Pszichodiagnosztika, 1. tétel, pszichológia távoktatás
Hochbauer Jenő által kidolgozva
- A teszt meghatározásai:
1. fogalmi keret:
– Tesztelésen általában egy adott jellemző felmérésére irányul, amely előre megtervezett, módszeres információgyűjtést jelent.
– A pszichológiai tesztelés az a folyamat, amikor egy adott pszichés jellemzőt próbálunk feltárni. (pl. intellektuális képesség, szorongás)
2. p. tesztelés és mérés
– A mérés egy átfogó több forrásból származó ( tesztelés, interjú esetleírás, mefigyelés) információk összevetését jelenti. Szubjektív következtetéseket is tartalmazhat.
– A tesztelés, olyan folyamat, amelyben a pszichológiai változók felmérését a viselkedésben megnyilvánuló jellemzők objektív feltárására korlátozza. Egyetlen forrásból származó adatgyűjtést jelent.
3. a teszt meghatározása:
A teszt a viselkedés megfigyelésének és leírásának szisztematikus eljárása, ahol a leírás a numerikus skála vagy meghatározott kategória segítségével történik
– A szisztematikusság: a vizsgáló az információgyűjtés alkalmával, ugyanazokat a módszereket alkalmazza és ugyanabban, vagy hasonló helyzetekben végzi.
– A teszt állhat egy darabból: a részek eredményeit mellőzzük, mihelyt az egészet megkapjuk, vagy: a tesztek részeredményeit értelmezés céljából tovább elemezzük.
– A teszt lehet csoportos vagy egyéni. Az egyéni lehetővé teszi a reakciók megfigyelését, és lehetővé teszi, hogy egy meghatározatlan választ kövessen.
– Standardizálás: a tesztanyag és a kiértékelés szabályai úgy vannak meghatározva, hogy eltérő időben és helyen kapott eredmények nagyjából megfelelnek.
– A tesztnek objektívnek kell lennie: különböző megfigyelők által végzet vizsgálatnak ugyanazt a beszámolót adja.
- A teszt pszichometriás és nem pszichometriás felosztás szerinti tipusai
– A legfőbb ellentét a standardizálás és az objektivitás mértékében van. A pszichometriás teszteknél nagyon nagy fokú, a teljesítményt számokban fejezi ki.
A pszichometriás megközelítés előnyösebb amikor egy meghatározott kérdésre kell válaszolni, a nem pszichometriás tesztelő nem elégszik meg a numerikus ábrázolással, hanem arra kíváncsi, hogy a személy hogyan fejezi ki képességeit, milyen hibákat követ el.
– A pszichmetriás tesztelés zárt végű, míg a nem p.m. nyílt végű. Az előbbi esetben meghatározott válaszok állnak rendelkezésre, a kiértékelés egy meghatározott pontozás alapján történik a kiértékelés. Az utóbbinál a feladat kevésbé meghatározott, a szabad válasz lehetősége fennáll. Ily módón kapott információk rendszertelenek de tartalmaznak olyan információkat is amit egy ellenőrző jegyzék figyelmen hagy.
– Leginkább a p.metriás felmérés jellemzőin keresztül lehet megközelíteni a különbözőségeket. A legtöbb teszt p.metriás bizonyos szempontból míg másból nem.
Jellemzők:
1. A feladat meghatározottsága: összefügg a feladat struktúrájával. Egy feladat akkor struktúrált, amikor mindenki egyformán értelmezi, egy pontos választ kapunk egy feltett kérdésre. Beszélhetünk: választó-feleletes és felépített-feleletes struktúráról.
– választó-feleletes: a tesztelést strukturáltabbá teszi, a p.metriás tesztek jellemzője. Meghatározott merev pontozási eljárást hordozz, az eredménnyel foglalkozik nem az eljárással. A változók előzetesen ki vannak pontosan dolgozva ettől eltérni nem lehet,a pontozás könnyű.
– felépített-feleletes: szabad válaszoló tesztet jelent, a döntés hajlékonyságát, szubjektivitását jelenti, az eljárás is előtérbe kerül.
2. Érvényesség: a p.metriás tesztek hitelességüket az értelmezésre helyezik, amelyet egy olyan szabály szerint végeznek, amely egy előzetes csoport statisztikai adataira támaszkodnak, numerikus előrejelzést érvényesít. A nem p.metrikus megközelítés kevésbé foglalkozik a formális érvényességgel, az értelmező validitását követeli meg.
– A p.metriás tesztelés arra törekszik, hogy a méréseket technikai eljárásokká csökkentsék, ezzel csökkentve a professzionista pszichológus szükségességét. A tesztelőt egy kiszámíthatatlan eszköznek tekinti. A nem p.metriás megközelítés ezzel szemben a tesztelőt nélkülözhetetlennek tartja. Nem tagadja a hibák veszélyeit, de fontosnak tartja azokat a jelentéseket amit a p. személye hozzá rendel.
