Általános pszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás
A motiváció elméletei
Garda Ildikó által kidolgozva
A motiváció fogalma
A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.
A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.
A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.
Motivációelméletek
A motivációelméletek a motiváció működésének mechanizmusaira keresik a magyarázatot. Két elterjedt felfogás a drive-redukciós és az arousalszint elmélet. A 40-es, 50-es évek egyik elterjedt nézete az alapvető motívumok működésére vonatkozóan a drive-redukciós elmélet volt. Ennek alapján a motívumok arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség vagy drive csökkenése örömet okoz. Bizonyos motívumok (pl. éhség) működése valóban megmagyarázható a drive-redukció elmélet elveivel. Más motívumok működésére azonban, mint a szexuális és kíváncsiságmotívumok nem képes kielégítő magyarázatot adni.
A motivációval kapcsolatban leginkább elfogadott elve napjainkban az arousalszint elmélet, mely abból indul ki, hogy minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik. Az optimális szint természetesen egyénenként változó. Az alapvető fiziológiai szükségletből fakadó motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) az optimális szint fölé emelik az arousal szintet, így olyan viselkedést eredményeznek, amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Abban az esetben viszont, amikor az élő szervezetet kevés inger éri, az arousalszint lecsökken az optimális szint alá, ami a szervezetet az arousalszint növelésére fogja motiválni. Keressük a környezetünkben az ingereket (ideértve a szexuális izgalmakat), az újdonságot és a komplexitást, azonban csak az optimális szintig.
Történelmi áttekintés
Darwin (1859): A fajok eredete – Állat és ember között a különbség inkább mennyiségi, mint minőségi. A fő motiváló erő a túlélés. Adaptáció, az alkalmasabb túlélése. Evolúciós elmélet. (érzelemkifejezés)
W. James (1890): kontinuitás az ember és állat között, a veleszületett vagy ösztönös motívumok számában különböznek; az ember több ösztönnel rendelkezik, az ösztön mentalisztikus tulajdonságokkal (cél, irány) rendelkezik.
McDougall (1908) hormikus teóriája (hormao – biztat, sürget, késztet): Az ösztönök a viselkedés legfőbb meghatározói. 18 alapösztönt különböztet meg (mint társas kapcsolatok iránit igény, félelem, kíváncsiság, védelmező szülői attitűd, önérvényesítés, engedelmesség, behódolás, düh+testi szükségletek).
Az ösztönök egy része érzelmi állapotot kelt, és ez hat közvetlenül a magatartásra. Pl. a menekülés ösztöne eredményezi a félelmet, és az az elkerülő viselkedést. Az emberi viselkedés komplex volta az ösztönök és az érzelmek kombinációjával magyarázható.
McDougall szerint a tanulás nem változtat az ösztönön.
Mechanisztikus biológia Brücke (1874): belső biokémiai erők motiválják a viselkedést minden szervezetben.: Az élő szervezet olyan dinamikus rendszer, amelyben a kémia és fizika törvényei érvényesülnek. Tropista iskola (Loeb): a külső ingerlés hatását hangsúlyozzák, a belső erők szerepe csekély.
Ezekre a nézetekre válaszként 2 irányzat fejlődött ki: a pszichoanalizis és a behaviorizmus.
Freud pszichoanalitikus elmélete
A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.
Ösztön-elmélete szerint a két alapvető ösztön:
– Életöszön (Eros) – az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy).
– Halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”
A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb aspektuma az agresszió ami az akadályoztatásából fakad.
A szükséglet pszichológiai megfelelője a drive , amely angol szó és jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő.
A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükéséges hajtóerőt adja.
Adler – a hatalomvágy és a kisebbrendűségi érzés kettőssége határozza meg a viselkedést.
C. L. Hull – Drive redukciós elmélet
Neobehaviorista pszichológus az ingerek és válaszok között lezajló folyamatokra (= közvetítő folyamatnak ) próbált hipotéziseket megfogalmazni.
HULL drive-redukciós elmélete értelmében a fejlett központi idegrendszerrel rendelkező élőlények környezetükkel anyagcsere-kapcsolatban állnak. Az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban. Ha ez automatikusan vezérelt testi működéssel nem szüntethető meg, akkor az idegrendszerben cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre, amit drive-nak nevezünk. A drive-állapot mindaddig fennmarad, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. Éhség – táplálék keresése – elfogyasztása – kielégülés, a drive kialszik, elmúlik, redukálódik.
A drive erőssége függ a szervezet állapotától és a környezettől. Éhség esetén a tápláléknak, mint céltárgynak eltérő vonzereje van. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív = jelentéssel bíró értéknek nevezzük.
Ha a drive-redukció sikeres, az egyben a hozzá vezető cselekvéssor ismétléséhez, tanuláshoz vezet. Ha a feszültség növekedése is megerősítő hatású, akkor drive-indukcióról beszélünk.
A. MASLOW (humanisztikus nézőpont) – Szükséglet hierarchia
Motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze.
A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.
Clayton Alderfer szükségletelmélete: három szükséglet kategóriát emel ki: a létezéssel kapcsolatos – , a szociális kapcsolatok iránti – és a fejlődéssel kapcsolatos szükségletek.
D. McClelland: tartalmi motivációs elmélet
Ő is három fő szükségletet azonosított: A teljesítményre -, a hatalomra vonatkozót, valamint az „affilizációs”-nak elnevezett szükségletet (szeretet szükséglete)
Az eddigiekben bemutatott motivációs elméletek a szükséglet kielégítésére épülnek.
Állítottak fel motivációs elméleteket a más megközelítésekre alapozva:
– viselkedés alapú motivációs elméletek :
– Skinner megerősítés
– Locke cél-válaszás
– Hunt –célmotiváció
– Munkahelyre készített mot. Elmlet: Hezeberg
– Racionális elméletek:
– Festinger: méltányosság elmélet
– Wrom: VIE elmélet (Elvárás, eszköz vegyérték)
Források:
http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_motivci_fogalma.html”>http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_motivci_fogalma.html
http://www.scribd.com/doc/24574701/Pszichologiai-szoveggy%C5%B1jtemeny-BBT-Kolozsvar
Bernáth – Révész (szerk. 2002). A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest,