Az ADHD (túlmozgékonyság, figyelem- és önkontroll zavar) öröklődése

Genetika, 38. tétel, pszichológia távoktatás

Morfológiai mutációk

Hochbauer Jenőtől kaptam

Az angol nyelvű szakirodalom ezt az állapotot Attention Deficit/Hyperactivity Disorder névvel illeti, a továbbiakban ennek a magyar orvosi, pszichológiai szóhasználatban is elterjedt rövidítését alkalmazom. Az ADHD az egyik leggyakrabban előforduló idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amelyet a gyermek figyelemzavara, túlmozgása és impulzivitása jellemez.
Az ADHD-s kisgyerek folyton izeg-mozog, közbeszól, „nem képes megülni a fenekén”, kapkod. Természetesen időnként minden gyereknél előfordul ehhez hasonló viselkedés, és ez rendjén is van, a figyelemhiányos rendellenesség gyanúja csak akkor merül fel, ha a jellemző viselkedésformák többsége legalább hat hónapon keresztül folyamatosan megfigyelhető.

Honnan ismerhető fel?
Az ADHD-s gyermek viselkedésében a figyelemzavar, a túlmozgékonyság és az impulzivitás elemei dominálnak.

Figyelemzavarra az alábbi viselkedésformák utalhatnak:

  • nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben.
  • figyelmét nehéz tartósan lekötni.
  • sokszor nem veszi észre, ha szólnak hozzá
  • nem követi az utasításokat vagy nem hajtja végre az iskolai és egyéb feladatokat
  • nehézséget okoz neki a feladatok megszervezése
  • elkerüli vagy nem szereti, ellenáll az olyan feladatoknak, melyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek
  • gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat
  • külső ingerek könnyen elvonják figyelmét
  • feledékeny a napi tevékenységeiben.
    Túlmozgékonyság jelei lehetnek az alábbiak:
  • ülés közben babrál, fészkelődik, himbálózik
  • nem tud hosszan ülve maradni, amikor kellene
  • állandóan rohan, ugrál, mászkál, amikor nem helyénvaló
  • nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben
  • folyton mozgásban van, mintha felhúzták volna
  • túl sokat beszél, túl hangos.Végül az impulzivitás, szertelenség tünetei a következők:
  • a kérdések végét meg sem várva már válaszol
  • nehezére esik kivárni a sorát
  • gyakran félbeszakít másokat beszélgetés vagy játék közben.Részben genetikailag meghatározott, öröklődő állapot, mivel a figyelemzavaros gyerekek szüleinél 40 százalékban fordult elő korábban hasonló rendellenesség, érdekes módon az esetek döntő többségében az apánál. A környezeti, táplálkozási tényezők azonban lényeges szerepet játszanak a betegség kialakulásában, egypetéjű ikrek esetében is gyakori, hogy csak egyiküknél alakul ki ADHD, míg a másiknál nem.

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/elet/20010404egyhalalos.html
…………………………………

A tünetegyüttesre jellemző

– jellegzetes alkati, temperamentumbeli szélsőség

– különböző súlyossági fokozatai vannak

(spektrumszerű)

– alapvetően öröklődő és

– a fejlődés korai időszakában jelentkező  környezeti faktorok határozzák meg

– hatékony fejleszthetőség

– spontán javulási hajlam

– bizonyos idegrendszeri struktúrák és funkciók  elmaradott fejlődése, érése

A kórkép kialakulása több okra is visszavezethető

1. Az örökletesség szerepe 80 %-ra tehető ikertanulmányok alapján

(több kromoszómális régió ill. több gén megváltozásával hozható kapcsolatba: pl. D4, D5, D2 receptor gének, dopamin transzporter gének) „nagyon magas, nagyon komplex örökölhetőség

(sok gén, kis hatás)”

– magasabb az előfordulása a kórképben szenvedő gyermek testvérei, rokonai között

– a szülőknél gyakoribb az antiszociális személyiségzavar, a szomatizációs zavarok, ill. az alkoholizmus

– az örökletességi hajlam önmagában nem von maga után kötelező biológiai meghatározottságot

 

2. A környezeti hatások:

– a fizikai, kémiai, biológiai, szociális környezet és az életesemények jelentős szerepet játszanak a tünetek megjelenésében.

– a legjelentősebb környezeti hatások közé tartozik a méhen belüli magzati alkohol ill. gyógyszer ártalom,

– az idegrendszer szöveteinek oxigenizációs ill. egyéb anyagcserezavara (dohányzás, toxémia, magzati bradycardia, elhúzódó kitolás, icterus).

– komolyan felmerült táplálékallergia, egyes központi idegrendszeri betegségek, visszatérő krónikus középfülgyulladás, toxikus ólomszint szerepe

– a pszichoszociális helyzet, a családon belüli és az iskolai kapcsolatok minősége döntően befolyásolja a kimenetelt

http://www.beke-gyermekotthon.hu-a.googlepages.com/2_ADHDinAdultsandYoungPeople.ppt.

Kiss Szidónia:

A hiperaktivítás hátterében álló folyamatokról több egymásnak ellentmondó hipotézis született.

Pl. -alacsony idegrendszeri arausal szint kompenzálása a hiperktívítás

-Elletéte a magas arausal- elmélet- mely szerint továbbemelve az amúgy is magas a. szintet az visszacsapódik és serkenti a kp. Idegrendszer gátló funkcióit.

– Komlex auousal rendszer. – a kp. Idegrendszerben egymással ellentétes, serkenő és gátló monoamering rendszerek működnek.

– születési deficit- szelektív figyelmi zavar

fMri (pozitron emmisziós tomográf)-al jól kimutható szervi elváltozások vannak a ADHD-s  személyek agyában. A homoklebeny és az ahhoz tartozó belső agyi struktúrák 10% kisebbek.

Az ADHD heterogén rendellenesség, részben genetikailag meghatározott.

Genetikai vizsgálatok szerint heritabilitása  0,80 – ami jentős összetevőre enged következtetni.

Heritabilitás (H2: örökölhetőségi értékszám): Azt fejezi ki, hogy a genotípus milyen mértékben vesz részt a fenotípusos meghatározásában. Vagyis a fenotípusos variancia genetikailag meghatározott hányada. Értéke: 0 és 1 között van.

– pszichopátiával is van összefüggése

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük