Személyiségpszichológia, 14. tétel, pszichológia távoktatás
Nagy Eszter jegyzete alapján kidolgozta Pölczman Ildikó
Eysenck vizsgálatai másokat is arra ösztönöztek, hogy az idegrendszeri folyamatok sajátos (veleszületett) mintázatait keressék a személyiségjellemzők hátterében. Az ugyancsak angol Gray szintén két nagy idegrendszeri funkcióegyüttes működését véli felfedezni a szerinte legalapvetőbb két vonásdimenzió hátterében. Ezek azonban nem egyeznek meg azzal, amit Eysenck talált.
Gray szerint a két legalapvetőbb idegrendszeri funkciócsoport: a viselkedéses megközelítő rendszer, és a viselkedéses gátló rendszer, a két alapvető vonás- dimenzió pedig: az impulzivitás és a szorongás. Gray modellje azt sugallja, hogy legfontosabb tulajdonságaink alakulásában annak van döntő szerepe, hogy mennyire érzékenyek (fogékonyak) a kilátásba helyezett jutalmak és büntetések kezeléséért felelős idegrendszeri folyamataink.
Eysenck és Gray vizsgálataiból kiderül, hogy a szerzőket egyformán érdekli a személyiség lelki (viselkedéses és élmény-) szintje, valamint a pszichés jelenségek hátterében lévő (azok alapját adó) biológiai folyamatok szintje. Ők is elfogadják azt a sok más szerző által képviselt álláspontot, hogy az emberi tulajdonságok sajátos csoportokba rendeződve jelennek meg gyakorlatilag mindenkinél.
Gray
A személyiség idegrendszeri működésre épülő általános modelljét a későbbiekben J. Gray (1970-től) fejlesztette tovább.
Gray szerint a viselkedést az agyrendszer két működési egysége irányítja, melyek közül az egyik a megközelítő -, a másik pedig az elkerülő viselkedésért felelős.
Gray elmélete
A kétféle agyi rendszer működés
n A különböző személyiségek mögött kétféle agyi rendszer műkődését feltételezhetjük:
n Viselkedéses megközelítő rendszer (BAS) – arra serkenti a személyt, hogy a kívánatos (jutalmazó) ingerek fele mozduljon el ==> alapvető érzelem a remény és öröm. A viselkedéses megközelítő/aktiváló (GO) rendszer (BAS = Behavioral Approach/Activation System) izgalma pozitív megerősítések esetén a remény és öröm érzéseit hozzák létre a szubjektív élmény szintjén. A rendszer arra serkenti a személyt, hogy a kívánatos, jutalmazó ingerek felé közelítsen.
n Viselkedéses elkerülő rendszer (BIS) – a személyt az elkerülő viselkedésre ösztönzi ==> alapvető érzelem a szorongás. A szorongásélmény kialakulása az agyban a viselkedést gátló (STOP) rendszer (BIS= Behavioral Inhibition System) működéséhez köthető. Ez a rendszer meggátolja a személyt abban, hogy a célok felé mozduljon. Különösen a büntetés jelzőingereire érzékeny, aktivitása esetén a személy elkerülő vagy gátlási magatartást mutat.
n Azok a személyek, akiknél a megközelítőrendszer az aktívabb, fogékonyak a jutalomra ==> impulzivitás (a jutalom jelzéseire való érzékenység dimenziója)
n Azok a személyek, akiknél a elkerülő, gátlórendszer az aktívabb, fogékonyak a büntetésre ==> szorongáshajlam (a büntetés jelzéseire való érzékenység dimenziója
A „Harcolj vagy menekülj” rendszer
n A megközelítő és elkerülő viselkedés hátterét képező agyi struktúrák és működésmódok leírása mellett Gray megemlít egy harmadik idegrendszeri struktúrát is: ez a „harcolj vagy menekülj” rendszer (F/FLS = Fight/Flight System)
n a büntetés vagy fájdalom tényleges helyzeteiben szervezi a válaszreakciót
n A „harcolj vagy menekülj rendszer” aktivitásakor a düh vagy harag érzelmeinek kíséretében kiváltódó nem kondicionált védekező agresszív vagy menekülő viselkedések figyelhetőek meg.
Forrás:
szpszi_eloadas04_2008.ppt
Charles S. Carver, Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia, Osiris kiadó, Budapest, 2006, 159, 175, 176, 178, 179 old.
Oláh Attila: A pszichológia alapjai -jegyzet