Az attitűdök létrejöttének alapvető elvei

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Szociálpszichológia, 30. tétel, pszichológia távoktatás

Kémeri Nagy Edit által kidolgozva

30. Tétel Az attitűdök létrejöttének alapvető elvei

Konzisztencia elve (Heider 1944,1946) vezette be.

  • Minden konzisztencia elmélet feltételezi, hogy megismeréseik,(hiedelmeik, attitűdjeik, saját viselkedésük észlelése) feszültségmentesek legyenek, egymással nem ellentmondóan szerveződjenek.
  • Amikor a személyek azt észlelik, hogy attitűdjeik egymással ellentmondásban állnak, a kognitív egyensúlytalanság állapotába kerülnek. Ez kellemetlen és feszültséget teremt.  Így motiválva lesz arra, hogy az érintett megismeréseket konzisztens és feszültségmentes állapotba, egyensúlyba, hozza egymással azáltal, hogy az illető tudattalanul egyikét vagy mindkettőt megváltoztatja.

Disszonancia elmélet: (Festinger,1957) a legsikeresebb, abban, hogy az attitűd-releváns információ felvételére explicit előrejelzéseket tegyen.

  • Azt jósolja, hogy az emberek arra motiváltak, hogy (az attitűdjükkel) egybehangzó információkkal találkozzanak, s elkerüljék (az attitűdjükkel) disszonáns információkat, azért, hogy egy döntést (vagy egy létező attitűdöt) stabilizáljanak.
  • Fenntartva a kognitív konszonanciát elkerülik a disszonanciát. (pl. dohányzó ember nem szívesen hall az ártalmakról, következményekről, de szívesen hallaná, hogy híres emberek is szeretnek dohányozni.)
  • Hogy ne teremtsünk feszültséget vagy disszonanciát, az attitűdjeinkkel disszonáns tudattartalmakat elkerüljük, míg az attitűdjeinkkel konszonáns tudattartalmakat szelektíven keressük.
  • Frey (1986) bizonyította a szelektív információ felvételi hatást és azt is kimutatta, hogy mikor teszik az emberek az ellenkezőjét, azaz szelektíven disszonáns információt keresnek:
  • 1). Kognitív rendszerük (attitűdjük) elég erős az ilyen típusú információ integrálására.
  • 2). kognitív rendszerük gyenge és jobbnak látják hosszú távon megváltoztatni azt és konszonánssá tenni a meglévő, disszonáns információval.
  • Pl. egy általam preferált politikus olyan döntéseket támogat, melyekkel nem értek egyet, vagy a bíróság elítélte, mert fontos kérdésben hazudott. Ha a (-) információ túlnyomóvá válik, helyesebbnek látszik megváltoztatni az iránta táplált attitűdöket, hogy elkerüljem a jövőbeni disszonanciát.

Inkonzisztenciát kiküszöbölő mechanizmusok:

  • Előfordulhat, hogy a kognitív és az affektív komponensek inkonzisztensek Rosenberg (1968) azok az attitűdök, melyekre alacsony szintű affektív kognitív konzisztencia jellemző, időben, kevésbé stabilak.
  • Amikor a személyek tudatára ébrednek attitűdkomponenseik inkonzisztenciájának, arra lesznek motiválva, hogy megváltoztassák attitűdjük egyik, vagy mindkét komponensét, azért hogy ismét létrehozzák az affektív- kognitív konzisztenciát.
  • Fazio és Zana: a közvetlen tapasztalatok révén elsajátított attitűdök világosabbak (más lehetséges attitűdálláspontoktól könnyebben megkülönböztethetők és időben stabilabbak. A közvetlen tapasztalatokon alapuló attitűdök tehát könnyebben hozzáférhetők.
Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük