Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
A hipotézisvizsgálatok során elkövethető hibák és a csökkentés lehetőségei – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

A hipotézisvizsgálatok során elkövethető hibák és a csökkentés lehetőségei

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Statisztika, 15. tétel, pszichológia távoktatás

A hipotézisvizsgálatok során elkövethető hibák és a csökkentés lehetőségei

(leírás, magyarázat)

Berei Kati által kidolgozva

–   Hipotézisvizsgálat – arra szolgál, hogy  mintavétel alapján megvizsgáljuk a sokaságra vonatkozó olyan feltevések helyességét

–    Döntési hiba – ha a hipotézisvizsgálat során igaznak fogadunk el egy valóságban nem igaz feltevést vagy elvetünk olyat, ami igaz – ez azért történhet meg, mert nem konkrét értékellel, hanem valószínűségekkel dolgozunk (ha valaminek kicsi a valószínűsége, attól még megtörténhet, s fordítva).

Az elsőfajú hiba

 

–   akkor fordul elő, ha a H0-hipotézist annak ellenére el utasítjuk, hogy az a valóságban helyes

–   oka: bár H0 null-hipotézis helyes, de az adott mintából számított próbafüggvény-érték mégis a kritikus tartományba esik.

–    Az első fajta hiba nagysága a szignifikanciaszinttel egyenlő.

A másodfajú hiba

–         H0-t elfogadjuk, pedig az valójában nem igaz

–         oka: H0 nem igaz, és a próbafüggvény mégis az elfogadási tartományba esik

–         a hiba elkövetésének valószínűsége β.

☻ Ha a két eloszlás várható értéke közt nagy a különbség, akkor a második fajta hiba egészen kicsi.

☻Ha a két eloszlás közel esik, akkor nagy a második típusú hiba.

☻Túl nagy minta esetén túlságosan kis különbségek is szignifikánssá válnak! (A szórások egyre szűkülnek – megszűnik a 2. típusú hiba)

Próba ereje: β = 1 – α

–         annak az eseménynek a valószínűsége, hogy nem követjük el a másodfajú hibát (nem fogadjuk el tévesen a null-hipotézist)

H0-t H0 a valóságban
igaz(H1 nem igaz) nem igaz(H1 igaz)
elvetjük elsőfajú hiba(α) helyes döntés(1-β)
nem vetjük el(elfogadjuk) helyes döntés(1-α) másodfajú hiba(β)

! Hogyan csökkenthetjük a hibalehetőségeket?

Az elsőfajú hibánál:

–   az elkövetési valószínűség α , ennek alkalmas megválasztásával a hiba tetszés szerint korlátozható.

A másodfajú hibánál

–   adott szignifikancia-szint és egyszerű alternatív hipotézis esetén a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége a mintanagyság növelésével vagy minél kisebb szórású próbafüggvény használatával mérsékelhető.

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük