Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
A szociálpszichológia meghatározása, a tudományos vizsgálódás kezdetei Platón államától Darwin evolúciós nézetéig – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

A szociálpszichológia meghatározása, a tudományos vizsgálódás kezdetei Platón államától Darwin evolúciós nézetéig

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Szociálpszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás

Koponyás Rita által kidolgozva

1. A szociálpszichológia meghatározása, a tudományos vizsgálódás kezdetei Platón államától Darwin evolúciós nézetéig

A társas folyamatok szerepe, kognitív folyamatok szerepe, észlelés, egyénközpontú megközelítés, társadalomközpontú megközelítés, individualizmus, hedonizmus, utilitarizmus, pozitivizmus, evolúciós elmélet (Smith és Mackie, 49-59, Hewstone és Stroebe 19-22)

A szociálpszichológia annak a tudományos tanulmányozását jelenti, hogyan hatnak a társas és a kognitív folyamatok arra, ahogyan az emberek észlelik és befolyásolják egymást, ill. ahogyan egymáshoz viszonyulnak. Az egyének társas viselkedését próbálja megérteni, úgy, hogy az egyént a társas kontextusban tanulmányozza.

A társas és kognitív folyamatok hatásai nem különállóak, hanem elválaszthatatlanok egymástól.

A társas folyamatok: család, barátok, körülöttünk lévő emberek, a csoportok, melyekhez tartozunk, a kultúránk tanításai, nyomásai hatnak érzéseinkre, gondolatainkra, tetteinkre. Ezek olyankor is hatással vannak, mikor egyedül vagyunk. A kutatók vizsgálják az egyént a csoportban: miként hat ránk mások felénk irányuló magatartása, hogyan értelmezzük azokat. És vizsgálják a csoport hatását az egyénben: mit változtat bennünk az, hogy bizonyos csoporthoz tartozónak definiáljuk magunkat, mennyire sajátítjuk el ezen csoport normáit, és ez miként jelentkezik a magatartásunkban.

Kognitív folyamataink: emlékeink, látásmódunk, gondolataink, érzelmeink meghatározzák hogyan fogjuk fel a világot és vezérlik a cselekedeteinket. Az alapján reagálunk, amilyennek értelmezzük, gondoljuk, véljük a körülöttünk levő világot.

A társas és kognitív folyamatok meghatározzák, hogyan észlelik és befolyásolják egymást az emberek. Ezek ismerete magyarázatot adhat a viselkedések okaira, az okok ismerete egyszerűbbé teszi megérteni a körülöttünk levő társadalmi jelenségeket, problémákat.

Történeti kitekintés Platóntól Darwinig:

A szociálpszichológia kérdései egészen a XX. század elejéig a filozófia tárgykörébe tartoztak.

Platón: társadalomközpontú megközelítés: az állam elsődleges az egyénnel szemben. Ahhoz, hogy társadalmi lénnyé váljunk, felelős nevelőmunka szükséges. („Tömegszellem”: a legbölcsebb emberekből álló tömeg is birkanyájjá válhat és irracionális viselkedést mutathat.)

Arisztotelész: egyénközpontú megközelítés: az ember természeténél fogva társadalmi lény, így képes személyes kapcsolatok teremtésére, együttélésre, s természetes úton alakul ki ezáltal a család, törzs és állam.

Innen gyökerezik a társadalomról való gondolkodás kétféle hagyománya:

  • Társadalomközpontú megközelítés: társadalmi struktúrák egyéni viselkedést meghatározó szerepére helyezi a hangsúlyt.

XVIII. sz.: csoportlélektan (pl. Hegel (1770-1831), idealista filozófus). A társadalomelmélet keretéből indulhat ki a szociálpszichológiai elméletalkotás.

  • Egyénközpontú megközelítés: az egyénben zajló folyamatok határozzák meg a társadalmi rendszerek működését.

Individualizmus: az egyén elsőbbségére és szempontjaira támaszkodó felfogás. Az ember alapvető lélektani jegyei (ösztön, szükséglet, igény) eleve adottak, függetlenek a társadalmi kontextustól. A csoport tehát nem más, mint ezen adottságok terméke.

Hedonizmus: az individualizmus alá tartozó fogalom, örömelvűséget jelent. Cselekedeteink közben arra törekszünk, hogy minél inkább hozzájussunk élvezeteinkhez, és elkerüljük gyötrelmeinket.

Utilitarizmus: az individualizmus alá tartozó fogalom, célja a lehető legtöbb embernek a lehető legnagyobb boldogságot okozni. Megalkotója Jeremy Bentham, 1748-1832,: örömelv helyett hasznossági elv. (A hasznossági elv a XX. sz. közepén a döntéselméletekben jut fontos szerephez.)

A modern szociálpszichológia kialakulásához lényegesen hozzájárult még a szociológia és az evolúciós elmélet XIX. században történő megjelenése. A szociológia megteremtése August Comte (1978-1857) nevéhez köthető, miként a pozitivizmus is.

A pozitivizmus kritikus ismeretelméleti és módszertani felfogás, mely a megfigyelhető, mérhető adatokat tekinti a megismerés alapjának. A mérhető adatokra, kimutatható tényekre vissza nem vezethető jelenségeket, történéseket nem létezőnek tekinti, nem veszi figyelembe. A jelenségek csak a „tesztpozitív” szinten tekinthetők reálisnak és bizonyosnak.

Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején a szociológia területéről indulva a szociálpszichológia felé, Émile Durkheim (1858-1917) nevét kell megemlítenünk. Ő úgy vélte, hogy a társadalmi tények és az egyéni tudat egymástól függetlenek. A társadalom megnyilvánulásai, bár az egyénből indulnak ki, jellegzetességeiben eltérnek az egyén megnyilvánulásaitól. (Ezt kollektív reprezentációnak nevezte) Ezért a „kollektív pszichológia” létrehozására törekedett, de a szociálpszichológiai elgondolásokat zömmel az egyénlélektan mintájára alakította ki.

A XIX. század legnagyobb hatású elmélete az evolúciós elmélet volt. Charles Darwin (1809-1882): Az ember származása, Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése c. művei nagy befolyással voltak a pszichológia és a szociálpszichológia kialakulására. Az ember társas állat, azzal a képességgel, hogy a körülötte levő változó, társas környezethez testileg, szociálisan és mentálisan alkalmazkodni képes. Az érzelmek kifejezésének megvan a maga szociális funkciója. A darwini elmélet az érzelem kutatásánál, az emberi viselkedés értelmezésénél, a szociobiológia tanainál fontos szerephez jutott, s az evolúciós pszichológia alapját képezi, mely szerint a pszichológiai mechanizmusok biológiai funkciókhoz kapcsolhatóak.

A XIX. század vége: a tudományos pszichológia kialakulása: Németországban néhány kutató kísérleti eszközökkel kezdett mentális folyamatokat vizsgálni, (pl. érzékelés, memória, ítéletek).

Ezután kezdtek a kutatók a gondolkodásra, cselekvésre ható társas befolyással foglalkozni: szociálpszichológia. (Észak-Amerika, Anglia, Franciaország.)

 

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük