Pszichodiagnosztika, 5. tétel, pszichológia távoktatás
Hochbauer Jenő által kidolgozva
5 tétel A TESZTTORZÍTÁS
- Torzítás és méltányosság
– Teszt alkalmasságának fontos feltétele a méltányosság. Individuális nézőpontból méltánytalanságról akkor beszélünk, amikor egy személyről rossz döntést hozunk teszteredményei alapján.
– Nagy a rossz döntések valószínűsége amikor a teszteredmények a vágási pont közelébe esnek. Pl. 5-ös osztályzatot a 60 százalékban teljesítet teszteredmény jelenti, de valakinek 59 százalékra sikerült.
– Pl. Ha egy vizsgázó előzőleg átnéz egy sorozat lehetséges vizsgatémát, amelyek ezután nem jelennek meg a vizsga anyagában, az alacsony osztályzatot a szerencse hiányának fogja tartani és nem a vizsgáztató méltánytalanságának, pedig az utóbbi sem tekinthető kizártnak.
– A rossz teszteredményeket, az emberek általában elfogadják a szerencse hiányának mindaddig, amíg az beilleszkedik a szociális egyezmények rendszerébe.
– Szintén nagy az individuális méltánytalanság, amikor a személy olyan itemekkel találkozik amelyek a kiválasztás szempontjából nem relevánsak (alacsony növésűek kizárása)
– Csoport hovatartozás problémája: egy tesztet torzító jellegűnek nevezzük, ha az adott tesztelési eljárás méltánytalan a személyek egy jól meghatározott csoportjára nézve.
- A teszttorzítás formái:
1. A teszttétel (item) torzítás
– Torzítás forrása a tesztet alkotó itemek szintjén keresendő. Felismerése és korrigálása egyszerű. Legtöbbször a nyelvvel kapcsolatos itemtorzítások lépnek fel.
– A teszttorzítás felismerése:
– A teszttétel torzítás ellenőrzésének legegyszerűbb módja, a szóban forgó csoportokon függetlenül elvégzett itemanalizise. Létrejön a csoportra jellemző ál-struktúra(nők/férfiak, stb. ).Ezt követően mindegyik teszttétel nehézségi foka összehasonlításra kerül a csoportok között. Amennyiben ennek aránya lényegesen különbözik a két csoport között az adott itemen változtatásokat kell eszközölni, vagy kiiktatni a tesztből.
– Az ellenőrzésre statisztikai teszteket is alkalmazhatunk. Ennek legegyszerűbb módja a kétszempontú variáciaanalizis, ahol a nehézségi fok/teljesítési arány képezi a függő változót.
– Az itemtorzítás statisztikai megállapítására használt módszer a két csoportra kiszámított biszeriális korrelációs együtthatók összehasonlítása az adott teszttételen elért pontérték és a teszt össz-pontértéke között.
– Sértő jellegű teszttételek:
– Látványosan sértő itemeket ki kell zárni. A teszttételek sértő volta változhat az adott kultúra elvárásai szerint is.
2. A belső teszttorzítás
– Akkor beszélünk, amikor két csoport tesztjén elért átlageredménye között különbség mutatkozik. Ebben az esetben a teszt reliabilitása különböző lehet a két csoportra nézve, vagy csoportkülönbségek lehetnek a teszt validitásában .Pl. angol nyelvű ismeretteszt két csoportnál. Az egyik angol anyanyelvűekből áll, a másik kevésbé ismeri az angolt.
– A belső torzítás sok esetben a kritérium torzulásnak tulajdonítható. Pl. érettségin elért eredmények torzítanak a kisvárosi iskolából származók javára, az egyetemi felvételi rendszerben alkalmazott pontozásnál.
– Számos statisztikai modell ismeretes a belső teszttorzítás kiküszöbölésére: eltérő vágási pontok módszere, másik a kvóták alkalmazása
3. Külső teszttorzítás
– A teszt alkalmazásából származnak, de a teszt önmagában nem torzító hatású.
– Pl. a csoportok kiválasztása aránytalanul történt az egyik javára.
– A torzításoknak ez a formája gyakoribb a szelekciós gyakorlatban és a szociális deprivációval hozható kapcsolatban.Pl alacsony státuszú családokból származó gyerekek, akiknek az alacsonyabb eredmény ennek tudható be.
– Külső teszttorzítás és az ideológia
– Két olyan elméleti felfogás van akik elvetik a külső teszttorzítás fogalmát:
– szocióbiológusok: az eltérő eredmények genetikai különbségeknek tulajdonítható
– szélsőséges jobboldali politikai gondolkozásmód: a kulturközi különbségeket nem tekintik zavaróaknak.
Nagyon sokat segíthetnének a kidolgozott témák… Azonban szükség lenne a forrásanyag felmutatására. Ha nem nagy gond én pont ennek a kidolgozott témának a forrására lennék kiváncsi. Köszönöm.
Ha jól emlékszem a pszichodiagnosztika tételek a tanártnőtől kapott jegyzetek alapján lettek kidolgozva.