Notice: Function _load_textdomain_just_in_time was called incorrectly. Translation loading for the advanced-ads domain was triggered too early. This is usually an indicator for some code in the plugin or theme running too early. Translations should be loaded at the init action or later. Please see Debugging in WordPress for more information. (This message was added in version 6.7.0.) in /chroot/home/cegesaja/pszichologia.szeszterke.ro/html/wp-includes/functions.php on line 6114
A teszttorzítás – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK

A teszttorzítás

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Pszichodiagnosztika, 5. tétel, pszichológia távoktatás

Hochbauer Jenő által kidolgozva

5 tétel A TESZTTORZÍTÁS

  • Torzítás és méltányosság

– Teszt alkalmasságának fontos feltétele a méltányosság. Individuális nézőpontból méltánytalanságról akkor beszélünk, amikor egy személyről rossz döntést hozunk teszteredményei alapján.

– Nagy a rossz döntések valószínűsége amikor a teszteredmények a vágási pont közelébe esnek. Pl. 5-ös osztályzatot a 60 százalékban teljesítet teszteredmény jelenti, de valakinek 59 százalékra sikerült.

– Pl. Ha egy vizsgázó előzőleg átnéz egy sorozat lehetséges vizsgatémát, amelyek ezután nem jelennek meg a vizsga anyagában, az alacsony osztályzatot a szerencse hiányának fogja tartani és nem a vizsgáztató méltánytalanságának, pedig az utóbbi sem tekinthető kizártnak.

– A rossz teszteredményeket, az emberek általában elfogadják a szerencse hiányának mindaddig, amíg az beilleszkedik a szociális egyezmények rendszerébe.

– Szintén nagy az individuális méltánytalanság, amikor a személy olyan itemekkel találkozik amelyek a kiválasztás szempontjából nem relevánsak (alacsony növésűek kizárása)

– Csoport hovatartozás problémája: egy tesztet torzító jellegűnek nevezzük, ha az adott tesztelési eljárás méltánytalan a személyek egy jól meghatározott csoportjára nézve.

  • A teszttorzítás formái:

1. A teszttétel (item) torzítás

– Torzítás forrása a tesztet alkotó itemek szintjén keresendő. Felismerése és korrigálása egyszerű. Legtöbbször a nyelvvel kapcsolatos itemtorzítások lépnek fel.

A teszttorzítás felismerése:

– A teszttétel torzítás ellenőrzésének legegyszerűbb módja, a szóban forgó csoportokon függetlenül elvégzett itemanalizise. Létrejön a csoportra jellemző ál-struktúra(nők/férfiak, stb. ).Ezt követően mindegyik teszttétel nehézségi foka összehasonlításra kerül a csoportok között. Amennyiben ennek aránya lényegesen különbözik a két csoport között az adott itemen változtatásokat kell eszközölni, vagy kiiktatni a tesztből.

– Az ellenőrzésre statisztikai teszteket is alkalmazhatunk. Ennek legegyszerűbb módja a kétszempontú variáciaanalizis, ahol a nehézségi fok/teljesítési arány képezi a függő változót.

– Az itemtorzítás statisztikai megállapítására használt módszer a két csoportra kiszámított biszeriális korrelációs együtthatók összehasonlítása az adott teszttételen elért pontérték és a teszt össz-pontértéke között.

– Sértő jellegű teszttételek:

– Látványosan sértő itemeket ki kell zárni. A teszttételek sértő volta változhat az adott kultúra elvárásai szerint is.

2.    A belső teszttorzítás

– Akkor beszélünk, amikor két csoport tesztjén elért átlageredménye között különbség mutatkozik. Ebben az esetben a teszt reliabilitása különböző lehet a két csoportra nézve, vagy csoportkülönbségek lehetnek a teszt validitásában .Pl. angol nyelvű ismeretteszt két csoportnál. Az egyik angol anyanyelvűekből áll, a másik kevésbé ismeri az angolt.

– A belső torzítás sok esetben a kritérium torzulásnak tulajdonítható. Pl. érettségin elért eredmények torzítanak a kisvárosi iskolából származók javára, az egyetemi felvételi rendszerben alkalmazott pontozásnál.

– Számos statisztikai modell ismeretes a belső teszttorzítás kiküszöbölésére: eltérő vágási pontok módszere, másik a kvóták alkalmazása

3.   Külső teszttorzítás

– A teszt alkalmazásából származnak, de a teszt önmagában nem torzító hatású.

– Pl. a csoportok kiválasztása aránytalanul történt az egyik javára.

– A torzításoknak ez a formája gyakoribb a szelekciós gyakorlatban és a szociális deprivációval hozható kapcsolatban.Pl alacsony státuszú családokból származó gyerekek, akiknek az alacsonyabb eredmény ennek tudható be.

– Külső teszttorzítás és az ideológia

– Két olyan elméleti felfogás van akik elvetik a külső teszttorzítás fogalmát:

– szocióbiológusok: az eltérő eredmények genetikai különbségeknek tulajdonítható

– szélsőséges jobboldali politikai gondolkozásmód: a kulturközi  különbségeket nem tekintik zavaróaknak.

 

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

2 thoughts on “A teszttorzítás”

  1. Nagyon sokat segíthetnének a kidolgozott témák… Azonban szükség lenne a forrásanyag felmutatására. Ha nem nagy gond én pont ennek a kidolgozott témának a forrására lennék kiváncsi. Köszönöm.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük