang csak az ismerős személyekre differenciálódik.
A beszéd, a szavak megértése helyzethez kötött (látszatmegértés)
5.„9 hónap – 12 hónap”
Megvalósul az átmenet a gagyogásról a beszédre
Kialakul a beszédhez kötött hallási, látási és kinesztéziás ingerek összekapcsolódása
Kommunikációs játék gyanánt szándékosan utánoz az anyanyelv hangjaiból álló hangkomplexumokat (echolália)
Képes utánozni egymás után az ellentétes nyelvállású magánhangzókat (pl. „á – í”), de nem tud még differenciálni az egymáshoz fonematikailag hasonló hangok között.(„o – u”)
Tisztábban ejti az elöl képzett mássalhangzókat (pl. „p, b, t, d, m, stb.)
A szavak megértése már nem helyzethez kötött, hanem „kiszabadul az ingeregyüttesből” (Mérei)
6. „12 hónap – 18 hónap”
Megkezdődik az első szavak használata, általában a következő tipikus hibákkal (Kolnikova):
a kiejtett szó nem hasonlít az eredeti szóra (pl. „légy=szasza”)
–
a szótöveket, szótöredékeket ejt, általában az első szótagot (pl. „papucs=pa”)
–
szótorzítások (pl. „gomba=bumba”)
–
hangutánzókat ejt a szó helyett (pl. „autó=tütü”)
Az első szavak általában főnevek, amelyek egyrészt olyan dolgokra vonatkoznak amelyek fontosak a gyermek számára, amelyeket meg akar szerezni (kívánó szavak) és amelyek a saját cselekvéseikhez kapcsolódnak. Másrészt viszonyokat fejeznek ki, (pl. „nincs”, „kész”), és mondatként működnek (holofrázis).
A használt szavak gyakran túlzott általánosítások (pl. a madarakat is „pipi” szóval jelöli) vagy túlzott leszűkítések (pl. a „könyv” fogalom csak egyetlen könyvre korlátozódik, a többi az „más”)
Megjelenik a valódi, azaz a késleltetett utánzás és ez a beszédben is jelentkezik
A periódus végére a szókincs elérheti a 100 szót. Az aktív szókincs gyarapodásában 12 hónapos kor körül átmeneti stagnálás jelentkezhet, de a passzív szókincs erőteljesen bővül.
7.„18 hónap – 24 hónap”
A periódus végére megjelennek a két szóból álló mondatok, amelyekre a következő sajátosságok jellemzőek
Nyelvtanilag nem helyesek, de információban gazdagabbak mint a holofrázisok, világosabb a közlendő információ, lényeges elemeket kódol. (pl. „Hoppá fel”, „Még teóta”= még kérek teácskát)
Legtöbbször alanyból és állítmányból tevődnek össze (pl. „Baba el”, „Papa táj”), kötőszavak nincsenek.