Share

Pszichodiagnosztika, 5. tétel, pszichológia távoktatás

Hochbauer Jenő által kidolgozva

5 tétel A TESZTTORZÍTÁS

  • Torzítás és méltányosság

– Teszt alkalmasságának fontos feltétele a méltányosság. Individuális nézőpontból méltánytalanságról akkor beszélünk, amikor egy személyről rossz döntést hozunk teszteredményei alapján.

– Nagy a rossz döntések valószínűsége amikor a teszteredmények a vágási pont közelébe esnek. Pl. 5-ös osztályzatot a 60 százalékban teljesítet teszteredmény jelenti, de valakinek 59 százalékra sikerült.

– Pl. Ha egy vizsgázó előzőleg átnéz egy sorozat lehetséges vizsgatémát, amelyek ezután nem jelennek meg a vizsga anyagában, az alacsony osztályzatot a szerencse hiányának fogja tartani és nem a vizsgáztató méltánytalanságának, pedig az utóbbi sem tekinthető kizártnak.

– A rossz teszteredményeket, az emberek általában elfogadják a szerencse hiányának mindaddig, amíg az beilleszkedik a szociális egyezmények rendszerébe.

– Szintén nagy az individuális méltánytalanság, amikor a személy olyan itemekkel találkozik amelyek a kiválasztás szempontjából nem relevánsak (alacsony növésűek kizárása)

– Csoport hovatartozás problémája: egy tesztet torzító jellegűnek nevezzük, ha az adott tesztelési eljárás méltánytalan a személyek egy jól meghatározott csoportjára nézve.

  • A teszttorzítás formái:

1. A teszttétel (item) torzítás

– Torzítás forrása a tesztet alkotó itemek szintjén keresendő. Felismerése és korrigálása egyszerű. Legtöbbször a nyelvvel kapcsolatos itemtorzítások lépnek fel.

A teszttorzítás felismerése:

– A teszttétel torzítás ellenőrzésének legegyszerűbb módja, a szóban forgó csoportokon függetlenül elvégzett itemanalizise. Létrejön a csoportra jellemző ál-struktúra(nők/férfiak, stb. ).Ezt követően mindegyik teszttétel nehézségi foka összehasonlításra kerül a csoportok között. Amennyiben ennek aránya lényegesen különbözik a két csoport között az adott itemen változtatásokat kell eszközölni, vagy kiiktatni a tesztből.

– Az ellenőrzésre statisztikai teszteket is alkalmazhatunk. Ennek legegyszerűbb módja a kétszempontú variáciaanalizis, ahol a nehézségi fok/teljesítési arány képezi a függő változót.

– Az itemtorzítás statisztikai megállapítására használt módszer a két csoportra kiszámított biszeriális korrelációs együtthatók összehasonlítása az adott teszttételen elért pontérték és a teszt össz-pontértéke között.

– Sértő jellegű teszttételek:

– Látványosan sértő itemeket ki kell zárni. A teszttételek sértő volta változhat az adott kultúra elvárásai szerint is.

2.    A belső teszttorzítás

– Akkor beszélünk, amikor két csoport tesztjén elért átlageredménye között különbség mutatkozik. Ebben az esetben a teszt reliabilitása különböző lehet a két csoportra nézve, vagy csoportkülönbségek lehetnek a teszt validitásában .Pl. angol nyelvű ismeretteszt két csoportnál. Az egyik angol anyanyelvűekből áll, a másik kevésbé ismeri az angolt.

– A belső torzítás sok esetben a kritérium torzulásnak tulajdonítható. Pl. érettségin elért eredmények torzítanak a kisvárosi iskolából származók javára, az egyetemi felvételi rendszerben alkalmazott pontozásnál.

– Számos statisztikai modell ismeretes a belső teszttorzítás kiküszöbölésére: eltérő vágási pontok módszere, másik a kvóták alkalmazása

3.   Külső teszttorzítás

– A teszt alkalmazásából származnak, de a teszt önmagában nem torzító hatású.

– Pl. a csoportok kiválasztása aránytalanul történt az egyik javára.

– A torzításoknak ez a formája gyakoribb a szelekciós gyakorlatban és a szociális deprivációval hozható kapcsolatban.Pl alacsony státuszú családokból származó gyerekek, akiknek az alacsonyabb eredmény ennek tudható be.

– Külső teszttorzítás és az ideológia

– Két olyan elméleti felfogás van akik elvetik a külső teszttorzítás fogalmát:

– szocióbiológusok: az eltérő eredmények genetikai különbségeknek tulajdonítható

– szélsőséges jobboldali politikai gondolkozásmód: a kulturközi  különbségeket nem tekintik zavaróaknak.

 

Share