Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
A problémák meghatározása, jellemzői, és osztályozása – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

A problémák meghatározása, jellemzői, és osztályozása

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 32. tétel, pszichológia távoktatás

Volf Brigitta jegyzete alapján

Az emberi agy a problémák megoldására szakosodott. Problémákról akkor beszélünk, hogyha van egy cél, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat. A megoldás keresését és kidolgozását nevezzük problémamegoldásnak. A problémamegoldás mindig célirányos viselkedést jelent.

Mayer (1977) szerint: a probléma definíciójának fontos elemei, hogy: egy bizonyos állapotban jelentkeznek, kívánatos egy másik állapot, nincs vagy nem ismeretes egy közvetlen, nyilvánvaló út a létrehozására.

A cél elérése érdekében a személy úgy cselekszik, hogy minimálisra csökkenjen a különbség a jelen állapot és a kívánt célállapot között. Pl. a figyelmetlen autóvezető kizárja magát, jelenlegi állapot – kint rekedt az autóból, célállapot – bejusson az autóba, problémamegoldás – azon gondolkodik, hogy mit lehet tenni.

A probléma megoldási folyamata műveletek sorából áll, a célt apróbb részcélokra lehet osztani, lebontani. A tulajdonképpeni cselekvést értelmi cselekvés előzi meg, hasznosak lehetnek a múltbéli tapasztalatok vagy újonnan kitalált következtetések.

A problémamegoldás folyamata szakaszokra bontható le (Pólya, 1957):

– a problémahelyzet megértése

– a terv előkészítése

– a megoldás kivitelezése

– az ellenőrzés

Ha egy terv nem hatékony, újat készítünk. A megoldás néha hirtelen belátás alapján ugrik be, ez az aha-élmény. Szakaszai (Wallas, 1926):

–          előksészítés

–          inkubáció (lappangási időszak)

–          megvilágosodás

–          ellenőrzés

A problémahelyzetekben fontos, hogy lássuk a kezdeti és a célállapot közötti különbséget. Sok szakember azt állítja, hogy a helyzet megértése egyenlő a megoldással.

A kezdeti és cél állapot lehet jól és rosszul körülírt. Ennek megfelelően különböző típusai bukkanhatnak fel (Reitman, 1965):

– jól körülírt kezdeti állapot és jól körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk fából vaskarikát?

– jól kürölírt kezdeti állapot és rosszul körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk nyúlfarokból valamit?

– rosszul körülírt kezdeti állapot és jól körülírt célállapot, pl. hogyan lehet valamiből versenyautót csinálni?

– rosszul körülírt kezdeti állapot és rosszul körülírt célállapot, pl. hogyan készítsünk az izéből valamit?

A mentális reprezentáció módja segítheti vagy gátolhatja a megoldást. Az adekvát reprezentáció, a képi vagy propozicionális megjelenítés olykor nagyon megkönnyíti a megoldást. Ugyanígy az adekvát megoldás is segíthet.

Forrás: tanulmányi útmutató

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük