A csoportok szerkezete: szerepek, státusok, kommunikációs mintázatok

Szociálpszichológia, 11. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone, 413-417

A szerepek differenciálódása

Feladatmegoldó csoportok részletes megfigyelése és a csoporttagok viselkedésének úgynevezett interakciós folyamat elemzése (IFE) sémájának segítségével való kódulása felfedte, hogy különbséget lehet tenni a kapcsolatra orientált viselkedésre és a feladatorientált viselkedésre specializálódott csoporttagok közt. A szakértelem e két fajtáját ritkán gyakorolja egyetlen személy.

Normák és elvárások szerepe a proszociális viselkedésben

Szociálpszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone, 278-282

A társadalmi felelőség normája előírja,hogy az egyéneknek segíteniük kell, más embereken, akik az ő segítségüktől függenek. Berkowitz feltételezi, hogy a proszociális viselkedés egy társas helyzetben érzett felelősség közvetlen függvénye. Egy kutatás kimutatta, hogy az emberek annál többet tesznek meg partnerükért, minél függőbb helyzetben van a partner. Feltételezték, hogy az érzékelt függőség működésbe hozza a társadalmi felelősség normáját, ami viszont a proszociális válaszokat motiválja.

A proszociális viselkedés meghatározása és mintái

Szociálpszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone, 273-277

Definició:

A segítségben részesülő helyzetének javítására irányuló tettet nem motiválja az, hogy a cselekvő egyén hivatalos kötelezettségének tegyen eleget, másrészt, a megsegített nem szervezet, hanem személy.

Akik ma altrúistál holnapra passzív kívülállókká válhatnak. Az egész csupán társas helyzeten múlik. Ez az üzenet Latané és Darley a kívülállók apátiájáról szóló, széles körben ismertév vált cikkének. Amennyiben az első tanuk nem avatkoznak be, az a többi jelenlevőt is tartózkodásra és passzvitásra ösztönzi. Az ellenkezője is igaz: ha a mintaadó személy altruisztikusan cselekszik, akkor nagy az esélye, hogy a kívülállók is ugyanígy fognak tenni.

Az agresszív viselkedés társas befolyása

Szociálpszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Henter Gábor

Hewstone, 12. Fejezet,7-13 o.

Az agresszió meghatározása:

– Az agresszív viselkedés károsodást, vagy sérelmet okoz egy másik személynek, illetve organizmusnak.

– A véletlenségből történő károkozást, illetve a jó szándékkal végrehajtott kellemetlen stimulációt kizárjuk, a cselekvőnek szándékoznia kell, hogy az áldozat számára negatív következmények lépjenek fel.

Baron (1977) által javasolt definíció : „Az agresszió olyan viselkedési forma, amely arra a célra irányul, hogy egy másik élőlényt bántalmazzon vagy sérülést okozzon neki, aki el kívánja kerülni az ilyen bánásmódot.”

Normák és elvárások szerepe a proszociális viselkedésben

Szociálpszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Csuka Tímea

Hewstone, 278-282

Normák és elvárások

A társadalmi viselkedés két két normája esik nagy súllyal a latba az altruista viselkedésben: a társadalmi felelősség és a reciprocitás normái. A társadalmi felelősség normája a segítő és az elfogadó közötti személyközi kapcsolat olyan értelmezéséhez illeszkedik, amelyben az aszimmetrikus tranzakciók a hangsúlyosak – egyoldalú függőséget eredményez. Ezzel szemben a reciprocitás normája azzal a szemlélettel fér össze, amely szerint a segítő és az elfogadó egyenlő pozíciót foglal el.

A proszociális viselkedés meghatározása és mintái

Szociálpszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Csuka Tímea

A szociálpszichológusok a proszociális viselkedés meghatározásának általában kétféle típusát javasolták. Egyesek kizárták az egoisztikusan motivált cselekvést (pl. kölcsönösséget,) és az empátia által motivált viselkedést hangsúlyozták (pl. véget vetni az áldozat szenvedéseinek). Mások amellett érveltek, hogy nem volna praktikus az altruizmust egy feltételezett motivációs állapot alapján definiálni, mert lehetetlenség minden egyes egyedi esetben eldönteni, vajon a viselkedést az empátia motiválja-e vagy sem – Bierhoff szerint a proszociális válaszokat két feltétel definiálja: (1) az a cél, hogy valaki a másik személy javára cselekedjék, és (2) a választás szabadsága.

A beszédmegértés, a beszédhasználat és a beszédhangok kiejtésének vizsgálata

A beszédmegértés, a beszédhasználat és a beszédhangok kiejtésének vizsgálata
Logopédia, 19. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt

A beszédmegértés és beszédhasználat vizsgálata

* Beszédmegértés (egyszerű utasítások végrehajtása a rendelkezésre álló tárgyakkal)

* Szókincs vizsgálat (tárgyképek megnevezése)

A hallás, hallási figyelem és hallási differenciálás vizsgálata a logopédiában

A hallás, hallási figyelem és hallási differenciálás vizsgálata a logopédiában
Logopédia, 18. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt

A hallás, a hallási figyelem és a hallási differenciálóképesség vizsgálata

* Hallás épségének vizsgálata (halláscsökkenésre utaló jelek megfigyelése, pl. a logopédus szájának túlzott figyelése, félrehallások, gyakori visszakérdezések stb.)

Lateralitás és mozgásvizsgálat a logopédiában

Lateralitás és mozgásvizsgálat a logopédiában
Logopédia, 17. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt

Mozgáskészség és lateralitásvizsgálat

Mozgáskészség vizsgálata:

* általános mozgáskoordináció (járás, kabát levetés, székre ülés stb.)

* nagymozgások vizsgálata (szaladás, lépcsőjárás stb.)

A beszédhibák osztályozása

A beszédhibák osztályozása
Logopédia, 16. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt

A beszédhibák osztályozása a logopédia egyik legvitatottabb témaköre mind a mai napig. Nincsen még egy egységesen elfogadott osztályozási, felosztási rendszer. Ez többek között a Gutu M. (1975) által felsorolt tényezőkkel, okokkal indokolható :

Ø

A beszéd anatómiai-működési mechanizmusai rendkívül bonyolultak, és a beszédhibákat ennek különböző szintjein jelentkező rendellenességek idézhetik elő. Érintettek lehetnek periférikus vagy központi, érzékelő vagy motorikus, anatómiai vagy funkcionális komponensek, tehát a sérülés helye és foka számtalan variációban okozhat beszédhibákat.