Általános pszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás
Volf Brigitta jegyzete alapján
Ezt a tanulási formát először Konrad Lorenz tanulmányzota tudományos igényességgel és ő nevezte el.
Imprinting = bevésődés
Korai, gyors és mély bevésődésről van szó, ami követési reakcióban nyilvánul meg.
Megfigyelte, hogy a fészekrakó madarak, tyúk, fürj, kiskacsák, kislibák rövid idővel a tojásból való kikelésük után szinte minden mozgó tárgy követésére hajlamosak. Természetes körülmények között a mozgó tárgy az anya, laboratóriumi körülmények között lehet a kísérletvezető is vagy valamilyen mesterséges mozgó stimulus. Az első néhány órás együttlétnek kiemelkedő szerepe van. Ez alatt az idő alatt a kicsi megtanulja a tárgy jellegzetességeit és azokat a hívóingereket, amelyek alapján kiválasztja a követendő tárgyat. A tanulás során az anya és a kicsi egyaránt kapcsolattartó hangokat hallat, így egy választásos helyzetben leeelenőrizhető, hogy a bevésődés működik-e. A tanult csibe kapcsolattartó hangokat hallatva kiválasztja és odafut az ismert anyához, de az ismeretlent elkerüli vagy elmenekül.
A tanulás a következő folyamatokon megy át:
- mozgó tárgy követése
- közelítés
- követés
- ismétlés
- tanulás
- preferencia
- idegen stimulus elkerülése
Az imprinting ismérvei:
– születés utáni szenzitív periódusban alakul ki, amely rövid időre korlátozódik
– a kioltásnak ellenáll
– a bevésés annál hatékonyabb, ha rövid időközökkel többször látja az újszülött állat a bevésődött állatot, személyt vagy tárgyat
A hívóingerek fajspecifikusak: csibéknél 375-625 Hz közötti hangok, lazacnál a szülőhely szagingerei.
A kritikus szenzitív periódusok fajonként változóak. Pl. a kacsáknál az első 36 óra a fontos, a kiskutyák kötődése a gazdához a 3-10 hetek közötti időszakban alakítható ki a legjobban.
A tárgy memorizálásában különböző agyterületek játszanak szerepet – a nagyagy egy specifikus asszociációs részének léziója vagy kiirtása azt eredményezi, hogy a bevésődés elmarad, de más tanulási képességek nem sérülnek. A követési reakcióra az utódok tréning nélkül is képesek, de létezik egy öröklött preferenica bizonyos hívóingerekre.
Korach és Kabai megfigyelték, hogy a japán fürjek fiókái eltérő valószínűséggel közelítik meg a villogó kék fényt a pirossal szemben, a függőleges mintázatot a vízszintessel szemben.
Az imprinting tanulás funkcionálisan és anatómialag is két alrendszerre osztható:
- A követésre alkalmas jelzőinger felismerését és a követés motoros szabályozását a nagyagy alatti részek végzik.
- A memórianyomok létrehozását a pillanatnyi helyzet értékelését és adott helyzetben a követő viselkedés gátlását a nagyagy irányítja
Forrás: tanulmányi útmutató