Genetika, 38. tétel, pszichológia távoktatás
Morfológiai mutációk
Hochbauer Jenőtől kaptam
Az angol nyelvű szakirodalom ezt az állapotot Attention Deficit/Hyperactivity Disorder névvel illeti, a továbbiakban ennek a magyar orvosi, pszichológiai szóhasználatban is elterjedt rövidítését alkalmazom. Az ADHD az egyik leggyakrabban előforduló idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amelyet a gyermek figyelemzavara, túlmozgása és impulzivitása jellemez.
Az ADHD-s kisgyerek folyton izeg-mozog, közbeszól, „nem képes megülni a fenekén”, kapkod. Természetesen időnként minden gyereknél előfordul ehhez hasonló viselkedés, és ez rendjén is van, a figyelemhiányos rendellenesség gyanúja csak akkor merül fel, ha a jellemző viselkedésformák többsége legalább hat hónapon keresztül folyamatosan megfigyelhető.
Honnan ismerhető fel?
Az ADHD-s gyermek viselkedésében a figyelemzavar, a túlmozgékonyság és az impulzivitás elemei dominálnak.
Figyelemzavarra az alábbi viselkedésformák utalhatnak:
- nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben.
- figyelmét nehéz tartósan lekötni.
- sokszor nem veszi észre, ha szólnak hozzá
- nem követi az utasításokat vagy nem hajtja végre az iskolai és egyéb feladatokat
- nehézséget okoz neki a feladatok megszervezése
- elkerüli vagy nem szereti, ellenáll az olyan feladatoknak, melyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek
- gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat
- külső ingerek könnyen elvonják figyelmét
- feledékeny a napi tevékenységeiben.
Túlmozgékonyság jelei lehetnek az alábbiak: - ülés közben babrál, fészkelődik, himbálózik
- nem tud hosszan ülve maradni, amikor kellene
- állandóan rohan, ugrál, mászkál, amikor nem helyénvaló
- nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben
- folyton mozgásban van, mintha felhúzták volna
- túl sokat beszél, túl hangos.Végül az impulzivitás, szertelenség tünetei a következők:
- a kérdések végét meg sem várva már válaszol
- nehezére esik kivárni a sorát
- gyakran félbeszakít másokat beszélgetés vagy játék közben.Részben genetikailag meghatározott, öröklődő állapot, mivel a figyelemzavaros gyerekek szüleinél 40 százalékban fordult elő korábban hasonló rendellenesség, érdekes módon az esetek döntő többségében az apánál. A környezeti, táplálkozási tényezők azonban lényeges szerepet játszanak a betegség kialakulásában, egypetéjű ikrek esetében is gyakori, hogy csak egyiküknél alakul ki ADHD, míg a másiknál nem.
Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/elet/20010404egyhalalos.html
…………………………………
A tünetegyüttesre jellemző
– jellegzetes alkati, temperamentumbeli szélsőség
– különböző súlyossági fokozatai vannak
(spektrumszerű)
– alapvetően öröklődő és
– a fejlődés korai időszakában jelentkező környezeti faktorok határozzák meg
– hatékony fejleszthetőség
– spontán javulási hajlam
– bizonyos idegrendszeri struktúrák és funkciók elmaradott fejlődése, érése
A kórkép kialakulása több okra is visszavezethető
1. Az örökletesség szerepe 80 %-ra tehető ikertanulmányok alapján
(több kromoszómális régió ill. több gén megváltozásával hozható kapcsolatba: pl. D4, D5, D2 receptor gének, dopamin transzporter gének) „nagyon magas, nagyon komplex örökölhetőség
(sok gén, kis hatás)”
– magasabb az előfordulása a kórképben szenvedő gyermek testvérei, rokonai között
– a szülőknél gyakoribb az antiszociális személyiségzavar, a szomatizációs zavarok, ill. az alkoholizmus
– az örökletességi hajlam önmagában nem von maga után kötelező biológiai meghatározottságot
2. A környezeti hatások:
– a fizikai, kémiai, biológiai, szociális környezet és az életesemények jelentős szerepet játszanak a tünetek megjelenésében.
– a legjelentősebb környezeti hatások közé tartozik a méhen belüli magzati alkohol ill. gyógyszer ártalom,
– az idegrendszer szöveteinek oxigenizációs ill. egyéb anyagcserezavara (dohányzás, toxémia, magzati bradycardia, elhúzódó kitolás, icterus).
– komolyan felmerült táplálékallergia, egyes központi idegrendszeri betegségek, visszatérő krónikus középfülgyulladás, toxikus ólomszint szerepe
– a pszichoszociális helyzet, a családon belüli és az iskolai kapcsolatok minősége döntően befolyásolja a kimenetelt
http://www.beke-gyermekotthon.hu-a.googlepages.com/2_ADHDinAdultsandYoungPeople.ppt.
Kiss Szidónia:
A hiperaktivítás hátterében álló folyamatokról több egymásnak ellentmondó hipotézis született.
Pl. -alacsony idegrendszeri arausal szint kompenzálása a hiperktívítás
-Elletéte a magas arausal- elmélet- mely szerint továbbemelve az amúgy is magas a. szintet az visszacsapódik és serkenti a kp. Idegrendszer gátló funkcióit.
– Komlex auousal rendszer. – a kp. Idegrendszerben egymással ellentétes, serkenő és gátló monoamering rendszerek működnek.
– születési deficit- szelektív figyelmi zavar
fMri (pozitron emmisziós tomográf)-al jól kimutható szervi elváltozások vannak a ADHD-s személyek agyában. A homoklebeny és az ahhoz tartozó belső agyi struktúrák 10% kisebbek.
Az ADHD heterogén rendellenesség, részben genetikailag meghatározott.
Genetikai vizsgálatok szerint heritabilitása 0,80 – ami jentős összetevőre enged következtetni.
Heritabilitás (H2: örökölhetőségi értékszám): Azt fejezi ki, hogy a genotípus milyen mértékben vesz részt a fenotípusos meghatározásában. Vagyis a fenotípusos variancia genetikailag meghatározott hányada. Értéke: 0 és 1 között van.
– pszichopátiával is van összefüggése