- Maximális teljesítmény és tipikus válasz szerinti felosztás
– Maximális teljesítmény: a teszt célja, hogy a személy a legjobb teljesítményt érjen el. Általános képességeket mérő teszteket, és körülhatárolt próbasorozatokat (mechanikai jártasságba való alkalmasság, ujj ügyesség) értünk alatta.
– Tipikus válasz: méréseI fedi a személyiség bizonyos oldalait, a szokásokat, és a jellemet.
- kiértékelés módja szerinti felosztás
– standardizált és nem standardizált:standardizált tesztek esetében a teszteredmények kiértékelése a reprezentatív mintán elvégzett vizsgálatok normáival való összevetés alapján történik A nem standardizált tesztek a legtöbb esetben olyan információt hordoznak, amit nem szükséges más személyek teljesítményéhez hasonlítani.
– egyéni és csoportos. Az egyéni tesztelés során egyszerre egyetlen személy felmérése történik: pl. a Wechsler A csoportos tesztelés során egyszerre több személy felmérése történik: pl. írásbeli felvételi vizsga.
– időkeretei alapján speed és powertesztek: A speed tesztek esetében a kitöltés gyorsasága számít, míg a power-tesztek esetében az elért teljesítmény, függetlenül attól, hogy az egyén mennyi ideig foglalkozott a kitöltéssel.
– pontozás módjára vonatkozóan objektív és nem objektív. Objektív pontozás esetében a kiértékelés algoritmusa, a pontszámok kiszámítása pontos standard eljárás szerint történik: pl. egyszer papír-ceruza tesztek. A nem objektív pontozású tesztek esetében az elért teljesítmény pontozása meglehetősen szubjektív, függ az értékel személyt l: pl. az írásbeli vizsga esszékérdéseinek pontozása.
– feladatok végrehajtása szerint: verbális és cselekvésesfeladatokat. A verbális feladatok megoldása során a vizsgálati személy szóban közli a válaszait, míg a cselekvésen alapuló feladatok esetében a megoldást valamilyen tevékenység elvégzése jelenti
– tesztek tartalma szerint többféle dichotóm elkülönítés is létezik. A legismertebbek a kognitív és affektív, valamint képesség- és teljesítménytesztekszerinti felosztások. A kognitív tesztek a mentális képességek felmérését szolgálják, míg az affektív tesztek a vizsgált személy véleményének és érzéseinek feltárására irányulnak
A kognitív teszteket tovább bonthatjuk képesség- és teljesítménytesztekre: A képességtesztekazt próbálják bejósolni, hogy a vizsgált személy tanulási készségei milyenek, mit tud majd elérni gyakorlás után, az elsajátított készségeit hogyan tudja majd az új problémák megoldásában hasznosítani. A teljesítményteszteket elsődlegesen arra tervezik, hogy a már elsajátított készségeket felmérjék
- A p. tesztek típusai (kutatási szempontból):
- Objektív tesztek
A vizsgált változók egyértelműek, jók vagy rosszak . A változók maximális fokát szeretnék felderíteni. Különböző szempontok figyelembe vételével kategorizálni lehet a teszteket:
– Képesség és teljesítmény tesztek. Nehezen szeparálható tesztkategóriák, mivel a képességek is csak valamilyen teljesítmény által válik mérhetővé. Az első esetben a vizsgálódás középpontjában valamilyen képesség áll, független bármilyen tanulási folyamatoktól. A teljesítményteszteknél a vizsgálódás középpontjában egy meghatározott tanulási folyamatban beágyazott teljesítményt van.
– Az időtényező szempontjából megkülönböztetünk: időnyomásos és mentes teszteket. Az előbbinél egyszerű feladatokat kell megoldani, de az időnyomás alatt a pontok szóródnak.
– A válaszok szerint: verbális és performációs tesztek. A másodiknál valamilyen cselekvéses megnyilvánulások formájában keletkeznek a válaszok.
– A teszt összetettsége alapján: egyszerű, rövid vagy altesztekből ( tesztbattériák) álló tesztek.
– a célzott populáció szerint: egészséges, vagy sérült emberek számára összeállított tesztek.
2. Személyiségtesztek
Önjellemző kérdőíveket és skálákat jelent. A vizsgált személy önmagát jellemzi, a kérdőíveken lévő kijelentéseket önmagára vonatkoztatja. A kérdéssor egy vagy több tulajdonság mérésére szolgálhat.
– Projektív tesztek: a személyiség tudattalan motivációi és elhárító mechanizmusai direkt módón, rákérdezéssel nem fedhetőek fel, ezért kerülőútra van szükségünk. A megoldás, ha a tesztek elemei nehezen értelmezhető ingerekkel szembesítik a vizsgálati személyt. Ezáltal az értelmezésben a tudattalan mechanizmusok által determinált valódi reagálási módokat vetítjük ki a külső ingerre.
– Önjellemző kérdőívek: a vonások által megmagyarázható a viselkedés, de ezek az adott helyzetben nem egyforma súllyal érvényesülnek.