A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában
Logopédia, 6. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt
A nyelv a szájüregben található szervek közül a legjelentősebb a hangképzés szempontjából. Nagyon mozgékony, és minden irányban futó izmai révén bonyolult mozgásokra képes úgy az egész nyelvet, mint egyes részeit tekintve.
Vékony hártyával, a nyelvfékkel kapcsolódik a szájfenékhez. Ha ez a hártya le van nőve, azaz rövidebb a kelleténél és a nyelv hegyétől indul, megakadályozza a nyelvemelést és a r, l, t, d, s, zs, cs hangok képzését akadályozhatja. Intenzív nyelvtorna vagy súlyosabb esetben a nyelvfék felmetszése ajánlatos.
A nyelv anatómiai rendellenességei a szájtérhez viszonyított túl kicsi vagy túl nagy méret, illetve asszimetria, vagy „cakkozott” nyelvhegy.
Legtöbbször azonban a nyelv nem megfelelő működése és a helytelen nyelvmozgás beidegződések okoznak beszédhibákat. Nyelvtornával kezelhetőek.
A szájpadlás választja el az orrüreget a szájüregtől. Elülső része a csontos kemény szájpad, hátsó része pedig a lágy szájpad, ami nyelvcsapban végződik. Előforduló rendellenességei a szájpadhasadék (műtéttel és protézissel korrigálható), a gótikus (magasan ívelt) szájpad, ami torzító tényező lehet a r, l, és a réshangok esetében.
Ha a lágy szájpad túl rövid vagy túl hosszú, nyílt, illetve zárt orrhangzósságot idézhet elő.
Leggyakrabban a lágy szájpad renyhesége okoz orrhangzós beszédet.(orrhangzós színezet, dünnyögés).
Az alsó állkapocs mozgásával módosítjuk a szájtér méreteit, teret biztosítva a nyelvmozgásoknak.
Beszédhibákat favorizál, ha elhelyezkedése nem megfelelő a felső állkapocshoz viszonyítva (túl elől, vagy túl hátul ) , vagy ha mérete nem arányos a többi koponyacsonttal.
Arcizom és nyelvizom ügyesítő gyakorlatokkal ellensúlyozható bizonyos mértékben.