A teszt fő és mellékkritériumainak leírása

Pszichodiagnosztika, 2. tétel, pszichológia távoktatás

Hochbauer Jenő által kidolgozva

  • Korrelációs stratégia

Olyan kutatások, amelyekben a természetesen előforduló változók együtt járását vizsgálja anélkül, hogy a változókat befolyásolná. Cél az együtt járás mértékének, okainak a feltárása.  Viszonylag gyorsan és nagy számban elvégezhető, objektív és erősen kvantitatív. Statisztikailag értelmezhető és feldolgozható. A korrelációs stratégia keretében illeszkedő módszerek: a teszt, a kérdőív, a skálák, strukturált interjú, beavatkozás mentes vizsgálatok, tartalomelemzés, strukturált megfigyelés

– Általános jellemzői (alkalmazhatóság): feltáró-leíró-predikatív jellegű, heterogén populáció, előre meghatározott változók együtt járását vizsgálja, közvetlenül nehezen megfigyelhető, kísérletileg nem manipulálható változókra irányul.

  • A pszichológiai teszteket olyan standardizált eljárásoknak, amelyek egy adott időpontban történt viselkedés mintavételei. A pszichológiai teszteken elért eredményeket a meghatározott kiértékelési eljárás segítségével mennyiségi jellemzőkké, pontszámokká alakítjuk, amelyből a megfelelő normák felhasználásával az egyén általános reakcióira, illetve személyiségére következtetünk.

Gregory  alapján a tesztek legfontosabb jellemzőinek a következőket tartjuk:

1. standardizált eljárás,

2. a teljes viselkedésrepertoár egyes jellemzőit egy adott időpontban vizsgálja,

3. pontozást és osztályozást teszt lehetővé,

4. normák állnak rendelkezésre,

5. általános reakciók és a viselkedés bejóslására alkalmas.

Mivel számos különböző pszichológiai teszt létezik, így a fenti jellemzők némelyike sokszor csak részben teljesül.

1. Standardizált eljárás: a tesztelés folyamatának legfontosabb jellemzője az, hogy a felvétel és a kiértékelés egységesített, standardizált. Ez a feltétel  biztosítéka annak, hogy a teszteredményeket nem befolyásolja számottevően a felmérést vagy a kiértékelést végző személye, szakmai kompetenciája, vagy más külső tényező(pl. megvilágítás, zaj).Egyben a tesztkitöltés instrukciója befolyásolja a vizsgálati személy válaszait. A szóbeli instrukció hanghordozása, sebessége, a vizsgálatvezető arcmimikája és a testtartása mind olyan jellemzők, amelyek befolyásolhatják a felmért személy tesztválaszait. Az ilyen és az ehhez hasonló hibák kiküszöbölésére a mérőeszköz kézikönyve pontos útbaigazítást ad a felvétel és a kiértékelés módjáról. Egy tudományos igénnyel kialakított pszichológiai teszt esetében tehát teljesen mindegy, hogy ki és hol végzi a vizsgálatot, a kapott eredménynek azonos válaszok esetén meg kell egyeznie.

2. A teljes viselkedésrepertoár egyes jellemzőit egy adott időpontban vizsgálja: az emberi reakciók sokféléségéből csak néhány fontosabb jellemzőt kiemelve próbál meg következtetéseket levonni. Ez a jellegzetesség a biológiai tesztek többségénél is megfigyelhető : pl. vér- vagy szövetvizsgálat. A számolási készség felmérésére például használhatunk olyan tesztet, ami néhány összeadást, kivonást és egymást követő számsorozatok hiányzó elemeinek folytatását tartalmazza (pl. 3, 6, 9 ). A pszichológiai teszt segítségével néhány feladat megoldása során mutatott teljesítményből következtethetünk az általános számolási készségre. Az alkalmazott feladat  nem tartalmazza a számolási készség összes jellemzőjét. A fentiekhez hasonlóan járunk el, amikor például az agresszió felmérésére kidolgozott önjellemző kérdőívet töltetjük ki a vizsgált személlyel. Azolyan állításokra adott válaszok, mint például a Nehezen tudok úrrá lenni az ingerültségemen vagy a Ha valaki állandóan zaklatja az embert, azt jól orrba kell vágni csak néhány viselkedéses reakciót tárnak fel, amelyekből az elért pontszámok segítségével következtetünk az agresszió mértékére.

3. Pontozást és osztályozást teszt lehetővé: A tesztek segítségével egy adott pszichológiai jellemző kvantifikálható, vagyis a kitöltők teljesítményéhez pontszám vagy kategória rendelhető. Itt érdemes megjegyeznünk a tesztelés Thorndike a tesztelés axiómája: Bármi, ami létezik, valamilyen mennyiségben van jelen. Ezt az állítást McCall  később a következőképpen finomította: Aminek mennyisége van, az mérhető.

A teszten elért pontszámok minden esetben hordoznak mérési hibát, amit a pszichometria a következő egyenlettel szoktak kifejezni: X=T+e Az X a megfigyelhet pontszámot jelenti, amit teszteredmények esetén kapunk. A T az angol True score elnevezésre utal, ami a valódi pontszámot jelenti, míg az e a mérés hibáját (error).

4. Normák állnak rendelkezésre: Egy adott személy teszteredményeinek kiértékelését leggyakrabban a normákhoz viszonyítva interpretálhatjuk. Ezeket normaalapúteszteknek szoktuk nevezni. A normákat általában nagyszámú reprezentatív mintán alakítják ki. A mérőeszköz normáinak előállítását standardizációnak nevezzük. A vizsgálati személy teljesítményét általában a nemének és az életkori csoportjának megfelelő standard minta normáihoz hasonlítják. Ez a feltétel nem minden tesztnél teljesül. Akadnak olyan kritériumalapú tesztek, melyekben a kiértékelés során nem a normához viszonyítunk, hanem meghatározott kritérium teljesülését várjuk el. Ilyen kritérium lehet például egy agyvérzést kapott személy beszédfunkcióinak helyreállítása egy adott szintre, vagy egy gyermek figyelmi teljesítményének alakulása a maximális pontszámhoz képest.

5. Általános reakciók és a viselkedés bejóslására alkalmas: A teszten elért eredményből nemcsak az aktuális állapotra és nemcsak azokra a jellemzőkre vagyunk kíváncsiak, amit a teszt tartalmazott, hanem sok esetben a személy olyan általános reakcióira és viselkedésére következtetünk, amire a teszt közvetlenül nem kérdez rá. Ez a jellegzetesség a projektív teszteknél a legnyilvánvalóbb. pl. a Szondi-teszt, amelyben a vizsgálati személynek 48 ösztönbeteg egyén arcképéről készült fényképből kell kiválasztania 6 sorozatban a két legszimpatikusabb, illetve a két legellenszenvesebb képet. Szondi szerint  a vizsgálati személy belső törekvéseire, késztetéseire és szándékaira vagy éppen kóros állapotára következtethetünk. Ahhoz, hogy egy teszteredményből ilyen messzemenő következetést vonjunk le, szükség van a felmért változó és a következtetésként megfogalmazott személyiségjellemző kapcsolatának empirikus mintán történő vizsgálatára. Az aktuális állapotot tükröző teszteredményből azt próbáljuk bejósolni, hogy a személy milyen jövőbeni teljesítményt fog elérni.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük