Az érzelem meghatározása, funkciói, sajátossága, összetevői

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

Általános pszichológia, 15. tétel, pszichológia távoktatás

Az érzelem meghatározása, funkciói, sajátossága, összetevői

Berei Kati által kidolgozva

Mottó: „Mindenki tudja mi az érzelem, amíg nem kell meghatároznia.”(J.Russel)

1. AZ ÉRZELEM MEGHATÁROZÁSA

– A meghatározás nehézségét mutatja – mivel az érzelmek több tényező együtteséből állnak össze, a szakirodalomban megközelítőleg 100 féle meghatározása van.

Atkinsonból: összetett, többkomponensű, cselekvésre sarkalló epizód

Frijda (1986) – munkadefinició:

–         okozója: egy fontos dologgal kapcsolatban tudatosan (tudattalanul) relevánsnak értékelünk egy eseményt

–         az érzelmet jellegzetes mentális típusú állapotnak éljük át, amelyet testi változások, érzelemkifejezés és cselekvések kísérhetnek.

–         az érzelem a cselekvéskészség állapota, felállítja a fontossági sorrendet és beindítja a terveket és a társas kapcsolatokban közvetít

Kleinginna és Kleinginna (1981): Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. Ez az összjáték:

–         növelheti az érzelmi élményt

–         kognitív folyamatokat indíthat be

–         aktiválhatja a fiziológiai aktivitást

–         cél által irányított, alkalmazkodó viselkedést eredményezhet.

Fischer, Shaver és Carnochran (1990): Az érzelem számos tényező egységes összjátékaként írható le. Az érzelmekben szerepet játszhatnak

–         kognitív folyamatok

–         fiziológiai folyamatok

–         cselekvéses hajlandóság

–         szubjektív érzések

–         instrumentális viselkedések

E definíció szerint az érzelmek kategóriákba (fogalmi családokba) rendeződnek, és nincs olyan általános jellemzőjük, ami minden érzelemre meghatározó lenne.

Fehr és Russel (1984) kimutatták, hogy az érzelem kategóriája természetes kategória. Azért nehéz ezt a kategóriát jól definiálni, mert prototípusosan szervezett (legjellemzőbb eset köré) és nem rendelkezik éles, definiáló határokkal.

Könnyebb példákkal körülírni, inkább egy forgatókönyvszerű folyamatnak venni.

Oatley-ből– Az érzelmek az életünk, különösen másokkal kialakított kapcsolataink irányító struktúrái. Az általuk kiváltott tervek másokat is érintenek.

2. AZ ÉRZELEM FUNKCIÓI:

  1. Kettős evolúciós funkció:

– az érzelmek növelik a faj és az egyed túlélési valószínűségét:

1. felkészítik a szervezetet a válaszra azzal, hogy kiváltják a fiziológiai aktiválást a cselekvésre és a kritikus helyzetekben kész, feltehetően adaptív választ hívnak elő:

–              az egyes érzelmek által kiváltott eseményfolyamat érzelmenként különböző viselkedést eredményez:

Pl. fenyegetés (helyzet) – félelem (érzelem) – menekülés (viselkedés) – védelem (funkció)

–        a félelem biológiai előkészítettségének hipotézise – bizonyos ingerekkel összekapcsolódhat a félelmi válasz (kígyók, pókok) akár egyszeri találkozással is

2. fontos szerepük van a fajtársak közötti kommunikációban.

–              vizsgálat – fiatal csecsemők társas érzelmi viselkedése – a gyermek viselkedésével befolyásolja gondozója viselkedését és érzelmi válaszát

–              következtetés – mivel itt még nincs tanulási folyamat, az érzelmi viselkedés a túléléshez fontos, veleszületett tényező (önmagában nincs jelentősége)

–              a csecsemő által kiváltott társas szabályozás feltétele a gondozóban lévő érzelmi mechanizmus léte, mely válaszol a csecsemő jelzéseire

– A fenti két funkció eltérő különböző érzelmek esetében:

–        arousal érzelmek – melyek erős szimpatikus vegetatív funkcióval járnak (félelem, düh)

–        kapcsolati érzelmek – erős szubjektív élménnyel járhatnak

2. Az érzelmek szerepe a kognitív folyamatokban: elősegítik és támogatják az észlelési, tanulási és emlékezési folyamatokat:

1. fontos szerepük van a viselkedés szabályozásában:

–        az inger-válasz kapcsolat rugalmassá tételében – lehetővé teszik a külső és belső ingerek folyamatos értékelését és a számunkra kedvezőbb viselkedési reakciók kiválasztását

– fontos szerepük van a célirányos viselkedésben :

2. motiválnak (cselekvésre késztetnek):

–        anticipációs érzelmek – a cél sikerének elképzelése által kiváltott érzelmek

–        ha ezek erőssége elér egy szintet, beindul az akarati folyamat – a cél elérésére terveket készítünk, kialakul a szándék a cselekvésre

3. szerepük van a viselkedés fenntartásában, a kitartásban és a célok elérésébe:

–        az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelzést nyújtanak a cselekvésről, ezzel befolyásolva a későbbi viselkedést.

3. AZ ÉRZELEM SAJÁTOSSÁGAI (itt ki kellene egészíteni!)

– Folyamatosan fellépő jelenség, mely összhangban van a szervezet belső motivációs állapotával

– Szoros kapcsolatban van a figyelemmel, emlékezéssel és tanulással és más pszichikus jelenségekkel – de szemben ezekkel az érzelmek az ember egész lényének a válaszát jelentik, egyidejűleg szervi, pszichikus és visekedésbeli változás.

4. AZ ÉRZELEM ÖSSZETEVŐI

Az érzelmek egy folyamatnak tekinthetők, azonosítható lépésekkel:

  1. kognitív kiértékelés – két részből áll:

–         az esemény értékelése (mennyire releváns a számunkra fontos dolgok tekintetében

–         kontextus kiértékelése – mit tehetünk az eseménnyel kapcsolatban

  1. szubjektív élmény – az érzelem által kiváltott affektív állapot (érzés)
  2. gondolkodási és cselekvési tendencia – a gondolkodásunknak, viselkedésünknek egy bizonyos irányt adnak (ha felbosszantanak, fizikai vagy verbális agresszióra érzünk késztetést)
  3. fiziológiai reakciók – a vegetatív idegrendszerünkből indulnak ki (ha félünk, a kezünk izzad, a szivünk kalapál)
  4. arckifejezés (mimika) –az izmok összehúzódása-kiengedése miatt kialakult arcjáték
  5. érzelmekre adott válasz – a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltott helyzetre adott reakciónk

– Az érzelemkutatás fontos témája: az egyes összetevők és egymásra gyakorolt hatásuk mechanizmusa. – érzelmi elméletek

Forrás:

Atkinson – Pszichológia

Oatley, Jenkins – Érzelmeink

Urbán – Az érzelem és a motiváció pszichológiájának vázlata

Inspirálódj, tanulj, de ne másolj! Azt a visszajelzést kaptam, hogy a kidolgozott pszichológia tételek blog tartalmát a tanárok különös figyelemmel követik mikor a plagizálást ellenőrzik.

3 thoughts on “Az érzelem meghatározása, funkciói, sajátossága, összetevői”

  1. Csiszer Alpár /Alaszka/

    Köszöntőm!

    Tankönyv szerűen tetszett ,ahogyan felsorolta az érzelmi történet jegyeit..Lenne kedve,találkozni velem, hogy az érzelemről beszélgessünk? Más kamerából tudom mutatom, az érzelmet. A honlapom: elettanitas.hu

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük